Nem mernek a baloldali Népszavában hirdetni a kereskedők, mert félnek a kormánytól. 

Ma 140 éve annak, hogy megjelent a Népszava. A napilap sok más sajtótermékkel együtt anyagi gondokkal küzd. Láposi Elza, a kiadó ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: számos régi partnerük, bár szívesen hirdetne náluk, mégsem teszi, mert nem mernek a mostani politikai, társadalmi helyzet miatt.

Abban bízunk, változik a helyzet és a magyar kereskedelmi és gazdasági élet nem fél majd újra hirdetni - mondta Láposi, bár leszögezte, hogy elsősorban az előfizetőkre támaszkodnak.

Baloldal

Németh Péter főszerkesztő azt mondta: 140 év borzasztó nagy dolog egy ország életében, egy 140 éves újság pedig önmagában kulturális érték. A főszerkesztő szerint azt a kulturális értéket, amit a lap képvisel, csak az egyik politikai oldal képes befogadni. „A baloldal - az az oldal, amelyiknek miniszterelnöke kötelességének tartotta megmenteni a csődközeli helyzetbe került, egyébként konzervatív értékeket közvetítő Magyar Nemzetet.”

A másik fő problémát a lap abban látja, hogy az állami hirdetések között hatalmas átfedések vannak. Például amíg az önkormányzatok és a kormány a Magyar Nemzetben az elmúlt három évben - a listaárakon megjelenő adatok szerint - 262 millió forintért hirdetett, addig a Népszavában csupán 7 millió forintért. A Magyar Hírlapban ez az összeg 250 millióra rúgott, a Népszabadságban pedig 22 millió volt.

Az 1800-as évek vége felé Táncsics Mihály kezdeményezésére - kezdtek lapot szerkeszteni a munkásoknak. Külföldi Viktorban megfogant a táncsicsi ötlet: 1873-ban útnak indította újságját, amit két évvel később már Népszava néven nyomtak. A lapban olyan híres költők is írtak, mint például Ady Endre. Az első példányszám mindössze 6 fillérbe került. Ma, azért, hogy bárki számára elérhetővé tegyék a több mint százéves újságot, a vezetőség úgy döntött, digitalizálni fogják visszamenőleg az 1874-es évekig. Jelenleg a több millió oldalból 160 ezer oldal van készen.