A tavalyi költségvetést féltucatnyiszor átíró ex-nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György fáradozásai nem voltak teljesen hiábavalóak. Ugyan lefulladt a gazdaság (tavaly 1,7 százalékos recessziót mért a KSH), nem csökkent érdemben az államadósság, döbbenetesen kevés a beruházás és a munkanélküliségi mutató sem javult, de a költségvetési kiadások kordában tartásával és a bevételek jelentős megemelésével sikerült eredményt elérni a költségvetési egyensúly terén. Persze a kiigazítások összetételét, a kiadáscsökkentések helyett a bevételek megemelésére koncentráló csomagok sorát sokan kritizálták. Az adóemelések - különösen az évköziek - nem csak a vállalkozók kiszámíthatóságba vetett bizalmátt, hanem a növekedést is aláássák.
Az eredmény azonban vitathatatlan: a tavaly ősszel 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelt éves költségvetési hiánycél nem csupán teljesült, hanem jóval kisebb is lett a kitűzött célnál: a túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében az Európai Uniónak 2013. március 29-én jelentett adatok szerint a kormányzati szektor hiánya az uniós módszertan szerint számolva 593,4 milliárd forint volt, ami a GDP 2,1 százaléka. (Egy másik, kizárólag a túlzottdeficit-eljárás keretében alkalmazott számítási módszer szerint a hiány még ennél is kisebb, csupán 566,7 milliárd forint volt, a GDP 2,0 százaléka.)
A kormányzati szektor összes adóssága az MNB adatai alapján, 2012 végén 22 381 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg.
A KSH adatközléséből kiderült: a bevételek 2011-hez képest (de a 2011-es magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével nem számolva) 6,6 százalékkal nőttek 2012-ben, miközben a kiadások 0,6 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.
A portfolio.hu szerint a statisztikai hivatal által közölt adatok szerint 1999 óta soha sem volt ilyen alacsony a kormányzati szektor éves hiánya, ha eltekintünk a 2011-es kivételes évtől. A KSH adatai szerint ugyanis 2011-ben 4,2 százalék volt a költségvetési többlet a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt, ám az MNB szerint ezzel nem számolva a valóságban 5,4 százalék volt a hiány.
Az egy év alatt 5,4 százalékról 2,1 százalékra csökkenő hiány azt is jelenti, hogy tavaly arányaiban csak a Gyurcsány Ferenc 2006-2007-es kiigazítócsomagjához hasonlítható a Matolcsy-csomagok sorának az összhatása.
Az eredmény azonban vitathatatlan: a tavaly ősszel 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelt éves költségvetési hiánycél nem csupán teljesült, hanem jóval kisebb is lett a kitűzött célnál: a túlzotthiány-eljárás (EDP) keretében az Európai Uniónak 2013. március 29-én jelentett adatok szerint a kormányzati szektor hiánya az uniós módszertan szerint számolva 593,4 milliárd forint volt, ami a GDP 2,1 százaléka. (Egy másik, kizárólag a túlzottdeficit-eljárás keretében alkalmazott számítási módszer szerint a hiány még ennél is kisebb, csupán 566,7 milliárd forint volt, a GDP 2,0 százaléka.)
A kormányzati szektor összes adóssága az MNB adatai alapján, 2012 végén 22 381 milliárd forint volt, ez a GDP 79,2 százalékának felel meg.
A KSH adatközléséből kiderült: a bevételek 2011-hez képest (de a 2011-es magán-nyugdíjpénztári vagyon átvételével nem számolva) 6,6 százalékkal nőttek 2012-ben, miközben a kiadások 0,6 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.
A portfolio.hu szerint a statisztikai hivatal által közölt adatok szerint 1999 óta soha sem volt ilyen alacsony a kormányzati szektor éves hiánya, ha eltekintünk a 2011-es kivételes évtől. A KSH adatai szerint ugyanis 2011-ben 4,2 százalék volt a költségvetési többlet a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt, ám az MNB szerint ezzel nem számolva a valóságban 5,4 százalék volt a hiány.
Az egy év alatt 5,4 százalékról 2,1 százalékra csökkenő hiány azt is jelenti, hogy tavaly arányaiban csak a Gyurcsány Ferenc 2006-2007-es kiigazítócsomagjához hasonlítható a Matolcsy-csomagok sorának az összhatása.
0 Megjegyzések