A kultúra finanszírozását társadalmasítani kell - mondta a 180 percben az NKA alelnöke.
Kossuth Rádió - Jól vizsgázott a Nemzeti Kulturális Alap négy hónapja működő online pályáztatási rendszere – mondta a Kossuth Rádióban a szervezet alelnöke, L. Simon László. Elmondta: idén áprilisig csaknem ötezer pályázat érkezett be az internetes felületen.
Megjegyezte: az elektronikus megoldásnak köszönhetően évi tízmillió forint spórolható meg az alapnál a fénymásolási költségeken, de maguk a pályázók is megtakarítják a papíralapú ügyintézéssel járó korábbi kiadásokat.
Az idén 20 éves Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiumai 2013-ban több mint 6 milliárd forintos keretről dönthetnek – hangzott el a 180 percben. L. Simon László szavai szerint „a kultúra legfőbb mecénás szerve” kiállta az idő próbáját, megalakulása óta többé-kevésbé változatlan formában működik.
A kormány célja, hogy a kultúra finanszírozását társadalmasítani kell, nagy szerepet kell adni a pénzek elosztásában azoknak, akik egyébként a kultúra alakítói – hangsúlyozta. Azzal, hogy a társadalmi szervezetek vesznek részt a források elosztásában,„a kultúra autonómiáját vesszük komolyan” – hangoztatta. Emlékeztetett rá: a Nemzeti Kulturális Alap létrejötte óta a szakmai szervezetek által delegált kurátorok vesznek részt a testületek munkájában, a szakma képviselői döntenek arról, kik érdemesek támogatásra.
L. Simon László kiemelte azt is: a támogatások odaítélésének az első pillanattól alapkritériuma volt, hogy minőségi művek jöjjenek létre, minőségi műveket juttassanak el a közönséghez. Az értékteremtés volt a fő szempont, értékalapon osztották és osztjuk el ma is a forrásokat – közölte.
Az alelnök kérdésre válaszolva kijelentette: a kultúra finanszírozása ma átlátható, a kormány sok tett a párhuzamosságok megszüntetéséért, az egyszerűbb finanszírozásért.
Kossuth Rádió - Jól vizsgázott a Nemzeti Kulturális Alap négy hónapja működő online pályáztatási rendszere – mondta a Kossuth Rádióban a szervezet alelnöke, L. Simon László. Elmondta: idén áprilisig csaknem ötezer pályázat érkezett be az internetes felületen.
Megjegyezte: az elektronikus megoldásnak köszönhetően évi tízmillió forint spórolható meg az alapnál a fénymásolási költségeken, de maguk a pályázók is megtakarítják a papíralapú ügyintézéssel járó korábbi kiadásokat.
Az idén 20 éves Nemzeti Kulturális Alap szakmai kollégiumai 2013-ban több mint 6 milliárd forintos keretről dönthetnek – hangzott el a 180 percben. L. Simon László szavai szerint „a kultúra legfőbb mecénás szerve” kiállta az idő próbáját, megalakulása óta többé-kevésbé változatlan formában működik.
A kormány célja, hogy a kultúra finanszírozását társadalmasítani kell, nagy szerepet kell adni a pénzek elosztásában azoknak, akik egyébként a kultúra alakítói – hangsúlyozta. Azzal, hogy a társadalmi szervezetek vesznek részt a források elosztásában,„a kultúra autonómiáját vesszük komolyan” – hangoztatta. Emlékeztetett rá: a Nemzeti Kulturális Alap létrejötte óta a szakmai szervezetek által delegált kurátorok vesznek részt a testületek munkájában, a szakma képviselői döntenek arról, kik érdemesek támogatásra.
L. Simon László kiemelte azt is: a támogatások odaítélésének az első pillanattól alapkritériuma volt, hogy minőségi művek jöjjenek létre, minőségi műveket juttassanak el a közönséghez. Az értékteremtés volt a fő szempont, értékalapon osztották és osztjuk el ma is a forrásokat – közölte.
Az alelnök kérdésre válaszolva kijelentette: a kultúra finanszírozása ma átlátható, a kormány sok tett a párhuzamosságok megszüntetéséért, az egyszerűbb finanszírozásért.
0 Megjegyzések