Az alapkamat változása hatással van a forintbetétek kamataira is. Csökkenésre jellemzően a betéti kamatok is visszaeséssel reagálnak. Ilyenkor merülhet fel a vállalkozó szellemű emberekben, hogy körbenézzenek a befektetési piacon, hogyan lehetne ezt a kamatcsökkenést kiküszöbölni.
A nagyobb hozamok viszont nagyobb kockázatokat is hordoznak, ezért lényeges, hogy minél alaposabban megismerjük ezeknek a megtakarítási formáknak az előnyeit és hátrányait is.
A bankbetétek a lehető legbiztonságosabb befektetési formák közé tartoznak, ahol mind az elhelyezett tőkét, mind a meghirdetett kamatot garantálja a pénzintézet. Ráadásul könnyen hozzáférhetünk az így kamatozó pénzünkhöz, legfeljebb csak a kamatok elvesztésétől kell tartanunk egy-egy hitelen jött kiadás kapcsán. Ahogy a biztonságos és jól ismert betétek kamatai csökkennek természetes, hogy egyre többen néznek alternatív, magasabb hozammal kecsegtető befektetések után, ezekről azonban általánosságban elmondható, hogy minél magasabb az ígért hozam, annál nagyobb a kockázat is. Ahhoz, hogy a nekünk legmegfelelőbb megtakarítási formát válasszuk, mindenképp ismernünk kell annak összes kockázatát is.
Mielőtt kockázatosabb befektetési formák keresésébe vágnánk, érdemes elgondolkodni, hogy mire akarunk takarékoskodni és milyen élethelyzetben vagyunk. A hosszú távú és kockázatosabb megtakarítások többségén különösen akkor bukhatunk nagyot, ha idő előtt a pénzünkhöz kell nyúlnunk. Sokan a végtörlesztés időszakában tették ezt és áldozták fel sok éves megtakarításuk hozamát, de egy váratlan élethelyzet is hasonló döntésre kényszerítheti a családokat. Ezekre érdemes felkészülni könnyebben hozzáférhető megtakarításokkal és biztosításokkal és csak ezek megléte után hajszolni a magasabb kamatokat ígérő befektetési lehetőségeket.
Kockázat nélkül is lehet magasabb a hozam
A különböző megtakarításokra kifizetett kamatokra alapesetben 16 százalékos kamatadót kell fizetni. Ezt a betétek esetén a bank automatikusan levonja a kifizetett kamatból. Több "hosszú" távú befektetési formánál azonban részlegesen, vagy teljes egészében megúszhatjuk ezt a levonást. A Tartós Befektetési Számla esetén például 3 év után 10 százalékra mérséklődik az adó, míg 5 év után el is tűnik. Ilyen kamatadómentes megtakarítási forma még: nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), a lakástakarékpénztár, a biztosítások, önkéntes nyugdíj-, és egészségpénztár.
Fontos tudni, hogy állami támogatás is jár nyugdíj és lakáscélra takarékoskodóknak. A lakástakarékba helyezett megtakarítást maximum évi 72 ezer forinttal növeli az állam, míg a nyesz számlákra történő befizetés esetén 100-130 ezer forintos adókedvezmény jár.
Hova tegyem a pénzem?
A számlán tartott pénz után is jár kamat, de jóval kisebb, mint a lekötött betétek esetén. A betétek, szükség esetén könnyen feltörhetők (kamatvesztés mellett), de már magasabb hozamot kínálnak. Ha havonta szeretnénk félretenni egy kisebb összeget, azt takarék, vagy megtakarítási számlákon tehetjük. Itt is biztonságban van a pénzünk és általában a betéti kamatoknál sem sokkal alacsonyabb kamatokkal jutalmazzák a rendszeres megtakarítókat a bankok.
A klasszikus betéti termékek mellett a bankokban általában pénzpiaci alapokba is fektethetünk. Kedvező piaci mozgások esetén a hozama magasabb lehet a lekötött betétnél, de még így se nevezhető kockázatos befektetésnek. Megkülönböztetünk még tőke és hozamvédett alapokat, első esetében a befektetés értékét garantálják, míg a másiknál már egy minimális hozamot is.
A már említett kamatadómentes megtakarításokkal kombinálhatjuk a különböző banki termékeket. Hosszú távon is érdemes lehet betétekbe, banki kötvényekbe és állampapírokba fektetni a pénzünket. Azonban csak akkor fektessük be nehezen hozzáférhető hosszú távra a pénzünket, ha biztosak vagyunk, hogy a következő években nem kell hozzányúlnunk, hiszen ha mégis, akkor a kamatok mellett akár árfolyamveszteséget is elszenvedhetünk a kötvények esetén.
