Járványhatás, dominóeffektus, Ciprus-szindróma – sokféleképpen nevezik, ami éppen Európában zajlik, s a kérdés, hogy bedőlnek-e a kicsik.
Kossuth Rádió - A kaszinóüzemeltetés tiltásának feloldásával, illetve a szigetországi befektetésekbe visszaforgatott vállalati nyeresések adómentessé tételével segítenék ki Ciprust a bajból. Dedák István közgazdász, a Károly Róbert Főiskola tanára szerint ezek az összegek a probléma nagyságához képest nem hoznak megoldást. A bankok újratőkésítéséhez és a stabilitás megteremtéséhez ugyanis mintegy 15 milliárd euróra van szükség, s ebből a nemzetközi pénzügyi szervezetek – a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – körülbelül 10 milliárd eurót adnak, a maradék összeget a betétesektől fogják beszedni.
A nagy londoni elemzőházak két-három naponta adnak ki elemzéseket arról, hogy idén kétszeres visszaesés várható az euróövezetben, sorra dőlnek majd be a kicsik: Szlovéniát, Szlovákiát, Máltát, Luxemburgot is emlegetik. A német és francia közlemények arról szólnak: attól félnek, hogy megrendül a befektetői bizalom ezekben az országokban.
Dedák István szerint Nicosia kapcsán nem lehet dominóeffektusnak nevezni a világban előadódott helyzetet. Ciprus szerinte nem állatorvosi ló, és sajnálatosnak tartja az ezzel kapcsolatban kialakult véleményeket, miszerint esetleg más országok, illetve bankok is hasonló sorsra juthatnak. Arról, hogy Szlovénia lehet a következő áldozat, Dedák István azt mondta: valóban vannak gondok Szlovéniában, ott is kidurrant az ingatlanpiaci buborék, s vannak kétes hitelek, de a szlovén bankrendszer a GDP 130 százalékára rúg, ellentétben a ciprusival, amely valóságos iparággá nőtte ki magát, Cipruson a bankrendszer a gazdasági teljesítmény hatszorosa. A közgazdász arra figyelmeztetett: egy pénzügyi válságban nagyon komolyan kell venni, hogy milyen prognózisokat adnak az elemzők.
Egyes szakemberek szerint Olaszországban szinte nem is gazdasági, hanem vezetői válságról lehet beszélni. A közgazdász véleménye szerint Olaszország azokkal a problémákkal birkózik, amelyek a perifériás országokat – Spanyolországot, Portugáliát – sújtják. Olaszországban is jelentős mértékű eladósodás következett be a válság előtti években, s most ezeknek az adósságoknak a lefaragása van napirenden. A problémát az okozza, hogy az olasz gazdaság teljesítménye rendkívül gyenge, hatalmas visszaeséssel és munkanélküliséggel kell szembenéznie.
Magyarországgal kapcsolatban Dedák István elmondta, ha pusztán az államháztartási hiányt nézzük, ez ragyogó eredménynek tekinthető, s egyfajta üzenet is Brüsszel felé, hogy azok a kételyek, amelyeket az államháztartási hiánnyal kapcsolatban megfogalmaztak, nem állják meg a helyüket.
Kossuth Rádió - A kaszinóüzemeltetés tiltásának feloldásával, illetve a szigetországi befektetésekbe visszaforgatott vállalati nyeresések adómentessé tételével segítenék ki Ciprust a bajból. Dedák István közgazdász, a Károly Róbert Főiskola tanára szerint ezek az összegek a probléma nagyságához képest nem hoznak megoldást. A bankok újratőkésítéséhez és a stabilitás megteremtéséhez ugyanis mintegy 15 milliárd euróra van szükség, s ebből a nemzetközi pénzügyi szervezetek – a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank – körülbelül 10 milliárd eurót adnak, a maradék összeget a betétesektől fogják beszedni.
A nagy londoni elemzőházak két-három naponta adnak ki elemzéseket arról, hogy idén kétszeres visszaesés várható az euróövezetben, sorra dőlnek majd be a kicsik: Szlovéniát, Szlovákiát, Máltát, Luxemburgot is emlegetik. A német és francia közlemények arról szólnak: attól félnek, hogy megrendül a befektetői bizalom ezekben az országokban.
Dedák István szerint Nicosia kapcsán nem lehet dominóeffektusnak nevezni a világban előadódott helyzetet. Ciprus szerinte nem állatorvosi ló, és sajnálatosnak tartja az ezzel kapcsolatban kialakult véleményeket, miszerint esetleg más országok, illetve bankok is hasonló sorsra juthatnak. Arról, hogy Szlovénia lehet a következő áldozat, Dedák István azt mondta: valóban vannak gondok Szlovéniában, ott is kidurrant az ingatlanpiaci buborék, s vannak kétes hitelek, de a szlovén bankrendszer a GDP 130 százalékára rúg, ellentétben a ciprusival, amely valóságos iparággá nőtte ki magát, Cipruson a bankrendszer a gazdasági teljesítmény hatszorosa. A közgazdász arra figyelmeztetett: egy pénzügyi válságban nagyon komolyan kell venni, hogy milyen prognózisokat adnak az elemzők.
Egyes szakemberek szerint Olaszországban szinte nem is gazdasági, hanem vezetői válságról lehet beszélni. A közgazdász véleménye szerint Olaszország azokkal a problémákkal birkózik, amelyek a perifériás országokat – Spanyolországot, Portugáliát – sújtják. Olaszországban is jelentős mértékű eladósodás következett be a válság előtti években, s most ezeknek az adósságoknak a lefaragása van napirenden. A problémát az okozza, hogy az olasz gazdaság teljesítménye rendkívül gyenge, hatalmas visszaeséssel és munkanélküliséggel kell szembenéznie.
Magyarországgal kapcsolatban Dedák István elmondta, ha pusztán az államháztartási hiányt nézzük, ez ragyogó eredménynek tekinthető, s egyfajta üzenet is Brüsszel felé, hogy azok a kételyek, amelyeket az államháztartási hiánnyal kapcsolatban megfogalmaztak, nem állják meg a helyüket.
0 Megjegyzések