Harmincnál is több olvasónk szállt be az ötletelésbe, miután megírtuk, hogy az ivartalanításon átesett kóbor macskák fülének csücskét jelzésképpen le szokás vágni. A fülmetszés alternatívájaként a legtöbben valamilyen rikító színezést, tetoválást vagy szőrirtást tudnának elképzelni. Az ötletekről megkérdeztünk két, macskamentésben járatos állatvédőt. Nem voltak elragadtatva.





Ciklámenszín farkak, citromsárga fülek, kiszőkített szőrpamacsok. Egész biztosan színesebb helyek lennének a kórházkertek, ha olvasóink macskafülmentő ötleteit valaki átültetné a gyakorlatba. A legtöbben színezésben kezdtek el gondolkodni, amikor megkérdeztük, van-e valakinek jobb ötlete az ivartalanított kóbor macskák megjelölésére, mint a most alkalmazott módszer, az egyik fül csücskének a levágása. Ahogy megírtuk, a jelölésre azért van szükség, hogy ne tegyék ki újra az ivartalanításon már egyszer átesett macskákat a befogás, altatás tortúrájának, és az állatvédők se bajlódjanak fölöslegesen ugyanazzal az állattal.

A fülcsücsök levágása világszerte elterjedt módszer, akkor végzik, amikor a macska az ivartalanító műtét miatt altatásban van. Az állatvédők kiállnak mellette, de a laikusnak elég rosszul hangzik. Nem csoda, hogy megmozgatta olvasóinkat az alternatívakeresés lehetősége, több mint harminc levelet kaptunk új jelzésötletekkel. Miczki Tamara állatbarát és rendszeres macskaivartalanító, akinek nagy tapasztalata van vadon élő macskákkal, vállalkozott rá, hogy véleményezi az olvasói ötleteket.

„Be is lehetne őket festeni, az nem fáj. Nem az egész bundájukat, hanem az oldalukra például 2 csíkot, x alakban. Vagyis egy nagy X-et az oldalukra. Olyan festékkel, ami nem jön le, például sötét szőrű macskáknál hidrogénperoxid, világos szőrűeknél fekete színű tartós hajfesték. Vannak olyan hajfestékek, amik sose jönnek le, max lenőnek, de ugye a macskák szőre nemigen nő, ott ez nem probléma. Legfeljebb nyáron hullik” – latolgatta olvasónk az egyik tipikusnak mondható levélben.

Ahogy írtuk, a legnagyobb ötletcsoport alapgondolata a színezés volt. A levelekben az alábbi lehetséges eszközök, helyek és színek vetődtek fel különféle változatos kombinációkban:


Eszközök: környezetbarát (esetleg haj-) festék, a szőkítéshez is használt hidrogénperoxid. Helyek: farok, fül, oldal, nyak köré vagy mögé. Színek: citromsárga, ciklámen, bármilyen élénk, szőke.

Miczki Tamara szerint a színezéssel alapvetően három fő gond van: a mérgezésveszély, a vedlés és az, hogy a rejtőzködés lehetetlenné válik. „A hajfesték nem környezetbarát és nem macskabarát. Én is festetem a hajam, de például amikor terhes voltam, akkor nem tettem. Ugyanis ezekből a szerekből felszívódnak mérgező anyagok (a hennából talán nem, de az nem igazán tartós). A mi májunk egy 50-70 kilós szervezet méregtelenítésére szolgál és nem nyalogatjuk magunkat rendszeresen. A macskák mája kis méretű szerv, hamarabb megtelik méreganyaggal, főleg, ha naponta tisztálkodnak. Nem javaslom. A festékek, színek a rejtőzködésben is zavarják az állatot. Gondoljunk bele egy szőke macskába, ami igyekszik megbújni a bokrok között, hogy lecsapjon egy egérre... Vedlésnél, szőrhullással járó betegség esetén amúgy is lekopna."
Tetoválás

A vedlés problémáját több olvasónk szerint tetoválással lehetne megkerülni. Volt, aki szerint a macska orrát, mások szerint a fenekét vagy a füle belsejét kellene tetoválni. Egyik olvasónk belevitt az ötletbe még egy csavart: „UV-festékkel tetoválni vagy más módszerrel UV-érzékeny fényport a bőr alá ültetni, ami UV-fényre reagál. Nappal egy fényszűrős szemüveggel, sötétben illetve éjszaka szemüveg nélkül látható, ha UV fény éri, ami lehet a nap vagy egy erős UV-ledes lámpa. A színekkel, például zöld, sárga, narancs, az ivartalanítás évét vagy más adatot, például hely információt lehet jelezni.”

