Így mentse meg a kiskertet!

MTI: A hosszú tél és a sok víz miatt megcsúszott a szezon a kiskertekben is. A retket és a sóskát már elvesztettük, de egy kis kísérletező kedvvel a hasznunkra fordíthatjuk a helyzetet. Ne rutinból ültessünk az idén, és főleg a következő pár hétben figyeljünk a hirtelen érkező meleg miatt feltorlódó tennivalókra!

 

Április 4-e arról is nevezetes volt szüleink generációjában, hogy akinek volt háztájija, serényen elültette a krumplit, a felszabadítási ünnep szabadnapját kihasználva. Az idén ilyesmiről szó sem lehetett. A hidegrekordokkal járó márciusi tél után még mindig túl hideg a talaj, sok helyütt pedig iszapossá ázott, és valószínűleg áll benne a víz, még ha nem is látszik a felszínen. Ez főleg ott fordulhat elő, ahol nem homokos, löszös, hanem kötött a talaj.

 

Számos kiskertben semmilyen talaj-előkészítést, ásást, elmunkálást, parcellázást nem lehetett mostanáig elvégezni. A hideget és a pangó vizet nem szeretik sem a zöldségfélék, sem a gyümölcsfák. Akinek nincs fűtött fóliája, annak bizony megcsúszott a szezon. Nem biztos tehát, hogy érdemes pótlólag elvetnie, amit télen tervezett, különösen a korai, rövid tenyészidejű zöldségeket.

"Aki nem tudja elvetni a retket április második hetében, az inkább ne is fogjon neki" - mondja Cseperkálóné Mirek Barbara, aki a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának tangazdaságában az ökológiai és fenntartható gazdálkodási ágazatot vezeti. Ezeknek a növényeknek pont az a jó, ha az előtt termesztjük őket, hogy a nappalok egyre melegebbé és hosszabbá válnának. A késő tavasz hatására ugyanis a retek nem gumót képez, hanem felvirágzik, és magot érlel. A most vetett spenót is már csak magfogásra lesz alkalmas.

 

Ugyanez vonatkozik a korai salátafélékre. Szabadföldi vetés helyett vegyünk előnevelt palántákat, vagy keressük a szaküzletekben a késői, áprilisi vetésű salátafajtákat. "Minden azon múlik, milyen lesz a tavasz. Kellemes, húsz fok körüli április esetén talán lesz szabadföldi retek, de ha berobban a hónap végén a harminc fok, akkor a korai növényekre nem számíthatunk" - mondja a szakember. Márpedig ennek van valószínűsége, hiszen évek óta tapasztalható, hogy csizmáról egyből váltunk szandálra (az április végi időjárásról 20-án készülnek el az első megbízható előrejelzések).

 

A hirtelen melegedés a korai káposzta ellensége, mert kedvez a földibolhák április közepi megjelenésének, amelyek tönkreteszik a késői vetés miatt fejletlen, két-háromleveles káposztapalántákat. Ezért - hacsak nincs palántánk - inkább késői, nyári káposztafajtákat vessünk. Ha jön a jó idő, és felmelegszik a talaj, április harmadik hetétől inkább érdemes hozzáfogni az uborka és a zöldbab vetésének - mondja Mirek Barbara.

 

Belvízzel elöntött kiskertek Nagykanizsán, a kiskanizsai városrészben 2013. március 30-án. A közelben húzódó Principális-csatorna nem képes a megnövekedett vízmennyiséget elvezetni

 

 

Most érdemes újdonságokat kipróbálni

 

A kárt a hasznunkra fordíthatjuk egy kis kísérletező kedvvel. Mivel nagyon vizes a talaj, kipróbálhatunk olyan zöldségféléket, amelyeket nagy vízigényük okán kiskertben ritkán termesztettek. "Ajánlom a csemegekukoricát, az uborkát, a kabakosokat, azokat április végén, május közepén kell vetni" - magyarázza a szakértő. A fenntartható zöldségtermesztés egyik sarkköve a növénytársítás, amelynek értelme, hogy bizonyos növények összeültetve serkentik egymás növekedését. Ilyen páros a kukorica és a karósbab, illetve a kukorica és a tökfélék.

