Nagyon fontos lenne az, hogy a romániai magyar szervezetek egyeztessenek, és közös álláspontot alakítsanak ki a régióátszervezés, illetve a közigazgatási átalakítás kérdésében, valamint az, hogy a politikusok ne eleve a kompromisszumot keressék, hanem a közösség akaratát vegyék figyelembe – véli Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
A magyarság érdeke az, hogy ne a románok fejével próbáljanak a politikusaink gondolkozni, és ne eleve a kompromisszumos megoldásokat keressék, hanem világosan azt fogalmazzák meg, ami az őket megválasztó emberek érdeke. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a székely-magyar közösség, a nyolc székely szék, az egyetlen közigazgatási egység legyen. Ez a régió jelen pillanatban 75%-ban magyar. Tartalmazza nagyjából Hargita és Kovászna megyét, és Maros megyéből Marosszéket.
Még a kommunizmus idején, amikor a magyar autonóm tartományt létrehozták, akkor is a rajunk kijelölésénél figyelembe vették a széki határokat. És az 1952-es alkotmánya is Romániának székely rajonokról beszél. Képtelen helyezet teremtődik akkor, ha a székelység képviselői nem veszik figyelembe azt, hogy a székely székek a székelység számára fontos területi tájegységek, amelyeket közigazgatási hatáskörökkel kell ismét felruházni – mondta Izsák Balázs.
Egyetlen székely ember sem kötődik általában az egész Székelyföldhöz, és mindegyik ragaszkodik a saját tájegységi sajátosságaihoz.
Az Európai Unión belüli statisztikai felosztásban a NUTS-rendszeren belül létezik a
székely székeknek a megfelelő szint, a NUTS 4 régiók. Amikor Romániában végbement a NUTS régióknak a kijelölése, akkor elhangzott az, hogy Romániában nem volt igény a NUTS 4-re, de hát ezt senki meg nem kérdezte, amikor Bukarestben, egy irodában, valakik térképet rajzoltak. Székelyföldön nagyonis van igény erre.
Arra a kérdésre, hogy a mi a véleménye az SZNT elnökének az RMDSZ három- illetve négy megyés régióváltozatáról, azt felelte, hogy a három megyés még a viszonylag jobb, de az is egy nagyon furcsa előítéletből indul ki: véglegesnek és módosíthatatlannak tekinti az 1968-ban a Ceuasescu-reformban létrehozott megyehatárokat. Ez egy óriási nagy hiba, ezeket a megyehatárokat ellenünk alakították ki, minket erről soha meg nem kérdeztek. Maros megye ebben a formában soha nem volt a Székelyföld része, a megyén belül csak Marosszék, az egy tömbben élő székely-magyar közösség tartozott Székelyföldhöz. Izsák Balázs úgy véli, ami Beszterce-Naszódot illeti, az egy aberráció.
Román szempontból is meg lehet fogalmazni ezt a kérdést: a Beszterce megyeieket kérdezte meg valaki, hogy akarnak-e a székely megyékkel egy régióba tartozni?
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióátszervezési tervéről úgy vélekedik az elnök, hogy Székelyföld határai korrektül jelennek meg, tulajdonképpen ugyanúgy, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács is akarja.
Izsák Balázs úgy véli, hogy a többi régió határának kijelölésével nem érdemes és nem is szabad foglalkoznunk, mivel nincs jogunk abba beleszólni, ahogyan a székely-magyar régió kialakításába nem kellene másnak beleszólnia az itt élőkön kívül.
Marosvásárhelyi Rádió
A magyarság érdeke az, hogy ne a románok fejével próbáljanak a politikusaink gondolkozni, és ne eleve a kompromisszumos megoldásokat keressék, hanem világosan azt fogalmazzák meg, ami az őket megválasztó emberek érdeke. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a székely-magyar közösség, a nyolc székely szék, az egyetlen közigazgatási egység legyen. Ez a régió jelen pillanatban 75%-ban magyar. Tartalmazza nagyjából Hargita és Kovászna megyét, és Maros megyéből Marosszéket.
Még a kommunizmus idején, amikor a magyar autonóm tartományt létrehozták, akkor is a rajunk kijelölésénél figyelembe vették a széki határokat. És az 1952-es alkotmánya is Romániának székely rajonokról beszél. Képtelen helyezet teremtődik akkor, ha a székelység képviselői nem veszik figyelembe azt, hogy a székely székek a székelység számára fontos területi tájegységek, amelyeket közigazgatási hatáskörökkel kell ismét felruházni – mondta Izsák Balázs.
Egyetlen székely ember sem kötődik általában az egész Székelyföldhöz, és mindegyik ragaszkodik a saját tájegységi sajátosságaihoz.
Az Európai Unión belüli statisztikai felosztásban a NUTS-rendszeren belül létezik a
székely székeknek a megfelelő szint, a NUTS 4 régiók. Amikor Romániában végbement a NUTS régióknak a kijelölése, akkor elhangzott az, hogy Romániában nem volt igény a NUTS 4-re, de hát ezt senki meg nem kérdezte, amikor Bukarestben, egy irodában, valakik térképet rajzoltak. Székelyföldön nagyonis van igény erre.
Arra a kérdésre, hogy a mi a véleménye az SZNT elnökének az RMDSZ három- illetve négy megyés régióváltozatáról, azt felelte, hogy a három megyés még a viszonylag jobb, de az is egy nagyon furcsa előítéletből indul ki: véglegesnek és módosíthatatlannak tekinti az 1968-ban a Ceuasescu-reformban létrehozott megyehatárokat. Ez egy óriási nagy hiba, ezeket a megyehatárokat ellenünk alakították ki, minket erről soha meg nem kérdeztek. Maros megye ebben a formában soha nem volt a Székelyföld része, a megyén belül csak Marosszék, az egy tömbben élő székely-magyar közösség tartozott Székelyföldhöz. Izsák Balázs úgy véli, ami Beszterce-Naszódot illeti, az egy aberráció.
Román szempontból is meg lehet fogalmazni ezt a kérdést: a Beszterce megyeieket kérdezte meg valaki, hogy akarnak-e a székely megyékkel egy régióba tartozni?
Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióátszervezési tervéről úgy vélekedik az elnök, hogy Székelyföld határai korrektül jelennek meg, tulajdonképpen ugyanúgy, ahogyan azt a Székely Nemzeti Tanács is akarja.
Izsák Balázs úgy véli, hogy a többi régió határának kijelölésével nem érdemes és nem is szabad foglalkoznunk, mivel nincs jogunk abba beleszólni, ahogyan a székely-magyar régió kialakításába nem kellene másnak beleszólnia az itt élőkön kívül.
Marosvásárhelyi Rádió
0 Megjegyzések