Léteznek még kombinált megtakarítási formák is, amelyek többféle megtakarítási lehetőséget egyesítenek. Az ilyen termékek általában egy rövid futamidejű lekötött betétből, valamint egy hosszabb távú megtakarítási lehetőségből állnak. Lehetőleg ne döntsünk ilyen megtakarítás esetén az általában csábítóan magas rövid távú hozam alapján, ismerjük meg a befektetés összes tulajdonságát.
Magyarországon is egyre népszerűbbek a különböző befektetési alapok, melyeket a befektetési politikájuk alapján két nagy csoportba (értékpapír és ingatlan) sorolhatjuk aszerint, hogy mibe fektetik befektetőik összegyűjtött pénzét. Az értékpapír alapok családja "népesebb". Ide tartoznak a pénzpiaci alapok jellemzően 1 évnél rövidebb hátralévő lejáratú, bankbetétből, kötvény vagy diszkont jellegű értékpapírokból állnak. A kötvényalapok főként egy évnél hosszabb hátralévő lejáratú kötvény jellegű értékpapírokat (állam- és vállalati kötvény, jelzáloglevél), kisebb részarányban diszkont kincstárjegyeket tartalmaznak, míg a részvényalapok döntően részvényekbe fektetnek be. A vegyes alapok vagyonát az alapkezelő megosztja a részvények és kötvény jellegű befektetések között.
A részvényalapokat és vegyes alapokat akkor célszerű választani, ha a megtakarítást hosszabb időre (minimum 3-5 évre) kívánja a befektető befektetni. A kötvényalapok és pénzpiaci alapok ezzel szemben rövidebb időtávon is biztos és versenyképes hozamú befektetést jelenthetnek.
A hosszabb távú befektetések általában jobban követik a piaci mozgásokat, tehát előfordulhat, hogy egy-egy időpillanatban veszít az értékéből vagy máskor nagyobb hozam realizálható. Épp a hosszabb időtáv miatt ezek a mozgások kiegyenlítődnek és egy átlagosan magasabb hozam realizálható általuk.
Kockázat nélkül is kaphatsz magas kamatot a pénzedre: mutatjuk a titkot-üzlet,gazdaság
Az alapkamat változása hatással van a forintbetétek kamataira is. Csökkenésre jellemzően a betéti kamatok is visszaeséssel reagálnak. Ilyenkor merülhet fel a vállalkozó szellemű emberekben, hogy körbenézzenek a befektetési piacon, hogyan lehetne ezt a kamatcsökkenést kiküszöbölni.
A nagyobb hozamok viszont nagyobb kockázatokat is hordoznak, ezért lényeges, hogy minél alaposabban megismerjük ezeknek a megtakarítási formáknak az előnyeit és hátrányait is.
A bankbetétek a lehető legbiztonságosabb befektetési formák közé tartoznak, ahol mind az elhelyezett tőkét, mind a meghirdetett kamatot garantálja a pénzintézet. Ráadásul könnyen hozzáférhetünk az így kamatozó pénzünkhöz, legfeljebb csak a kamatok elvesztésétől kell tartanunk egy-egy hitelen jött kiadás kapcsán. Ahogy a biztonságos és jól ismert betétek kamatai csökkennek természetes, hogy egyre többen néznek alternatív, magasabb hozammal kecsegtető befektetések után, ezekről azonban általánosságban elmondható, hogy minél magasabb az ígért hozam, annál nagyobb a kockázat is. Ahhoz, hogy a nekünk legmegfelelőbb megtakarítási formát válasszuk, mindenképp ismernünk kell annak összes kockázatát is.
Mielőtt kockázatosabb befektetési formák keresésébe vágnánk, érdemes elgondolkodni, hogy mire akarunk takarékoskodni és milyen élethelyzetben vagyunk. A hosszú távú és kockázatosabb megtakarítások többségén különösen akkor bukhatunk nagyot, ha idő előtt a pénzünkhöz kell nyúlnunk. Sokan a végtörlesztés időszakában tették ezt és áldozták fel sok éves megtakarításuk hozamát, de egy váratlan élethelyzet is hasonló döntésre kényszerítheti a családokat. Ezekre érdemes felkészülni könnyebben hozzáférhető megtakarításokkal és biztosításokkal és csak ezek megléte után hajszolni a magasabb kamatokat ígérő befektetési lehetőségeket.
