Holnap rendkívüli ülést tart a nemzeti bank monetáris tanácsa,
amelyen a jegybank tervezett gazdaságösztönző lépéseiről lesz szó –
értesült a Világgazdaság.
Az ülés után sajtótájékoztatón ismertetik a tervezett lépéseket,
Matolcsy csütörtökön beszél először nyilvánosan MNB-elnökként. A
jegybank vezetői emellett hétfőn egyeztetnek nyolc, Magyarországon
működő nagybank vezetőivel.
Fotó: Kisbenedek Attila
Mindenki régóta várja várja, a bejelntést,
hogy mik lehetnek azok az újszerű jegybanki gazdaságélénkítő eszközök,
amiket a Matolcsy még gazdasági miniszterként is emlegetett. Úgy mondta,
még a Kossuth Rádióban, hogy az MNB-nek legalább „12-16 eszköze”
lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot.
Szerinte a jegybanknak „pontosan azokkal” az
eszközökkel kellene támogatni a növekedési fordulatot, amellyel a Fed,
az EKB és a Bank of England él. A szóban forgó eszközök egy részét az
MNB már – több-kevesebb sikerrel – alkalmazta, más részük a magyar a
piacon nem is alkalmazható.
Mikre lehet számítani?
A világ vezető jegybankjai által a válság
kezdete óta alkalmazott nemkonvencionális monetáris politikai eszközök
egy része a bankoknak nyújtott likviditás. Ezek célja a tömeges
bedőlések megelőzése volt - hasonlóan a valamivel később bejelentett
vállalatikötvény-, illetve jelzáloglevél-vásárlásokhoz. Ezek a magyar
gyakorlatból sem hiányoztak, swap-programokat az MNB már 2008
októberében meghirdetett. A devizalikviditás-nyújtás az „új MNB”
eszköztárába is bekerülhet, de ehhez az EKB-val, esetleg a svájci
jegybankkal közös programok kellenének.
A Fed mennyiségi lazítási programjai az
állampapír-hozamok és a jelzáloglevél-hozamok leszorításával a
befektetőket a kockázatosabb eszközök vásárlása felé próbálják
szorítani. Ezt a magyar piacon nehéz megismételni, hiszen a
jelzáloglevél-piac kicsi, vállalatikötvény-piac pedig gyakorlatilag nem
létezik. (Az MNB 2010-ben indított egy jelzáloglevél-programot, amely
azonban „érdeklődés hiányában” még abban az évben lezárult.)
A következő logikus lépés a Fed részéről a
részvényvásárlás lehet – ez az MNB esetében sem zárható ki, bár
kérdéses, hogy mekkora lendületet adhat a gazdaságnak, ha „állami”
részvények parkolnak a jegybanknál.
A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló
lépések közül a Bank of England "funding for lending" programja emelhető
ki, amelynek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak
finanszírozást, amennyiben abból lakásépítéseket, kisvállalatokat
hiteleznek. A tapasztalatok nem túl bíztatóak, de nem zárható ki
hasonló konstrukció Magyarországon sem.
Azonban az ördög itt is a részletekben
rejlik, ezért várja minden szereplő erősen, hogy a jegybank elmondja,
hogy a vezetői mit szeretnének, miért, és az adott lépésekhez pontosan
milyen következményeket számoltak ki.
0 Megjegyzések