 

Mellettük ültessünk paradicsom- és paprikapalántákat, de ezzel is várjunk még pár hetet, amikorra enyhülnek az éjszakák. "Ha megfázik a palánta, betegesebb lesz, és nehezebben fejlődik. A paradicsom, paprika, padlizsán, zeller melegigényes zöldség, nappal 20-22 fokot kíván, éjjel is legalább 10 fokot" - mondja a Corvinus tanára. Padlizsánból és zellerből is keressük a jól fejlett, de nem túl nyurga palántákat a piacon.

A gyökérzöldségek szeretik a nedvességet, de a pangó vizet nem. Magas talajvizes területen ikersoros művelést, bakhátas ültetést alakítsunk ki a sárga- és fehérrépa, a paszternák és a petrezselyem számára, de a dughagymát is így érdemes ültetni, mehet a répa mellé. Ha a csapadékos évkezdet után átlagos nyár lesz, akkor szép hosszú gyökérzöldségekre számíthatunk idén az átázott, de mélyműveléssel előkészített talajokban.

 

Ami a gumós növényeket illeti, a burgonyát legfeljebb homokos talajokon lehet most elültetni, kötött talajon még várni kell. Emiatt vásároljunk rövid tenyészidejű fajtákat. A céklának is most jött el a vetési ideje, ahol a talajnedvesség engedi, érdemes elkezdeni a vetést, gyors fejlődésnek indul. A hagymafélék a nagy csúszás miatt várhatóan kisebb fejeket képeznek majd, de ez még nagyon függ a nyári időjárástól.

 

 

 

Amíg ki nem szárad a talaj, nem sokat lehet kezdeni a kertben

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Használjuk ki a szexferomonok erejét!

 

Félő, hogy a gyümölcsösökben sok kártevő lesz 2013-ban. A tengernyi csapadék miatt kevés helyen lehetett elvégezni a rügyfakadás előtti lemosó permetezését, amely megóvná a gyümölcsfákat a gombás, atkás, tetves megbetegedésektől. A hernyók is tobzódhatnak. "Tangazdaságunkban folyamatosan etetjük a madarakat, de így is találtunk elhullott példányokat. Február végén bejött az enyhülés, akkor sok széncinege fészket rakott, de a márciusi télben a fiókák elpusztultak" - mondja Mirek Barbara.

 

A madarak mellett a hasznos rovarokat is megviselte az elhúzódó tél. Azokon a területeken, amelyeken nagymértékű a vegyszeres kezelés, eleve kisebb a rovarállomány. Tehát ha a méhészek figyelmeztetése beigazolódik, és valóban kimarad egy-két méhgeneráció, jóval kevésbé lesz sikeres a beporzás.

 

Biológiai védekezésként a növénytársítás alkalmazható, a beporzás serkentésére pedig ültessünk rovarcsalogató növényeket. "A gyógy- és fűszernövények mellett büdöskét és körömvirágot javasolok, a madaraknak pedig tegyünk ki madárodút és eleséget."

 

Ajánlja még a szaküzletekben kapható sárga ragadós lapokat a levéltetvek és cseresznyelegyek gyérítéséhez, de nagyon jók a szexferomoncsapdák is. "Vállalkozó szelleműek kipróbálhatják a fürkészdarázs-kapszulát is, amely megvédi a paradicsomot a gyapottok-bagolylepke hernyóinak kártételétől" - mondja Mirek Barbara.

 

 

 

Vízben álló gyümölcsfák Zákányszék határában

 

Veszélyesebb a fagynál a talajvíz
 

A február végi tavasz maguknak a gyümölcsfáknak sem tett jót. Az átmeneti enyhülés hatására megindult a nedvkeringés, a rügydifferenciálódás, amelynek során kialakulnak a virágkezdemények. "Kajszi, őszibarack, mandula és dió esetében lehetnek fagykárok" - mondja Simon Gergely, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar gyümölcstermő növények tanszék docense. "Ha valaki március elején megmetszette a fáit, és utána jött rájuk a fagy, nagyobb kárt szenvedhet, mert csökkentette a kiindulási rügyszámot. Sajnos fagy ellen háztáji szinten nemigen lehet védekezni."
 

