Ha volt sikeres és népszerű kulturális kezdeményezés az elmúlt években, akkor a Rájátszás mindenképpen az. Pedig 2011-ben az ötlet még csak egyszeri alkalomra szólt: hozzunk össze költőket és zenészeket egy koncert erejéig. A költők írjanak szöveget a zenészek ismert számaira, a zenészek pedig öntsék dallamba a költők verseit. A kezdeményezés hatalmas siker lett, a rájátszók már végigénekelték az országok, és most könyv és CD formában is elérhetővé váltak közös dalaik.

Mióta világ a világ, a költő popsztár akar lenni, a popsztár pedig költő, legalábbis Szálinger Balázs, az egyik rájátszó szerint. Az ötlet a Margó fesztivál szervezőinek a fejéből pattant ki, és első nekifutásra ők párosították össze a zenészeket a költőkkel, sokat agyalva rajta, kihez ki illene. „Küldtünk egy csomó verset az általunk kigondolt zenészeknek, hogy nézzék meg, tudnak-e vele mit kezdeni. A költőknek pedig videókat küldtünk, hogy ismerkedjenek a zenészekkel. Volt, aki azt mondta, benne ezek a versek nem mozgatnak meg semmit, és volt olyan költő, aki úgy érezte, erre a ritmusra nem tud szöveget írni. Amikor élőben is találkoztak, voltak olyan párok, akik azonnal egymásra kattantak, és kiderült, hogy mindenki nagyon élvezi a közös munkát” – mondta el Valuska László, a Rájátszás és a Margó egyik szervezője.

Az egyszeri alkalomra alakult zenélő közösség a Petőfi Múzeumban lépett fel, és az előadás után özönleni kezdtek hozzájuk a meghívások, volt már Rájátszás rengeteg fesztiválon, vidéki eseményeken, múzeumokban és a Szigeten is. A jelenlegi Rájátszók: Erdős Virág, Háy János, Grecsó Krisztián, Karafiáth Orsolya, Kemény István és Szálinger Balázs, az irodalom részéről, és Beck Zoltán (30Y), Kardos-Horváth János (Kaukázus), Kollár-Klemencz László (Kistehén), Másik János és Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven) a zene oldaláról. De a kör folyamatosan bővül, a laza értelemben vett zenekarban folyamatos a személyi mozgás, miközben a rajongótábor is egyre növekszik.

A Rájátszás már jóval túl nőtt a kezdeti koncepción és felvillantotta, milyen fantasztikus és aktuális dolgok születhetnek a zenészek és a költők együttműködéséből. Kollár-Klemencz László és Erdős Virág például létrehoztak közösen egy ikonikus számot, ami úgy született, hogy Kollár szeretett volna egy dalt, aminek az a refrénje, hogy elviszem magammal és Erdős Virág elkezdte megírni a szöveget. A dal hatalmas sláger lett, és a Rájátszás történetében ez az első olyan szerzemény, ami teljes egészében új anyagból készült. Sikerét persze annak is köszönheti, hogy sokaknál éppen telibe találta az éppen meglévő életérzést, ami szintén azt mutatja, hogy a Rájátszás-féle együttműködéseknek erős aktualitása van.

Aki volt már Rájátszás-koncenteren, láthatta, hogy az egész tényleg egy nagy buli. A színpadon lévőkön látszik, hogy élvezik és imádják, amit csinálnak, a kezdeti cél, azonban ennél jóval nemesebb volt: közelebb hozni az emberekhez a költészetet, hiszen ahogyan azt már az Index is megírta, a vers nem halott.

„Szerettük volna azt hangsúlyozni, hogy a költészet az nem egy fiókba zárt dolog, és azt gondolom, hogy a Rájátszásnak köszönhetően igenis többet olvasnak az emberek. A visszajelzésekből az jött le, hogy érdeklődik a közönség a megismert költők iránt, és a zenészeknek is nyernek az együttműködésen, hiszen az Ezt is elviszem magammal például felkerült a Kistehén lemezre is.  Azt hiszem, Erdős Virág mostanában kibontakozott kultuszához is hozzájárulhatott a projekt, nem véletlen, hogy a költőnő júniusban megjelenő új kötetének címe is azt lesz, hogy Ezt is el” – mondták el a szervezők.

Minden igaz magyar ember álma
Beck Zoli, a 30Y frontembere nem egészen ért egyet azzal, hogy a cél a költészet népszerűsítése lenne, vagy legalábbis ő nem érzi ezt küldetésének. „Szerintem a Rájátszásban a dialógus a legfontosabb. Hogy meg tudjuk mutatni, hogy ha két különböző, egymást alig ismerő ember nekiáll beszélgetni, akkor abból nagyon jó dolgok tudnak kisülni. És ez az, ami ebből az országból hiányzik. Folyamatosan egymást méregetjük, ahelyett hogy elkezdenénk beszélgetni. Én azért csinálom, mert folyamatosan azt érzem, hogy történik, és alakul bennem valami” – mondta az énekes, aki szerint azért is működik jól a Rájátszás, mert senkinek sem ez a fő identitása, így nem kelle a dologra rágörcsölnie.