Kockázat nélkül is lehet magasabb a hozam
A különböző megtakarításokra kifizetett kamatokra alapesetben 16 százalékos kamatadót kell fizetni. Ezt a betétek esetén a bank automatikusan levonja a kifizetett kamatból. Több "hosszú" távú befektetési formánál azonban részlegesen, vagy teljes egészében megúszhatjuk ezt a levonást. A Tartós Befektetési Számla esetén például 3 év után 10 százalékra mérséklődik az adó, míg 5 év után el is tűnik. Ilyen kamatadómentes megtakarítási forma még: nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), a lakástakarékpénztár, a biztosítások, önkéntes nyugdíj-, és egészségpénztár.
Fontos tudni, hogy állami támogatás is jár nyugdíj és lakáscélra takarékoskodóknak. A lakástakarékba helyezett megtakarítást maximum évi 72 ezer forinttal növeli az állam, míg a nyesz számlákra történő befizetés esetén 100-130 ezer forintos adókedvezmény jár.
Hova tegyem a pénzem?
A számlán tartott pénz után is jár kamat, de jóval kisebb, mint a lekötött betétek esetén. A betétek, szükség esetén könnyen feltörhetők (kamatvesztés mellett), de már magasabb hozamot kínálnak. Ha havonta szeretnénk félretenni egy kisebb összeget, azt takarék, vagy megtakarítási számlákon tehetjük. Itt is biztonságban van a pénzünk és általában a betéti kamatoknál sem sokkal alacsonyabb kamatokkal jutalmazzák a rendszeres megtakarítókat a bankok.
A klasszikus betéti termékek mellett a bankokban általában pénzpiaci alapokba is fektethetünk. Kedvező piaci mozgások esetén a hozama magasabb lehet a lekötött betétnél, de még így se nevezhető kockázatos befektetésnek. Megkülönböztetünk még tőke és hozamvédett alapokat, első esetében a befektetés értékét garantálják, míg a másiknál már egy minimális hozamot is.
A már említett kamatadómentes megtakarításokkal kombinálhatjuk a különböző banki termékeket. Hosszú távon is érdemes lehet betétekbe, banki kötvényekbe és állampapírokba fektetni a pénzünket. Azonban csak akkor fektessük be nehezen hozzáférhető hosszú távra a pénzünket, ha biztosak vagyunk, hogy a következő években nem kell hozzányúlnunk, hiszen ha mégis, akkor a kamatok mellett akár árfolyamveszteséget is elszenvedhetünk a kötvények esetén.
Léteznek még kombinált megtakarítási formák is, amelyek többféle megtakarítási lehetőséget egyesítenek. Az ilyen termékek általában egy rövid futamidejű lekötött betétből, valamint egy hosszabb távú megtakarítási lehetőségből állnak. Lehetőleg ne döntsünk ilyen megtakarítás esetén az általában csábítóan magas rövid távú hozam alapján, ismerjük meg a befektetés összes tulajdonságát.
Magyarországon is egyre népszerűbbek a különböző befektetési alapok, melyeket a befektetési politikájuk alapján két nagy csoportba (értékpapír és ingatlan) sorolhatjuk aszerint, hogy mibe fektetik befektetőik összegyűjtött pénzét. Az értékpapír alapok családja "népesebb". Ide tartoznak a pénzpiaci alapok jellemzően 1 évnél rövidebb hátralévő lejáratú, bankbetétből, kötvény vagy diszkont jellegű értékpapírokból állnak. A kötvényalapok főként egy évnél hosszabb hátralévő lejáratú kötvény jellegű értékpapírokat (állam- és vállalati kötvény, jelzáloglevél), kisebb részarányban diszkont kincstárjegyeket tartalmaznak, míg a részvényalapok döntően részvényekbe fektetnek be. A vegyes alapok vagyonát az alapkezelő megosztja a részvények és kötvény jellegű befektetések között.
A részvényalapokat és vegyes alapokat akkor célszerű választani, ha a megtakarítást hosszabb időre (minimum 3-5 évre) kívánja a befektető befektetni. A kötvényalapok és pénzpiaci alapok ezzel szemben rövidebb időtávon is biztos és versenyképes hozamú befektetést jelenthetnek.
A hosszabb távú befektetések általában jobban követik a piaci mozgásokat, tehát előfordulhat, hogy egy-egy időpillanatban veszít az értékéből vagy máskor nagyobb hozam realizálható. Épp a hosszabb időtáv miatt ezek a mozgások kiegyenlítődnek és egy átlagosan magasabb hozam realizálható általuk.
0 Megjegyzések