Mit mond, aki ismeri a macskákat?

Nem látom be, hogy ez akár humánusabb, akár küllemjavítóbb lenne, veti el Miczki Tamara a tetoválás ötletét. A sima tetoválófestéket egy fekete fülű, vagy fekete, szürke, barna orrú macskán nehéz lenne kiszúrni, az UV-festékkel pedig épp az lenne a gond, hogy túl látványos. „Ha én kiszúrom a világító macskát, akkor egy zsákmányállat, vagy egy rosszindulatú ember miért ne szúrná ki? Remek lenne, ha szerencsétlen még éjszaka is világítana, nem?”
Bilétaféleségek

Több olvasónk gondolt arra, hogy  lehetne valamilyen, a kiszakadásveszélyes bilétánál biztonságosabb dolgot tenni a macskákra. Az egyik levél szerint kis gömb alakú piercinget kéne a macska hasára helyezni, ez ott nem akadna be semmibe. „Miért nem lehet egy sima fülbevalót rakni a macskára? Olyasmire gondolok, mint a bindi az indiai nők homlokán – idomul a füléhez, nem tudja kiszedni, nem akad bele semmibe” – írta valaki más. „Vagy akár üssenek be a fülbe egy picike fémkapocs-karikát! Mint egy fülön belüli fülbevaló... hát nem lenne kúl? Fülbevalós rockermacska lenne az utcacicákból!” – vetette fel Dee.

„Az összes bilétaféleséggel az a probléma, hogy egyrészről kiszakadhatnak, másrészről fertőzést okozhatnak (allergizálhatnak). A leginkább testhez simuló ékszer sem biztos, hogy bent marad egy területi vita alkalmával. Ilyenkor a macskák elsősorban a fejre mennek, nem kímélve a fület sem (mindannyian láttunk már cakkos fülű macskát). A has sem megoldás: bokormászásnál ez a legsérülékenyebb, és általában rejtve van a hasszőrzet és a testtartás miatt, úgyhogy szinte lehetetlen kiszúrni. Ha a testékszer vagy biléta kiszakad és nem kezelik, elfertőződhet. Ráadásul utána már nem tudjuk megmondani, hogy a szakadást egy éles karom, vagy egy hiányzó piercing okozta-e. Az elveszett bilétát nem lehet többet pótolni, így az ivartalanításra vonatkozó információ elvész vele együtt.”
Billogozás vagy lézeres szőrtelenítés

Többeknek eszébe jutott mind a két módszer, a lényegük ugyanaz lenne: kicsi, de látható kopasz folt legyen a jel a macskán.

Mit mond, aki ismeri a macskákat?

Miczki Tamara: „Kérdés: miért nem változtat egy szőrhiány az állat küllemén? Miért humánusabb ez a megoldás? Ráadásul: az állat szőre arra való, hogy hidegben a hidegtől, melegben a melegtől szigetelje a macskát. A hiányzó résen télen úgy illan el a macska hőháztartása, mint a nyitott ablakú házon. Megéri ez?” Aztán ott van még az is, hogy: „vedlésnél sok a foltokban szőrhullató (loncsos) állat. Akadnak hosszú szőrű, vagy félhosszú szőrű macskák is az utcán (meg a téli bunda sem semmi), abból egy ilyen szőrtelenítés amúgy sem lógna ki.”

„Lehet, hogy elméletben van olyan megoldás, ami jobban hangzik a fülmetszésnél, gyakorlatban azonban ezek csak ötletelések, amik nem igazán életszerűek” – foglalta össze véleményét Miczki Tamara. „Higgyék el: a fülmetszés nem csonkítás, nem barbár, nem egészségkárosító, a társaséletben nem okoz hátrányt, jól felismerhető egyezményes jel és nem fájdalmas procedúra az ivartalanításra befogott vadmacskák esetében” – írta. A fülmetszést ők egyébként csak a tényleg vad macskáknál alkalmazzák, azoknál a vadon élő macskáknál nem, akik már annyira szelídek, hogy ugyanoda visszajárnak enni és bár nem szeretik, de azért a rendszeres etető meg tudja fogni őket. Ezek a macskák olyan nyakörvet kapnak, amely erősebb rántásra kinyílik, így biztonságos, nem akasztja fel magát a macska.