A hatalmas siker után egyértelműnek tűnt a gondolat, hogy a létrejött művek könyv és CD formájában is napvilágot lássanak, ami a héten meg is történt: a Bookline-nál jelent meg a könyvbe csomagolt lemez. A friss Rájátszás CD önmagában is egy érdekes jelenség. Maga a Rájátszás ugyanis pontosan attól iszonyúan izgalmas, hogy egy ilyen magányos műfajt, mint a vers, ennyire élővé, vibrálóvá tudnak tenni a résztvevők a színpadon. A Rájátszás színpadi műfaj, ezek a dalok azonban lemezre rögzítve visszatérnek a magányos hallgatáshoz, ez nem egy buli-CD. Otthon lehet hallgatni egyedül, és lehet rajta gondolkodni sokat, csakúgy mint a verseken, de azért nagyon hiányzik belőle pont az, ami a koncerteket annyira élővé teszi.

Viszem a Marcsit, viszem a Karcsit
Hiszen a részvevők többsége önmagában is hatalmas jelenség, Beck Zoli lehengerlő személyiség, Háy János iszonyú vicces (és ők ketten jó párost is alkotnak), Grecsó Krisztián vidámsága ragadós, Karafiáth Orsolyát  többnyire csak imádni lehet, Erdős Virágon meg tán még el is bőgi magát az ember. A költők azonban a lemezen nem jutnak túl nagy szerephez. Ettől persze a CD nem rossz, csak egyszerűen más – egy élő fellépésnél jóval kevesebb, egy másik oldala a Rájátszásnak.

De a szervezők szerint a Rájátszás CD tulajdonképpen erre való: ez egy verseskönyv, amit beteszel a kocsiban vezetés közben, ahogyan Weyer Balázs írja az utószóban.   Szerinte hozzátartozik az eredeti koncepcióhoz, hogy a dalok egy szál gitárral is megállják a helyüket, pontosan azért, mert ezek nagyon erős szövegek, és többek között ennek is köszönhető hogy ennyire sikeres lett a Rájátszás.

Beck Zoltán is úgy gondolja, a lemez kissé magányosra sikeredett. „Én úgy hívom magamban, hogy dokumentumlemez, de azt gondolom, ami kérdőjeleket vet fel a lemezzel kapcsolatban, az egyben az anyag erőssége is. Hiszen azt mutatja, hol tart most a Rájátszás. Szerintem azért rendkívüli fontosságú ez a lemez, mert éppen elkapta azt a pillanatot, amikor a Rájátszásból valami konkrét dolog lett. A következő lemezünk nyilván teljesen más lesz majd” – mondta el a 30Y frontembere, aki szerint nagyon érdekes volt a lemezt elkészíteni, hiszen minden számot maguk hangszereltek, és egyesével játszott fel minden hangszert maga az előadó.

A Csokonai Vitéz Mihály Összes
A lemezhez – kvázi tokként – megjelent egy könyv is, ami viszont ellensúlyozza a CD magányosságát. A könyv elég színes-szagosra sikeredett, érhető ugyan, hogy a cél az irodalom népszerűsítése, de a költészet azért ennyire talán mégsem lila. A Rájátszás könyv tulajdonképpen egy képeskönyv, felvillant néhány pillanatot abból, hogyan dolgoznak együtt a zenészek, hogyan mutatnak színpadon, és kik is ők. A zene és a CD működik együtt, jó a könyvben olvasni a szöveget, érthetővé válik, hogy ki is írt szöveget kinek a zenéjére, vagy fordítva.

A könyv második része portrészerűen mutatja be a szereplőket, egész oldalas fotókkal és izgalmas információkkal. Itt talán egy kicsit erőltetett volt végig vinni, a „ki a kedvenc együttesed” meg „mi az első koncertélményed koncepciót”, mert ezek emberek ennél izgalmasabb dolgokat is el tudnának mondani magukról, az ilyen a kérdések pedig túlságosan leegyszerűsítik őket. Összességében a könyv a sok színes doboz miatt kissé magazinosra sikerült, - ami talán a cél is volt, hiszen a Rájátszásban elmosódik a határ költő és popsztár között.

De persze ezek mind olyan apróságok, amelyek nem vonnak le semmit a Rájátszás élvezetéből, és abból a tényből, hogy jelenleg ez az egyik legizgalmasabb kulturális projekt. Ráadásul a kiadvány legnagyobb erőssége, a kifejezetten ez alkalomra íródott szövegek, amelyek egy része rendkívül szórakoztatóan mesélik el, hogyan nem lett például költőinkből rock sztár. Grecsó Krisztiánnak például túl kevés húr volt a gitárján, Háy János kissé fokhagymaszagúnak bizonyult a zenetanárnő számára, Karafiáthról pedig azt állította több zenetanár igaztalanul, hogy tehetségtelen. A szövegek által ráadásul a könyv a Rájátszást jól ismerőknek is tartogat meglepetést.

A Rájátszás folytatása egyszerű: ugyanaz, de mégis másképp, új zenészek és írók bevonásával, természetesen az eddigiek mellett. „Az események fontosak, meg hogy lássa a közönség, hogyan születnek a dalok” – mondják a szervezők és Beck Zoli is, aki szerint a leglényegesebb dolog, hogy a Rájátszásban, hogy minden a közönség előtt történik. A könyv és a lemez már a boltokban, koncert pedig legközelebb Egerben lesz május 11-én, aztán meg június 9-én, a Margó fesztiválon.

Rájátszás – költészet popritmusban
Bookline kiadó, 3490 Ft

forrás: index.hu