A Nemzetgazdasági Minisztérium elküldte a konvergencia programot az Európai Bizottságnak. A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy pótlólagos költségvetési intézkedések nélkül is tartható a 2013-as 2,7%-os hiánycél. Pedig a kormány rontotta az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését, és csökkentette az inflációs prognózisát. Vagyis a tárca nem állított össze egy Varga-csomagot, ami részben azzal magyarázható, hogy épít az eddig meghozott intézkedésekre, és az élesedő kockázatokra leköti a szabad tartalékok felét. A túlzott deficit eljárás szempontjából óriási jelentőséggel bír a 2014-es költségvetés is, itt a kormány a kedvezőbb jegybanki eredményben és információink szerint az Európai Bizottság - makrogazdasági pályát illetően - megengedőbb hozzáállásában bízhat. A választási költségvetés miatt aggódok is felszisszenhetnek, amikor azt látják, hogy a kormány 2,2%-ról 2,7%-ra emeli a 2014-es hiánycélt és a korábbi évekhez képest szokatlanul alacsony tartalékot tervez be. Fontosabb részletek: - Az NGM szerint pótlólagos intézkedések nélkül is tartható az idei évre kitűzött 2,7%-os hiánycél, ezt a már eddig elfogadott és végrehajtott intézkedésekre alapozza a minisztérium. - Az idei GDP-növekedési prognózist 0,7%-ra csökkentette a korábbi 0,9%-ról, a 2013-as inflációs előrejelzését 3,1%-ra mérsékelte 5,2%-ról. - Jövőre 1,9%-os gazdasági növekedés jöhet (eddig 2%-kal kalkulált a tárca), az infláció 3,2% lehet. - A minisztérium is látja az idei évet övező költségvetési kockázatokat, ezeket úgy kezeli, hogy leköti a szabad tartalékok felét. - Ami a 2014-es büdzsét illeti: az eddigi 2,2%-os hiánycélt 2,7%-ra emeli a kormány, a korábbi évekhez képest szokatlanul alacsony tartalékkal vág neki az évnek. - Az idei évre minimális jegybanki veszteséggel kalkulál a tárca, vagyis jövőre nem kell az államháztartásnak mélyen a zsebébe nyúlnia. Közeledik a realitásokhoz Úgy tűnik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új vezetése el szeretné kerülni az elmúlt évek gyakorlatát, ami arról szólt: ha konvergencia program, akkor költségvetési csomag. A Brüsszelnek most elküldött dokumentumban ugyanis nem szerepelnek pótlólagos kiigazító intézkedések (amire korábban sokan számítottak), ami azt jelenti, hogy a minisztérium és a kormány bízik az eddig meghozott intézkedésekben. Ilyen például a kiadási oldalon a hatékonyabb bérszabályozás a közszférában, az önkormányzati szociális ellátások célzottabbá tétele, a bevételi oldalon a fehéredési hatás, valamint a helyi iparűzési adó változtatása és a közműadó bevezetése. A kormány ugyanakkor igazodik a valósághoz, a makrogazdasági pálya tekintetében legalábbis. A 2013-as GDP-előrejelzést a jelenlegi 0,9%-ról 0,7%-ra csökkentik, az infláció pedig 3,1% lehet éves átlagban a korábban jelzett 5,2% helyett. 2014-re 1,9%-os növekedéssel számolnak a korábbi 2%-kal szemben, míg a pénzromlás üteme 3,2% lehet. 2013: nincs csomag A kormány az idei hiánycélhoz nem nyúl, továbbra is a 2,7%-os szintet kívánja elérni, mégpedig pótlólagos kiigazító lépések nélkül. Idei terveit arra alapozza, hogy bár több bevétel esetében várható elmaradás, a szabad tartalékok nagy részét már most leköti az élesedő kockázatok fedezésére és a mélybe csökkenő hozamok alacsonyabb kamatkiadást eredményeznek. A kockázatok közül a konvergencia program kiemeli: - a pénzügyi tranzakciós illeték esetében a kereskedelmi bankoktól 80 milliárd forinttal kisebb összeg folyhat be idén, míg az államkincstár esetében 10-20 milliárd forint lehet az elmaradás. Korábban az NGM ezzel kapcsolatban már jelezte, hogy a MÁK-tól várt illetékbevételek teljesülése érdekében jöhetnek lépések (itt vagy a kulcs emelése, vagy az adóalapot képező forgalom kiszélesítése jöhet szóba) - a sertéságazatban bevezetni tervezett