A vállalatokra rakódó terhek összességében annak ellenére nem csökkentek, hogy a társasági adóban jelentős csökkentést hajtott végre a kormány. A különféle különadók hatalmasra híztak, és összesen kétszer akkora arányt képviselnek a GDP arányában, mint a társasági adó. Ráadásul 2013-ban nemhogy csökkenne, tovább nő az összadóteher. 

2010-ben a kormány kitűzte célul a vállalkozások terheinek csökkentését, és hogy 2013-ra 10%-os egykulcsos társasági adót vezet be. Időközben már a Széll Kálmán tervben módosították ezeket az elképzeléseket és halasztotta a kormány a társasági adó ilyen mértékű csökkentését (ami megvalósult: 500 millió forint adóalapig az adókulcs 10%, felette 19% maradt), közben pedig sorozatosan különadók kivetésére került sor a költségvetési lyukak betömésére. Így nehezebbé vált megítélni a vállalkozásokra rakódó terheket, holott nem elegendő csupán a társasági adót nézni, ha arra vagyunk kíváncsiak, mennyi adóteher rakódik a vállalkozásokra, és beruházásaik eldöntésére a vállalatok ugyancsak nem a puszta társasági adókulcsot veszik figyelembe, hanem mindent együttvéve.

A különadók mértéke pedig az elmúlt években azonban nemhogy csökkent volna, hanem nőtt - mutat rá az Európai Bizottság makrogazdasági egyensúlyhiányokkal foglalkozó jelentésében. 2009 és 2013 között a szektorális különadókból származó bevétel a GDP arányában kifejezve 0,5%-ról 2,5%-ra emelkedett, mindez pedig a bruttó hazai össztermék arányában 1%-ot kitevő társasági adó és a 1,5%-ot kitevő helyi iparűzési adóra jön rá. Bizonyos különadók már 2010 előtt is léteztek, emlékeztet a Bizottság, így például a Robin Hood adó, a gyógyszergyártó cégekre és hitelintézetekre kivetett adók egy része, ezek mértéke azonban eltörpül a költségvetés méreteihez képest, és az érintett vállalatok eredményének arányában sem volt túlzott tétel. 2010-ben további különadók kerültek bevezetésre, majd 2011-ben például a gyógyszergyártókra kivetett különadó a duplájára emelkedett, 2012-ben a kormány a korábban átmenetinek szánt különadókat állandó különadókkal váltotta fel.

Ennek következtében a vállalkozások terhei összességében nem csökkentek az elmúlt években annak ellenére, hogy a társasági adó a fent leírtak szerint csökkent, ráadásul 2013-ban újból növekedésnek indul a teljes adóterhelés, ami a társasági adó+különadók+helyi adók együtteséből adódik. Ennek forrása pedig a különadók további emelkedése.

Fontos megjegyezni, hogy a különadók a vállalkozásokat szelektíven érintik (például pénzügyi szektor, telekommunikációs szektor, energiaszektor), miközben a kis- és középvállalkozásokat kedvezményes adózási formákkal célozták meg (10%-os tao, kata, kiva stb.).

2013-ban számos különadó mértéke nő, vagy kerültek bevezetésre újak. Az energiaellátók különadójából 5,6 milliárd forint bevétele volt 2012-ben a költségvetésnek, 2013-ra az előirányzat 80 milliárd. A pénzügyi szervezetek különadójából a tavalyi 84 milliárd után 2013-ban 144 milliárd forint adóbevételt vár a költségvetés, bevezetésre került a pénzügyi tranzakciós illeték, amitől 300 milliárd forint bevételt várnak és a biztosítási adó, amitől nagyjából 27 milliárd forintot. Ezekhez képest valóban eltörpülni látszik, hogy 2012-ben az összes társasági adóbevétel nagyjából 340 milliárd forint volt.

Az idei évre vonatkozóan a Bizottság összeszedte, hogy miként alakult a különadók mérete a költségvetésben, látható, hogy a tavalyi év végéhez közeledve az adótételek száma és mértéke is növekedett.

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a különadóknak negatív ösztönző hatása van, több csatornán keresztül hatással vannak a gazdasági növekedésre, különösképp a befektetésekre és a termelékenységre gyakorolt torzító hatáson keresztül.

A gazdaság kilábalása szempontjából különösen fontos, hogy a vállalatokra kivetett különadók a külföldi működőtőke beáramlást visszafoghatják (Magyarországon ez azért is kiemelten fontos, mivel a GDP-hez viszonyítva a régióhoz viszonyítva is különösen nagy arányt képvisel a külföldi működőtőke, nagyjából 80%-ra tehető). A működőtőke és a multinacionális vállalatok jelenlétének hiánya pedig visszavetheti a technológiai transzfert és tudás beáramlását a gazdaságba.

Látható, hogy a szektorális különadók kivetése átrendeződést okoz, azaz egyes szektorokat jobban érint, míg mások jóformán nem éreznek belőle, ez azonban gazdasági hatékonytalanságokat kreál a Bizottság szerint. A beruházási ráta pedig mélyponton (17% körül) van Magyarországon, és még inkább lecsökkent a különadókkal érintett szektorokban. Az üzleti környezet romlására utal a Bizottság szerint az is, hogy a globális versenyképességi rangsorban 12 helyet esett vissza Magyarország az előző évhez képest.