Társadalombiztosítási járulékaik csökkentését kaphatják választási ajándékként jövő januártól azok, akik a gyerekek után járó családi szja-kedvezményt alacsony jövedelmük miatt csak részben tudják most kihasználni. Az elképzelést a KDNP tavaly júliusban vetette fel a kormányfőnek, amit értesülésünk szerint már a Fidesz-frakció is támogat. A költségvetési hatásokról szóló pontos számítások őszre készülhetnek el, az előkészületekre rálátó forrásunk szerint összesen 50-70 milliárd forint között lehet a kedvezmény. Az még nem dőlt el, hogy a nyugdíj- vagy az egészségbiztosítási járulék csökkenne, esetleg bizonyos esetekben mindkettő, és az sem, hogy pontosan mennyivel. Utóbbit egyébként nem is lehetne általánosítani, mivel a kedvezményt minden egyes családos járulékfizető esetén külön-külön kellene kiszámolni.


A kormány a fizetésekből levont nyugdíj- vagy egészségbiztosítási járulékból adna kedvezményt a gyermeket nevelő családoknak jövő januártól – értesült az Index. Az elképzelést még tavaly júliusban vetette fel a KDNP egy tanácskozáson, amin Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A kormányfő az elmúlt időszakban többször is utalt újabb családokat témogató lépésekre, de ennek módjára még nem tett utalást.

Az ügyet most megint elővették, és értesülésünk szerint a járulékkedvezmény jövő januári bevezetéséhez a Fidesz-frakció támogatása is megvan, illetve a kedvezményrendszer bevezetésének kivitelezésével kapcsolatban is már határozott elképzelések születtek, csak a költségvetési mozgástérrel kapcsolatban vannak kérdőjelek.

Kiket érintene?

A javaslat kidolgozóinak előzetes számításai szerint a célzott kedvezménynek köszönhetően 2014-től 50-70 milliárd forinttal több maradhat azoknak a családosoknak a zsebében, akiknek most nem elég nagy a jövedelmük ahhoz, hogy a gyermekek után járó családi adókedvezményt teljes egészében kihasználják.

Ez egy jól körülhatárolható, de elég széles társadalmi kör: leginkább a két- vagy több gyerekes, alacsony jövedelmű családok lehetnek a kedvezményezettek – néhány hónappal a választások előtt.

Most 1 és 2 gyerek után 10-10 ezer forint személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény jár, azaz hó elején ennyivel több nettó érkezik a gyereket nevelő szülők valamelyikének a számlájára. Akinek három vagy több gyereke van, annak már jóval magasabb, gyermekenként 33 ezres megtakarítás is összejöhet – feltéve, hogy kellően magas a bejelentett jövedelme, és kellően nagy a befizetett személyi jövedelemadója. A gond ez utóbbi kettővel van: az alacsony átlagkereset miatt nagyon sok olyan két- vagy több gyerekes család él az országban, akiknek nincs annyi szja-juk, hogy a teljes nekik járó adókedvezményt ki tudták használni.

Például az, akiknek három gyereke van, összesen 99 ezer forint nettó adókedvezményre jogosult, viszont a teljes összeget ténylegesen csak az kapja meg, akinek legalább 625 ezer forintos bruttó fizetése van. Ekkora jövedelem után kereken 100 ezer forint szja-kötelezettség keletkezik, és ez csökkenthető 99 ezerrel.

Aki két gyermeket nevel, az bruttó 125 ezer forintos fizetés mellett fizet pontosan 20 ezer forintnyi szja-t, így a kétszer tízezer forintos kedvezményt maximálisan ki tudja használni. Az egygyerekesek pedig a 93 ezer forintos minimálbér mellett is megkapják a nekik járó 10 ezer forintos adókedvezményt.

Mennyi plusz pénzt jelent?

A kormányzati elképzelés információink szerint jellemzően azokat a kétgyerekes családokat célozza, ahol a szülő (vagy szülők) jövedelme bruttó 125 ezer forintnál kisebb, illetve azokat a nagycsaládokat, ahol az összjövedelem bruttó 625 ezer forint alatt van. A terv az, hogy a kormány ennek a körnek kompenzálná azt a pénzt, amit a nem elég magas jövedelem miatt a maximális szja-kedvezményből úgymond elveszít.

Például egy kétgyermekes, egyedülálló anyuka, ha bruttó 100 ezer forint a fizetése, 4000 forintnyi járulékkedvezményt kapna, míg egy három gyermeket nevelő, bruttó 300 ezer forintból gazdálkodó család járulékbefizetése havi 51 000 forinttal csökkenhetne. A példaként hozott két család ugyanis most ennyi pénzt hagy az államkasszában azzal, hogy nem tudja a teljes szja-kedvezményt kihasználni.

Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy az alacsonyabb jövedelemkategóriákban mennyivel emelkedne a nettó fizetés, ha a járulékokból vissza lehetne kapni az államkasszában hagyott szja-kedvezményt. A minimálbéreseknek 5120 forinttal emelkedne a havi nettó jövedelmük, de bruttó 120 ezer forintos fizetés mellett már csak nettó 800 forint lenne a plusz. 

