A ciprusi mentőakció következményeként tőkekivonás indulhat meg Kelet-Európából, ami visszafoghatja az amúgy sem acélos növekedést - figyelmeztet a régió 29 országát hitelező EBRD. Szlovénia pengeélen táncol. 

Ha a 100 ezer euró feletti ciprusi bankbetétek megadóztatása miatt tőkekivonás kezdődik az eurózóna legeladósodottabb országiból, az súlyos hatással lesz a kelet-közép-európai régióra. A szoros kereskedelmi és banki kapcsolatok miatt a gyengébb pénzintézeti rendszerrel, illetve bizonytalanabb költségvetéssel rendelkező államok - Magyarország a régió legeladósodottabb országa - a betétek és a befektetések nagy kivonásával nézhetnek szembe - állítja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgazdásza, Jeromin Zettelmeyer.

A pénzintézetet a rendszerváltás idején a 29 kelet-közép-európai ország felzárkózásának segítésére hozták létre, egyik alelnöke július 1-jétől Simor András, volt jegybankelnök lesz. Amint arról beszámoltunk, az MNB szerint Simor kinevezése nem ütközik a volt monetáristanács-tagok banki munkavállalását is tiltó jegybanktörvénybe.

A nagyokon keresztül jön a negatív hatás

Olaszországban és Spanyolországban is gyengítheti a gazdaság teljesítményét a finanszírozási bizonytalanság, s miután ezek az országok nagyok, gondjaik lassíthatják az EU gazdaságának bővülését is. Ez viszont elkerülhetetlenül hatással lesz a régióra is - fejtegette Zettelmeyer. A kockázatok nagyobbak, mint amekkorára korábban számítottak, és egyértelműen a lassúbb GDP-bővülés irányába mutatnak. Az EBRD januárban azt jósolta, hogy a Kelet-Európában a 2012-es 2,6 százalékról 3,0 százalékra gyorsulhat a növekedés. Ezt a prognózis május elején vizsgálják felül.
Betétekből mentenék a bankokat
Az Európai Unió egy olyan direktívát készít elő, mely a jövőbeli bankmentések alkalmával lehetővé tenné, hogy a százezer euró feletti betétesek is beszálljanak a költségekbe − mondta szombaton Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy a százezer euró alatti megtakarítások biztonságban vannak, azokért mindig jótáll a közösség.

Vasárnap Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke nyilatkozott egy német rádiónak, szerinte a ciprusi mentő csomag éppen azt bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére is megmenthetők a bankok. Weidmann nem zárta ki, hogy Ciprusnak nem lesz elég a közelmúltban megszavazott tízmilliárd eurós mentő csomag, azonban kiemelte, hogy az ország problémáira nem a pénz, hanem a hosszú távú reformok jelentenek végleges megoldást. A német szakember szerint a ciprusi mentő csomag a jövőben nem fog példaként szolgálni, azonban fontos, hogy akik felelősek a bankok problémáiért, valamilyen szinten felelősséget vállaljanak. Hozzátette: nem menthetnek meg állandóan minden bajba került pénzintézetet az adófizetők pénzéből.

Arra számítottunk, hogy a régió gazdaságai az első negyedévben lábra kapnak, ám szinte megjósolhatatlan, hogy a ciprusi események kibillentik-e a jó vágányról a folyamatokat - véli az EBRD szakértője. Szerinte a betétesek aggodalma túlzott lehet, ám az EU nem tett eleget annak érdekében, hogy meggyőzze őket: a ciprusi betétcsökkentés egyszeri eset volt. Zettelmeyer úgy véli, hogy Brüsszelnek változtatnia kellene ezen, azaz világossá kellene tennie, hogy a nagyobb betétek is biztonságban vannak az unióban.

Nem lesz betétes roham

A szakértő ezzel egyidejűleg igyekezett eloszlatni az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy a kelet-közép-európai bankokból is nagy betétkivonás indulhat el. Ennek elsősorban az az oka, hogy az itteni pénzintézetekben nincsenek olyan nagy külföldi betétek, mint amelyek Cipruson lapultak. Szerinte a legnagyobb veszélyben lévő ország, Szlovénia is elkerülheti, hogy uniós segítségre szoruljon. Ehhez a kormánynak végre kell hajtania a bankok megtisztítását rossz hiteleiktől, majd fel kell tőkésíteni azokat. Az IMF becslése szerint az országnak hárommilliárd euróra van szüksége idén, plusz egymilliárd friss tőkét kell a pénzintézetekbe pumpálni.

Életveszélyes üzenet

Ciprus kapcsán Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter azt mondta: "életveszélyes" és nagyon rossz üzenet a bankbetétek megadóztatása; a magyar kormány soha nem készült ilyenre, és nem is tervez ilyet. A miniszter elmondta azt is, hogy a pénzintézetekkel való viszonyban is kiszámíthatóságot, folyamatos párbeszédet szeretne. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy hozhat olyan intézkedést a kormány, amelyet a bankszövetség nem tud elfogadni, de tudják, hogy a kabinet mire készül, és ha kell, módosít, egyeztet az adott kérdésben.