Hunyadi Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. Édesanyja Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlány volt. 

A Corvinus (hollós) vezetékneve utalás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak a melléknevére. Keresztnevét nagyapja, Hunyadi János emlékére kapta.

Miután Mátyás király második házassága, az Aragóniai Beatrixszal kötött is gyermektelen maradt, fiául fogadta, és 1479-ben a hunyadi grófi és liptai hercegi rangra emelte, adománylevélben így említvén őt: méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk.

Corvin János felesége Frangepán Beatrix volt, két gyermekük született: Erzsébet és Kristóf.
1495-1499 között a bosnyák király, szlavón herceg, bán címet viselte.
1501-ben sikerült felmentenie a törökök által ostromlott Jajcát.
1491 után Corvin János újíttatta fel, és az állandó török veszély miatt erődtemplommá alakíttatta a lepoglavai pálos kolostort, ott is választott magának sírhelyet. Fia, Kristóf, az utolsó Hunyadi-leszármazott is ott nyugszik.

A képen a lepoglava-i pálos kolostor képe látható

Lepoglava pálos kolostorát magyar pálosok alapították a 15. század elején és hamarosan a horvátországi pálosok központja lett.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomot 1415 körül építették fel. A kolostor és temploma a neki adományozott javakból gyorsan gazdagodott. Legfőbb patrónusa továbbra is a Cillei család volt. Cillei Frigyes a szőlők utáni hegyvámot engedte el a pálosoknak, Cillei Ulrik pedig amellett hogy megerősítette korábbi birtokaiban újabb birtokadománnyal is gazdagította. 1457-ben Ulrik gróf nándorfehérvári meggyilkolásával kihalt a Cillei család. 1458-ban Hunyadi Mátyás felmentette a kolostort és a hozzá tartozó birtokokat az adózás elől, 1466-ban pedig a rend itteni elöljárója pallosjogot kapott. A szépen fejlődő kolostort 1481-ben felégette a török, ekkor pusztult el értékes könyvtára és levéltára is. A kolostort pálosok György perjel vezetésével még abban az évben újjáépítették. A település ekkor királyi birtok. Hunyadi Mátyás, majd halála után fia Corvin János herceg a régi templom helyett új, nagyobb, fényesebb templomot építtetett és a kolostort is megújíttatta. A templom és a kolostor falait erődszerűen vaskos fallakkal építették meg, hogy a lakosságnak veszély esetén menedéket nyújtson. A templomot és monostort egyben hatalmas vízárokkal és őrtornyokkal vétette körül. Ezt a templomot választotta nyughelyéül is, majd fiát Corvin Kristófot is ide temették. Corvin János özvegye Frangepán Beatrix itt eltemetett férje és fia lelki üdvéért a pálosokat újabb adományokkal és birtokokkal gazdagította. Bár a Hunyadi család kihalt, címerállatuk a holló ma is ott látható a város címerében.

Miután a török 1526-ban elpusztította a pálosok budaszentlőrinci kolostorát, a rendfőnök székhelyét a kialakult háborús helyzet 1570-ben arra kényszerítette a rend vezetését, hogy magyarországi székhelyét Lepoglavára költöztesse át. Nem sokkal később pedig a rend többi magyarországi kolostorának kincseit is ide hozatta. Még 1503-ban alapították meg itt a pálos szemináriumot, mely 1582-ben gimnáziummá alakult át. 1658-ban a rend filozófiai, 1684-ban pedig teológiai akadémiája is itt nyílt meg. Növendékei között, nemcsak horvátok, hanem más nemzetiségűek is többen akadtak és egy gazdag könyvtár is rendelkezésükre állt, melyet 1710-ben Kristolovecz János pálos szerzetes alapított. Lepoglava ebben az időben Horvátország első egyetemi központja, egyben a horvát kultúra egyik központja is volt. 1714-ben itt alakult meg a magyarországitól elszakadt önálló horvát pálos rendtartomány.

A pálosok a templomot is újjáépítették, melyet 1637-ben Vinkovich Benedek zágrábi püspök szentelt fel. A templom az adományozók jóvoltából több kápolnával is gazdagodott. 1673-ban Balagovich Judit, 1692-ben Draskovich János és neje, 1702-ben özvegy Rátkai Zsigmondné, 1705-ben Patachich Kelemen építtetett kápolnát a templomhoz. 1676-ban a rend hálája jeléül egyik legnagyobb patrónusának gróf Erdődy Farkasnak a címerét helyeztette el a templom bejárata fölé. 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet. A kolostort 1854-ben börtönné alakították át, de később visszakapta eredeti funkcióját.

Lepoglava a trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott.