Fekete György az intézmények, L. Simon László a művészeti kánonok párbeszédét sürgette, Vidnyánszky Attila pedig a színházi világ felszabadítását ünnepelte a Fókuszban a nemzeti érdek című kerekasztal beszélgetésen, csütörtökön, igaz Kukorelly Endre, egykori LMP-s képviselőn kívül nem hívtak meg olyant, aki mást gondolna, mint ők.

Elfelejtettünk kérdezni, elfejeltettünk válaszokat adni, koordinálni, együttműködni, helyette parancsok és kinyilatkoztatások vannak - ezt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke mondta a Fókuszban a nemzeti érdek című, a Heti Válasz, a Századvég és a Széll Kálmán Alapítvány által rendezett beszélgetésen, csütörtökön. A kirekesztő kijelentéseiről elhíresült építész szerint a kulcsszó az együttműködés, hiszen a kormány is erre épít; a nemzeti együttműködésre. "Szíveskedjenek tehát megtanulni kérdezni, eszmét cserélni, hogy utána konszenzuson alapuló döntések születhessenek. Ma még nagy állami intézmények vezetői nem képesek erre, s úgy tűnik, még mindig az együttműködést megtagadók az erősebbek" - utalt kimondatlanul a Műcsarnok vezetőjére, aki megtorpedózta Fekete szalon kiállításait, s bár az intézmény tulajdonjogát megszerezte az MMA, az ellenszegülő igazgatót máig nem sikerült eltávolítania.

L. Simon László egykori kulturális államtitkár szerint van kultúrpolitika, aminek ő egyszerre alakítója és elszenvedője is - reagált egy mondatban a politikus G. Fodor Gábor moderátornak, a Századvég stratégia igazgatójának a feltett kérdésére.Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház jövő évadtól hivatalba lépő igazgatója azt mondta, 2006 óta alakítója a kultúrpolitikának, azóta, hogy részt vett az előadó-művészeti törvény módosításában, mely szerinte azért fontos, mert megőrizte a kőszínházi társulati struktúrát.Kukorelly Endre író, egykori LMP-s parlamenti képviselő szerint meg kellene tisztítani a kultúrpolitikát, a kompromittálódott politika szótól. Békés Márton, a Jobbklikk főszerkesztője más irányba vitte a beszélgetést, szerinte le kell számolni a késő Kádár-kor konyhájával is, és a jobboldali gasztronómiáért szállt síkra. Különösen káros szerinte Venesz József szakácskönyve, A magyaros konyha. Felidézte, hogy portáljukon megnevezték a legkárosabb könyveket, ahol Lukács György mellett antiszemita iratok is szerepelnek. Kukorelly az előtte szólókra reagálva megjegyezte, nem kell irodalmi, művészeti halál-listákat felállítani, s különösnek érezte, hogy épp Fekete György beszél a párbeszédről, szerinte nem lehet úgy tisztességes verseny reményében pályára lépni, hogy csak az egyik csapat van felszerelve.

Fekete nem értette mit kifogásol Kukorelly, s kijelentette, arányos, egészséges, tisztességes vetélkedésében hisz, nem a személyek, hanem a művek vetélkedésében. Fekete szerint a Magyar Művészei Akadémia feladata az elkövetkező húsz évben az lesz, hogy az esélyegyenlőtlenséget leküzdje - ő nyilván úgy gondolja, a jobboldal lép pályára mezítláb. L. Simon László szerint nincs egységes nemzeti kánon, s nem is kell rá törekedni, a kultúrpolitika feladata nem ennek megteremtése, hanem az egymás mellett élő kánonok párbeszédét kell segítenie. Szerinte a műveknek nem versenyezni, hanem vitatkozni kell - szúrt oda egyet Fekete Györgynek. L. Simon azt is mondta, mindezt nehéz megvalósítania a politikának, mert egyértelmű minták felmutatását várja el tőlük a szavazatmaximálás kényszere: "meg kell jelölnie, hogy ki a mi emberünk, ki a mi értelmiségünk". A Nyírő József körül dúló viták kapcsán megjegyezte, amíg el vagyunk foglalva a kánon átgyúrásával, folytatjuk a területfoglaló presztízsharcainkat, kérdés, hogy a számunkra értékes kultúrát át tudjuk-e adni a következő generációnak. "Nem az a fontos, hogy kit nyomunk be az alaptantervbe, hanem az, hogy lesz-e olvasója?" 

