Elemzők példátlannak nevezik azt a monetáris élénkítési tervet, amit a japán jegybank jelentett be. Hatalmas pénznyomtatásba kezdenek a szigetországban, ami a gazdasági szereplőket kockázatvállalásra ösztönözheti, hiszen nő az inflációs nyomás.
Ez a folyamat végső soron hatással van az árfolyamokra is, és ezen a ponton érkeztünk el Magyarországra és a jenhitelesekhez, akiknek talán ez a legjobb hír, amit hallhattak. Nem biztos, hogy bejön a japánok terve, hiszen az inflációs cél elérése kétséges, de a jen további gyengülése nagyon is valószínű, hangsúlyozzák elemzők. A japán jenhitelesek azt tapasztalhatják, hogy akár drasztikusan is csökken a törlesztőrészletük. Még az árfolyamrögzítők is örülhetnek, hiszen miután eltűnik a gyűjtőszámlatartozásuk ők is az alacsonyabb árfolyamon törleszthetnek.
Miért akarnak inflációt a japánok?
A gazdaság fontos hajtómotorja lehet egy pozitív, de alacsony és legfőképp kiszámítható infláció. A pénz folyamatos értékcsökkenése arra készteti a vállalkozókat, hogy befektessék vagyonukat, ami így munkahelyeket teremthet és általánosságban növelheti egy ország termelését. Japánban ezzel szemben közel 0 vagy az alatt inflációról, vagyis deflációról beszélhetünk, ami nemhogy a befektetésre nem készteti a megtakarítással rendelkezőket, de a készpénztartásra ösztönzi őket.
Gondoljunk bele, hogy mit tennénk akkor, ha már csak azzal növekedne a pénzünk értéke minden hónapban, hogy a párnacihában tartjuk? Ha a jövőben többet tudnánk venni ugyanabból a fizetésünkből? A legtöbben elhalasztanánk vásárlásainkat, akár még a kis kockázatot jelentő befektetéseket is kerülnénk, ami viselkedés végül a gazdaság akár teljes leállását is eredményezhetné. A felkelő nap országában is valami hasonló történt s, csak nem ilyen drasztikus módon, de az emberek kevésbé hajlamosak befektetni, költeni.
Ezért volt szükség a japán jegybank lépésére, ami a pénznyomtatáson keresztül felpörgetheti az inflációt (hiszen, amiből több van az kevésbé értékes) és csökkenti a jen értékét a nemzetközi devizákkal szemben. Nem tudni, hogy hol áll meg ez a folyamat, de ha tovább folytatódik és tartós lesz a jen esése, akkor a jenhitelesek lehetnek az egyik legnagyobb nyertesei az eseményeknek.
Nézzük meg, hogy mennyire jártak jól a jenhitelesek
Alig egy hónapja rendeztünk egy virtuális versenyt a különböző hitelek között. Mivel a jenhiteleket csak igen kevés ideig lehetett választani, megnéztük, hogy 2007 szeptemberében 20 évre felvett 8 millió forintos kölcsönök közül melyikkel járnánk a legjobban. Akkor az euróhitel nyert, nagy fölénnyel a jen, forint és a frankhitelek után. A jelenlegi 2,27-es árfolyamszintek mellett is érdemes azonban rápillantani az eseményekre. A jen hitel törlesztőrészlete a többi alá csökkent.
Ha semmi más nem változna a jövőben örülhetnének a jenhitelesek, de ha a japán jegybank terve eléri a kívánt hatását és a japán infláció felpörög, akkor az elvárt hozamok is követik ezt a mozgást, ami a kamatok emelkedésével jár. Weinhardt Attila,a Portfilio.hu elemzője szerint ennek az esélye a következő néhány évben igen csekély, "nehéz lesz a jelenlegi 0 százalék körüli kamatokat kimozdítani a helyükről".
Az itthon folyósított jenhitelek kamata 5 százalékos szint alatt áll, akár nőnek a kamatok, akár nem érdemes lehet a következő években elgondolkozniuk a jenhiteleseknek, hogy forintra váltják tartozásukat és így megszabadulnak az árfolyammozgásból eredő kockázattól. A forint esetében épp ellentétes folyamatról beszélhetünk, a kamatok nagyban csökkentek az elmúlt időszakban, így a megfelelő árfolyam elérése utáni váltás nagy költségnövekedéssel sem járna.
Legjobb hitel a jenhitel?
Ha a példahiteleinket nézzük és egy olyan erős feltételezést teszünk, hogy 2027-ig, tehát a futamidő végéig már semmi nem változik, akkor meglepő eredményt kapunk. A versenyünk jelenlegi legjobban teljesítő hitele a jenhitel, az összes törlesztőrészlet összeadása után azt láthatjuk ugyanis, hogy az összes hitel közül jenhitel esetén kell a legkevesebbet végül visszafizetni a banknak.
Az új "árfolyamgát" program a frank esetében 180 HUF/CHF, eurónál a 250 HUF/EUR, japán jennél a 2,5 HUF/JPY fixálja az árfolyamokat. Jelenleg a jen árfolyama 2,27 forint, de a már árfolyamrögzített hitelesek továbbra is a rögzített árfolyamon teljesíti a havi törlesztést, de a többletfizetés a gyűjtőszámlahitel törlesztésére kerül elszámolásra. Később így akár gyűjtőszámlahitel is teljesen megszűnhet. Ilyenkor már az aktuális árfolyamon fizet az adós.