A háromgyerekes családoknál lenne igazán nagy hatása a kedvezményrendszernek. Számításaink szerint a minimálbér szintjén 15810 forinttal emelkedhetne a nettó fizetés (ha összevontan mindkét járulék terhére járna a kedvezmény), egy bruttó 120 ezer forintos családi nettó jövedelem 20400 forinttal emelkedne, a bruttó 200 ezret kereső nagycsaládoknak nettó 34 ezer forinttal jutna több. A kedvezmény bruttó 300 ezer forintos családi jövedelemig folyamatosan emelkedne, az ennél magasabb jövedelmi kategóriákban azonban már megkezdődik a csökkenés.

A lehetetlennel határos?

Az elképzelés megvalósítása azonban meglehetősen nehézkesnek tűnik, ami a fenti két példából is leszűrhető. A kétgyerekes, bruttó százezer forintot kereső anyuka jelenleg 7000 forint egészségbiztosítási-, és 10 ezer forint nyugdíjjárulékot fizet, így a 4000 forintnyi kedvezményt a jelenleg 10 százalékos nyugdíjjárulék vagy a jelenleg 7 százalékos egészségbiztosítási járulék 4 százalékpontos csökkentésével is megkapná.

A háromgyermekes, bruttó 300 ezer forintból élő család viszont csak 21 ezer forintnyi egészségbiztosítási járulékot, és 30 ezer forint nyugdíjjárulékot fizet. Esetükben nem lenne elég a példánkban említett 4 százalékpontos csökkentés, hanem lényegében le kellene nullázni mindkét járuléknak a kulcsát ahhoz, hogy a járulékokon keresztül visszakaphassák az elveszített 51 ezer forintos szja-kedvezményt.

Ez több dolgot is jelent: egyrészt azt, hogy lényegében minden egyes érintett más-más összegre lesz jogosult, emiatt pedig egyesével kellene végignézni minden olyan gyermekes családot, aki jelenleg nem tudja kihasználni a teljes adókedvezményt. Nekik egyesével kellene megállapítani a kedvezmény összegét, és minden egyes jövedelemváltozásnál újra kellene számolni az egészet. Emiatt tehát egy általános, mindenkire érvényes járulékkulcs-csökkentést még az érintett körben sem lehet alkalmazni, legalábbis ha a cél az, hogy mindenkit teljes mértékben kompenzáljon a kormány az elveszített szja-kedvezmény miatt.

A költségvetésen csattanna

A tervezetet kidolgozó forrásaink által emlegetett 50-70 milliárdos költségvetési hatás szintén megkérdőjelezhető. Most ugyanis a nyugdíjbiztosítási alap a 10 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékokból 824 milliárd forintot szed be, az egészségbiztosítási alapba pedig 580 milliárd forintnyi járulék érkezik a dolgozók 7 százalékos befizetéseiből (költségvetési törvény, pdf 79-82.).

Egyik névtelenséget kérő forrásunk szerint első körben a nyugdíjjárulék terhére kellene megpróbálni a csökkentést, hiszen ott több a mozgástér, nagyobb kasszáról van szó, amiből több kedvezmény adható. „Ha a számok jók, akkor ez majd tovább mehet az egészségbiztosítási járulékra történő kiterjesztéssel, hiszen úgy lenne igazságos, hogy mindenki igénybe tudja venni a járulékkedvezményt” – hallottuk egy vezető kormánypárti politikustól.

A fenti mondat arra utal, hogy azok, akik még a nyugdíjjárulék lenullázásával sem kapnának teljes kompenzációt – mint a fenti háromgyermekes példánkban –, azok az egészségbiztosítási járulékuk terhére is megkapnák a szükséges nagyságú kedvezményt. Ezzel tehát lennének olyanok – elsősorban nagycsaládosok –, akik sem szja-t, sem pedig nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot nem fizetnének.

Forrásunk szerint ezzel a lépéssel az állam a nyugdíjrendszerben is elismerné a gyermekvállalást, hiszen a nyugdíjkasszából (és szükség esetén az egészségkasszából) kieső járulékot természetesen a költségvetésnek kellene évről évre pótolnia. Jelenleg a közel 2900 milliárd forintból gazdálkodó nyugdíjalap egyensúlyban van, és csak minimális hiánnyal tervezték meg az 1650 milliárd forintból gazdálkodó egészségkasszát is.

A járulékkedvezmény ezt a nehezen elért egyensúlyt mindkét kassza esetében megbillenthetné, a költségvetési többletkiadás fogadtatása pedig a túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését fontolgató Brüsszelben vethet fel erős kérdőjeleket a magyar költségvetés fenntarthatósága kapcsán.

Politikai indíttatás

Politikai indíttatású dolog lesz a járulékkedvezmény - mondja egy névtelenséget kérő adójogi szakember. Szerinte azért merülhetett fel a fentebb vázolt elképzelés, mert eltűnt az adójóváírás, amivel az alacsony jövedelműeknek kedvezett a rendszer.

Az adójóváírás kivezetése miatt a mai adórendszerben már az első forint jövedelemtől adózni kell, ami az alacsony jövedelműeket érinti rosszul, a járulékkedvezmény azonban pont ezekre az emberekre lesz hangolva, az intézkedéssel a gyerekes családok jövedelme emelkedik majd.