fordított adózásból nem érkezik meg a várt 10 milliárdos többletbevétel, mivel az Európai Unió nem járult hozzá az intézkedés bevezetéséhez - mérsékelt bevétel-elmaradás keletkezhet a pénztárgépek online bekötéséből és a közműadóból várt bevételek tekintetében - a tervezettnél alacsonyabb infláció 160 milliárddal csökkenti a büdzsé bevételeit Pozitív folyamatokat is találhatunk azonban az idei költségvetésben a konvergencia program szerint. Így például a kisvállalati adók vártnál kisebb népszerűsége a tervezettnél kisebb bevételkiesést okoz, valamint a tervezettnél lényegesen alacsonyabb állampapírhozamok kisebb kamatkiadást eredményezhetnek (IMF-megállapodás nélkül is elérhető az eredeti kamatcsökkentési hatás). A fenti problémákat a kormány mindössze úgy kezeli, hogy az élesedő kockázatok miatt a 400 milliárd forintos szabad tartalék több mint felét már most leköti. Vagyis az év hátralévő részére GDP-arányosan 0,6%-os tartalékot hagy. 2014: bízva bízzál Még érdekesebb tervek bontakoznak ki előttünk a 2014-es költségvetést illetően. A legfontosabb ezek közül, hogy a kormány 2,7%-ra emeli a költségvetési hiánycélt a tavaly ősszel 2,2%-ra módosított célról (ezt megelőzően pedig 1,9% volt a tervezett deficit). A szabad tartalékok összege pedig GDP-arányosan 0,5%-ra fog rúgni, ami a korábbi évekkel összehasonlítva feltűnően alacsony. Ami viszont segítheti a költségvetés jövő évi pozícióját, hogy a kormány azzal számol: nem lesz veszteséges idén az MNB (a 2013. évi jegybanki eredmény alakulása nem tesz szükségessé veszteségtérítést), vagyis nem kell mélyen a zsebébe nyúlnia 2014-ben. Ezt feltehetően a jegybank két héttel ezelőtt ismertetett növekedési programjának hatására alapozza. A választási költségvetés elkészítése miatt aggódóknak feltűnhet, hogy a kormány épp a 2014-es parlamenti választások évében emeli meg a hiánycélt és vág neki alacsony tartalékkal az évnek. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ha utólag sikerül teljesíteni 2014-ben a 2,7%-os hiánycélt (vagyis 2013-ban szinten tartani a deficitet), akkor a korábbi ciklusokhoz képest példás szigorról beszélhetünk. Most akkor lekerülünk végre az uniós szégyenpadról? A most benyújtott konvergencia program a Magyarország ellen kilenc éve folyó túlzott deficit eljárás szempontjából is nagyon fontos. Ahhoz ugyanis, hogy végre megszűnjön az EDP-eljárás, Magyarországnak a tavalyi alacsony költségvetési hiány után 2013-ra és 2014-re is bizonyítania kell, hogy az EU által elvárt 3% alatt marad a deficit. A 2012-es, vártnál lényegesen jobb, 2%-os deficit jó kiindulási pont az egyeztetéseken, igaz nem mindegy, hogy miből adódott, az alapfolyamatokkal magyarázható tartós hatásról van-e szó (egyszerűen nem költöttek az önkormányzatok vagy beért a szabályozási szigorítás a hitelfelvétel esetében). Összességében azt mondhatjuk, hogy az igazi problémákat és veszélyforrásokat a mostani konvergenciaprogram nem kezeli. Érdemi változás csupán annyi történt, hogy a jegybanki veszteség eltüntetésében bíznak és zárolják a tartalékok nagy részét. Ha viszont az Európai Bizottságot sikerül meggyőzni, hogy az eddigi intézkedések elegendőek az idei, 3% alatti hiány tartásához, valamint a Bizottság is kisebbnek látja a jegybank idei veszteségét, akkor könnyel előfordulhat, hogy Brüsszel a májusi jelentésében már 3% alatti hiányt lát majd 2013-ra és 2014-re. Ezzel lenne esély arra, hogy még a nyáron megszűnjön az eljárás. A kormány malmára hajthatja a vizet az is, hogy információink szerint az Európai Bizottság is megengedőbb lehet, például a frissített makrogazdasági prognózisával. Ugyanis egy kedvezőbb növekedési adat kedvezőbb színben tüntetheti fel a költségvetés állapotát is. A végső döntés június 22-én születhet meg az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) részéről.