A terméskiesés nagyban függ a termőterülettől. A szakértő az Alföld szélén hallott olyan gazdaságról, amelyben akár 50 százalékos fagykár is keletkezhetett. A szokatlan időjárás a bogyósokat is megviseli, mert azoknak viszonylag rövid a mélynyugalmi időszaka. A fekete ribizke, málna és a szeder hajtásai közül sok elfagyott a márciusi hó alatt. A dísznövényeket, például az orgonát és rózsát nem annyira károsította. A gazdáknak az is nehézséget okozhat, hogy a hirtelen érkező meleg hatására feltorlódnak a tennivalók, és egyszerre kell foglalkozniuk mindennel.
 

Az óriási csapadék hatását szemre nem is mindig lehet előre jelezni. Amennyiben a fa gyökérzónájában áll a víz és kiszorítja a levegőt, akkor gyökérfulladás következhet be. "Egyes fajoknál megadják, hogy milyen mély lehet a talajvízszint, minél ne legyen fentebb. A csonthéjasok, tehát a cseresznye, a meggy, az őszibarack és a kajszi gyökérzete levegőigényes. Akár kéthetes vízborítás is fulladást okozhat, aminek következtében nem fog kihajtani, vagy elszárad a fa." Ezzel szemben a szilva és a dió úgynevezett folyókísérő, ártéri növény, tehát bírja az átmenetileg magas talajvízszintet.

 

Kevesebb a kerti madár

"Első benyomás alapján valóban csökkent a madarak száma, de egzakt felmérések eredményei még nem állnak rendelkezésünkre" - mondja dr. Szenczi Péter Márk, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kommunikációs munkatársa. A populációk mérete bizonyos mértékben természetes módon hullámzik.

Az idei elhúzódó tél miatt sok visszaérkező vonuló madár táplálékszegény környezetbe érkezett, és számos példány valószínűleg elhullott. A szaporodó állomány ezért alacsony egyedszámról indul. Ám miatt a túlélőknek (amelyek későbbre időzítették a visszaérkezést, jobb kondícióval érkeztek, vagy hatékonyabban tudtak táplálkozni az ínséges időkben) több fészkelőhely és a bőségesebb táplálék áll majd rendelkezésükre. Így az ő költésük sikeresebb lehet, több fiókának adnak életet, terjednek a génjeik. Szenczi Péter azt ajánlja, hogy akinek módjában áll, folytassa a téli etetést a hideg idő elmúltáig, bár ez legfeljebb az emberi környezetben élő, főleg magevő madarakon segít.

 

Régi fajtákkal erősítik az újakat

 

A védekezés legjobb módja az előzetes tervezés. Katlanszerű területek aljára nem szabad gyümölcsfát ültetni, és fontos az előzetes talajvizsgálat. "Nógrádban régen málnát és ribiszkét termesztettek, de amióta Szerbiából vám nélkül bejön az olcsó málna, sokan áttértek a meggyre. Ezt jól el tudják adni, mert Lengyel- és Németországban nagy kivágások voltak az utóbbi években, és felvásárolják az ottani forgalmazók. De egyes nógrádi termőterületek alatt vízzáró agyagréteg van, ezért fölötte magas a talajvízszint, ami gyökérfulladást okozhat" - magyarázza a szakértő.

 

A régi magyar fajták segíthetnek az extrém időjárás következményeinek enyhítésében? A belvíz ellen aligha, de a klimatikus tényezők, tehát a hőmérsékleti ingadozások ellen szóba jöhetnek, mivel talán jobban képesek alkalmazkodni a Kárpát-medence ökológiai adottságaihoz - mondja Simon Gergely. De nem egy konkrét fajta telepítésével foglalkoznak, hanem inkább a nemesítésbe való bevonásával. "Tanszékünkön folynak ilyen kísérletek, a cél a több kórokozó elleni védettség kialakítása, a kísérleteket dr. Tóth Magdolna professzor vezeti."

Hozzáteszi, hogy a tájegységek arculatához hozzátartoznak bizonyos fajok vagy fajták, és az újszerű, tájba illesztett gyümölcsösök kialakításánál beválogatnak régi, ott nemesített fajtákat vagy fajtagyűjteményeket. Ezt a folyamatot Németországban már az 1990-es években elkezdték állami támogatással. "A nagyüzemi gépesített gazdálkodással szemben  nem kistermetű, könnyen betakarítható növények nevelése a fő cél, hanem a táj eredeti arculatának helyreállítása."

 

 

 

Így próbálják elvezetni a vizet a fóliasátrak alól Nagyhalász-Homoktanyán