Vidnyánszky Attila szerint, csupán attól, hogy megjelent a Teátrumi Társaság, szabadabbá vált a színházi világ, mert lazult az igazodási kényszer.Fekete György szerint a 20 ezer magyar alkotóművészt nem érdekli a kánon, az érdekli, hogy "az Istentől kapott talentumát kifejtse". Fekete a magyar kultúrát világszínvonalúnak tartja, és az ország legnagyobb tőkéjének, de eredményeink lappangnak, mert nincsenek nagy, összefoglaló kiállítások - tért vissza vesszőparipájához, s megemlítette, hogy a magyar művészek egy része éhezik.L. Simon László szerint a művészeket igenis érdekli a kánon, hiszen hiú emberek, a nyomorgó művészekről pedig azt mondta, az országnak végig kell gondolni, hány művészt tud eltartani. "Szembe kell nézni azzal, hogy eddig kevesebbet fordítottunk a kultúrára, mint akartunk, de többet, mint amit a magyar gazdaság megengedhet magának." - mondta, hozzátéve, a kultúra finanszírozásának a minőség elvén, nem a szociális szempontok alapján kell működnie. 


A konferencia második blokkjában az állami intézmények kulturális szerepvállalásáról volt szó. Lánczi Tamás a Századvég Alapítvány vezető elemzője azt a kérdést tette fel a jelenlévőknek, mit tettének, ha forrásokat vonnának meg tőlük? Ókovács Szilveszter az Operaház főigazgatója szerint lehet takarékoskodni, de az opera drága műfaj, az Operaház az ország frakkja, nem lehet rongyos. Káel Csaba, a Művészetek Palotájának vezérigazgatója szerint arról kell meggyőzni a döntéshozókat, hogy a kultúra stratégiai ágazat. A magyar komolyzene intézményi struktúrája, (Opera, Erkel, Müpa, Zeneakadémia, BMC) felépítése megtörtént, az a feladat, hogy mindezt megtöltsük tartalommal, az államnak ebben, a fenntartásban kell segíteni. Káel azt reméli, 2014-ben ez a hatalmas tőke a kulturális turizmusban is kamatozni fog. Batta András a Zeneakadémia rektora szerint az intézmény a felújítás után kulturális központtá válik. 

Andrew G. Vajna a filmipar megújításáéért felelős kormánybiztos azt mondta, amikor elkezdte a munkáját, egy "szemétládát" örökölt, mára rendezte a bankokkal és producerekkel szemben fennálló adósságokat. Vajna stratégiája az volt, hogy kivonja a filmszakmát az évenkénti költségvetési tárgyalásokból, és megszerezte a hatos lottó nyereményadóját. Vajna szerint nehéz lesz visszacsábítani a magyar nézőket a moziba, a számuk kétmillióról néhány százezerre esett vissza, mert a rendezők elveszítették a közönségüket. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy az Orbán-kormány alatt gyakorlatilag leállt a filmgyártás, s nagy sokára indult újra, s máig nem került moziba Vajna regnálása alatt készült mozgókép.

A Nemzeti Színház új évada 

Április végén ismerteti a Nemzeti Színház jövő évadának pontos műsorát a leendő igazgató, Vidnyánszky Attila, aki az MTI-nek csütörtökön beszélt a tervezett bemutatókról. A nyitóelőadás Tamási Áron Vitéz lélek című darabja lesz. A szerződtetési időszak április végéig elhúzódik, mivel több művész még nem adott választ felkérésére. A műsoron szerepel még a Claudel és Honegger Johanna a máglyán című művéből készült előadás és Witold Gombrowicz Operett című darabja is. A János vitéz - amellyel a korábbi tervek szerint megnyílt volna a teátrum - a jelenlegi elképzelés szerint márciusi bemutató lesz. Viktor Rizsakov rendezésében Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét is láthatja a közönség, Silviu Purcarete pedig Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékát állítja színpadra. A bemutatók között van még Maár Gyula rendezésében Pilinszky János KZ-oratórium című műve, Vidnyánszky Attila pedig az évad végén Weöres Sándor Psyché című alkotását állítja színpadra. Trill Zsolt, Szűcs Nelli és Reviczky Gábor mellett Nagy-Kálózy Eszter, Schnell Ádám és Horváth Lajos Ottó érkezik a Nemzeti Színház társulatába a jövő évadban. Szerdán már bejelentették, hogy a Nemzeti Színháztól a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződik Gáspár Sándor, László Zsolt, Makranczi Zalán és Radnay Csilla. (MTI)

forrás: nepszava.hu