Ez a folyamat végső soron hatással van az árfolyamokra is, és ezen a ponton érkeztünk el Magyarországra és a jenhitelesekhez, akiknek talán ez a legjobb hír, amit hallhattak. Nem biztos, hogy bejön a japánok terve, hiszen az inflációs cél elérése kétséges, de a jen további gyengülése nagyon is valószínű, hangsúlyozzák elemzők. A japán jenhitelesek azt tapasztalhatják, hogy akár drasztikusan is csökken a törlesztőrészletük. Még az árfolyamrögzítők is örülhetnek, hiszen miután eltűnik a gyűjtőszámlatartozásuk ők is az alacsonyabb árfolyamon törleszthetnek.
Miért akarnak inflációt a japánok?
A gazdaság fontos hajtómotorja lehet egy pozitív, de alacsony és legfőképp kiszámítható infláció. A pénz folyamatos értékcsökkenése arra készteti a vállalkozókat, hogy befektessék vagyonukat, ami így munkahelyeket teremthet és általánosságban növelheti egy ország termelését. Japánban ezzel szemben közel 0 vagy az alatt inflációról, vagyis deflációról beszélhetünk, ami nemhogy a befektetésre nem készteti a megtakarítással rendelkezőket, de a készpénztartásra ösztönzi őket.
Gondoljunk bele, hogy mit tennénk akkor, ha már csak azzal növekedne a pénzünk értéke minden hónapban, hogy a párnacihában tartjuk? Ha a jövőben többet tudnánk venni ugyanabból a fizetésünkből? A legtöbben elhalasztanánk vásárlásainkat, akár még a kis kockázatot jelentő befektetéseket is kerülnénk, ami viselkedés végül a gazdaság akár teljes leállását is eredményezhetné. A felkelő nap országában is valami hasonló történt s, csak nem ilyen drasztikus módon, de az emberek kevésbé hajlamosak befektetni, költeni.
Ezért volt szükség a japán jegybank lépésére, ami a pénznyomtatáson keresztül felpörgetheti az inflációt (hiszen, amiből több van az kevésbé értékes) és csökkenti a jen értékét a nemzetközi devizákkal szemben. Nem tudni, hogy hol áll meg ez a folyamat, de ha tovább folytatódik és tartós lesz a jen esése, akkor a jenhitelesek lehetnek az egyik legnagyobb nyertesei az eseményeknek.
Nézzük meg, hogy mennyire jártak jól a jenhitelesek
Alig egy hónapja rendeztünk egy virtuális versenyt a különböző hitelek között. Mivel a jenhiteleket csak igen kevés ideig lehetett választani, megnéztük, hogy 2007 szeptemberében 20 évre felvett 8 millió forintos kölcsönök közül melyikkel járnánk a legjobban. Akkor az euróhitel nyert, nagy fölénnyel a jen, forint és a frankhitelek után. A jelenlegi 2,27-es árfolyamszintek mellett is érdemes azonban rápillantani az eseményekre. A jen hitel törlesztőrészlete a többi alá csökkent.
Ha semmi más nem változna a jövőben örülhetnének a jenhitelesek, de ha a japán jegybank terve eléri a kívánt hatását és a japán infláció felpörög, akkor az elvárt hozamok is követik ezt a mozgást, ami a kamatok emelkedésével jár. Weinhardt Attila,a Portfilio.hu elemzője szerint ennek az esélye a következő néhány évben igen csekély, "nehéz lesz a jelenlegi 0 százalék körüli kamatokat kimozdítani a helyükről".
Az itthon folyósított jenhitelek kamata 5 százalékos szint alatt áll, akár nőnek a kamatok, akár nem érdemes lehet a következő években elgondolkozniuk a jenhiteleseknek, hogy forintra váltják tartozásukat és így megszabadulnak az árfolyammozgásból eredő kockázattól. A forint esetében épp ellentétes folyamatról beszélhetünk, a kamatok nagyban csökkentek az elmúlt időszakban, így a megfelelő árfolyam elérése utáni váltás nagy költségnövekedéssel sem járna.
Legjobb hitel a jenhitel?
Ha a példahiteleinket nézzük és egy olyan erős feltételezést teszünk, hogy 2027-ig, tehát a futamidő végéig már semmi nem változik, akkor meglepő eredményt kapunk. A versenyünk jelenlegi legjobban teljesítő hitele a jenhitel, az összes törlesztőrészlet összeadása után azt láthatjuk ugyanis, hogy az összes hitel közül jenhitel esetén kell a legkevesebbet végül visszafizetni a banknak.
Az új "árfolyamgát" program a frank esetében 180 HUF/CHF, eurónál a 250 HUF/EUR, japán jennél a 2,5 HUF/JPY fixálja az árfolyamokat. Jelenleg a jen árfolyama 2,27 forint, de a már árfolyamrögzített hitelesek továbbra is a rögzített árfolyamon teljesíti a havi törlesztést, de a többletfizetés a gyűjtőszámlahitel törlesztésére kerül elszámolásra. Később így akár gyűjtőszámlahitel is teljesen megszűnhet. Ilyenkor már az aktuális árfolyamon fizet az adós.
0 Megjegyzések