A chipes módszerrel kapcsolatban nem egységes az állatvédők álláspontja. Miczki Tamara szerint az a fő gond, hogy fél méterre meg kell közelíteni az állatot, hogy a leolvasó működjön, és az a tapasztalata, hogy egy igazán vad macska chipjét még akkor sem lehet leolvasni, amikor a ketrecben vergődik, csak altatásban.
Ezer forint alatt kijöhet egy chip

Lakos György, a Felelős Állattartás Nemzeti Programjának koordinátora viszont mégis egyértelműen a chipes megoldásban hisz. „Nincs olyan állat, amit ne lehetne leolvasni” – jelentette ki. Egyelőre a velük együttműködő állatorvosok is alkalmazzák a fülmetszést és a füllyukasztást az ivartalanított macskák jelzésére, de szerinte nagyjából öt év múlva elindítható lenne a macskák chipezése. Ezt ugyanolyan fontosnak tartja, mint a kutyák chipezését, ami nem hivatalos adatok szerint most már 60 százalék fölött van. A kutyáknál 95 százalék feletti a veszettség elleni oltottság,  míg a macskáknál a veszettség veszélye ugyan jelenleg nem áll fenn, de fennállhatna – magyarázta. "Mivel az elmúlt 20 évben csak két veszettségi megbetegedés volt embereknél, és mindkét esetben macska okozta, ezért szakmailag indokolt lenne a kötelező oltásuk és jelölésük"– tette hozzá.

A programkoordinátor szerint ma már nagyon sok állatvédő civilszervezetnek van chipleolvasója, és most az állatorvosi kamara 30 ezer plusz áfa körül adja akciósan az állatorvosok részére százas nagyságrendben. Úgy tudjuk, egy chip anyagára nagyjából 800 forint: állatorvos vagy szervezet ennyiért már hozzá tud jutni. A chippel nemcsak azt lehetne rögzíteni, hogy a macska oltva, ivartalanítva van, hanem arról is tárolhatna információt, – még szabadon élő, ellenőrzött egyedek esetén is – hogy az állat kinek a védence, ki felelős érte.

Vigyázni kell a macskákkal, nagyon intelligensek

A vad macskák befogására, ivartalanítására és elengedésére épülő nemzetközi program Angliából indult, ahol 1 és 3 millió közé teszik a visszavadult házi macskák számát. Az állatvédők abból indulnak ki, hogy a települések határában jól megélnek az életképes, oltott, ellátott, ivartalanított, rejtőzködő életmódú, ügyes macskák, a rágcsálóirtásban hasznosak, zoonózis (emberre veszélyes betegségük) nincs, nem jelentenek közegészségügyi kockázatot. Lakos György elmondta: Budapesten 25 és 40 ezer között van a visszavadult, félig ellátott, félig ellátatlan macskapopuláció létszáma. Az elmúlt három-öt évben komoly változás indult: az állatvédők már nemcsak etetik, hanem elkezdték egészségügyi szempontból ellátni őket: oltani, ivartalanítani, parazitamentesíteni. "A mi ismereteink szerint 2-3 ezer macskát ivartalanítanak évente Budapesten, ebben körülbelül 30 állatorvos vesz részt” – mondta.

Az állatvédők feltérképezik a macskapopulációkat a gyártelepeken, kórházkertekben, temetőkben, és aztán egy-egy szervezet vagy egy-egy aktivista elkezd figyelni rájuk. Amikor túl vannak a beetetésen, barátkozáson, jön a csapdázóbrigád. Lakos Györgyék a németektől kaptak 5 csapdát, és nagy rutinra tettek szert, de nehézségek azért akadnak. "Vigyázni kell a macskákkal, nagyon intelligensek" – mondta az állatvédő. Egy Szabadság téri kandúr például két hónapon át ette ki az eledelt a csapdákból anélkül, hogy el tudták volna kapni, de az is előfordul, hogy két macska összedolgozik, az egyik támasztja a csapóajtót, hogy ne tudjon lecsapódni, amíg a másik eszik, aztán váltanak.