Magyarországról tartottak vitaestet Bécsben. Szó volt a kormány politikájáról, az ellenzékről és a választási törvényről. Ott volt Heller Ágnes, Bauer Tamás és Paul Lendvai.


A „Magyarország: remény és aggodalom között” című pódiumbeszélgetésnek egy neves osztrák intézet, a Bruno Kreisky egykori szociáldemokrata politikusról elnevezett Kreisky Fórum adott otthont. A vitaestet az alapítvány elnöke, Franz Vranitzky volt szociáldemokrata kancellár vezette fel, bemutatva és méltatva Paul Lendvai legutóbbi – magyarul Három élet címmel megjelent – könyvét.

A mintegy nyolcvan-száz érdeklődő előtt Lendvai úgy fogalmazott: Magyarország nem „diktatúra a szokásos értelemben", ugyanakkor nem is „demokrácia abban az értelemben, ahogy azt Ausztriában vagy Németországban ismerik". Nézete szerint a jelenlegi Magyarország a Horthy-rendszerhez hasonlít, amikor léteztek ugyan pártok, de egy „leválthatatlan" párt kormányzott. Paul Lendvai nem hisz abban, hogy a „megosztott és orientáció nélküli" magyar ellenzék győzni tudna a következő választásokon.

Heller Ágnes filozófus úgy vélte, az ellenzéki pártoknak egyelőre nem is kell szövetségre lépniük, „eredeti, egymástól független pártokként" kell megjelenniük. Szerinte másodlagos kérdés, hogy a jelenlegi ellenzék nyeri-e a következő választást, ettől függetlenül fontos szerepet tölthetnek be. Nézete szerint az elmúlt húsz évben a kormányok elmulasztották, hogy „az emberek kezébe adják" a demokratikus gondolkodás lehetőségét, a parlamenti politika elszakadt a választóktól.

Bauer Tamás, a Demokratikus Koalíció alelnöke arról beszélt, hogy Orbán Viktor „nem érti a XXI. század valóságát". Szerinte ez a valóság szoros együttműködést tesz szükségessé a gazdaság terén és a nemzetközi politikában is. Orbán Viktor – mondta – ezzel szemben „hidegháborúkat folytat" Magyarország szomszédjaival és a Nyugattal is. Orbán Viktor erőssége ma a kellően erős politikai alternatíva hiányában rejlik. Közvélemény-kutatási adatokat idézve azt mondta, a választók 55 százaléka kormányváltást szeretne, de közülük több mint 30 százalék nem tud egy ellenzéki párttal sem azonosulni.

Heller Ágnes és Bauer Tamás is problémásnak nevezték a választási törvényt. Heller Ágnes elmondta, a külföldről postai úton történő szavazás szabályozása csalásra ad lehetőséget, ezért az európai intézményeknek megfigyelőket kellene küldenie a választásokra. Bauer Tamás azt mondta: Magyarországon a jelenlegi körülmények között „biztosan nem lennének szabad és tisztességes választások". Bauer lehetségesnek tartja, hogy az EU elérje a választási törvény módosítását még a választások előtt. Nézete szerint ez attól függ, hogy a Fidesz továbbra is számíthat-e az Európai Néppárt teljes szolidaritására.

A minap heves vita volt a magyar köztévében Paul Lendvai a „Nemzeti álmok – Magyarország búcsúja Európától?" című dokumentumfilmje kapcsán az Este Extra című műsorban. Stumpf András, a Heti Válasz újságírója kikérte magának a filmet, amelyben szerinte kevés tény van, és „még a véleményeket is sikerült hamis színben feltüntetni". Ungváry Rudolf közíró, a dokumentumfilm egyik szereplője szerint viszont „ebben a filmben megpróbáltak a valóság mögé látni", ezért hitelesnek tartja a filmet.

Paul Lendvai és Andrea Morgenthaler dokumentumfilmjét tavaly szeptember 26-án mutatta az osztrák közszolgálati televízió, az ORF, utána pedig vitaműsort sugárzott, amelyben Prőhle Gergely helyettes külügyminisztériumi államtitkár, Ungváry Rudolf, Váradi Júlia újságíró, a Klubrádió műsorvezetője, Stephan Ottrubay, az Esterházy hercegek hagyatékát kezelő alapítványok vezetője és Hans Kaiser, a német Kereszténydemokrata Unió volt politikusa, a Konrad Adenauer Alapítvány korábbi budapesti vezetője szólalt meg.

Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete akkor levélben tiltakozott az ORF főigazgatójánál a dokumentumfilm miatt, amelyben kizárólag a magyar kormány ellenfelei jutottak szóhoz, és szerinte az ORF elmulasztotta azt a kötelességét, miszerint a közéletben meglévő vélemények sokaságát köteles az objektivitás alapelvének megőrzésével visszaadni. Alexander Wrabetz ORF-vezérigazgató válaszlevelében visszautasította a bírálatot. Nézete szerint mind a dokumentumfilmben, mind pedig az azt követő vitaműsorban a magyar kormány képviselői is szóhoz jutottak.