Hétalvó címmel japán bunraku bábjátékot mutatnak be április 26-án Zalaegerszegen, a Griff Bábszínházban. A produkciót Japánban, a Tojama megyében megrendezendő művészeti fesztiválon is színre viszik.
A zalaegerszegi bábosok munkáját háromtagú japán alkotócsoport segíti, a darab rendezője Koizumi Hirosi, aki egyben a Tojama Megyei Művészeti és Kulturális Szövetség elnöke is.
Kuriózumnak számít, hogy a népmesei motívumokat feldolgozó színdarabot bunraku stílusban viszik színre. A bunraku történetek szereplői többnyire arisztokraták, vagy szellemek. Az egyszerű, szegény emberek sorsa, a falusi élet rusztikus anyaga nem része a bunraku irodalomnak - mondta el Pinczés István, a bábszínház igazgatója, Jászai- és Ucsimura-díjas rendező az MTI-nek.
A Hétalvó közismert népmese a szigetországban. Főhőse Ludas Matyi-szerű figura, akit nagyanyja nevel. Az ifjú legény lustálkodik, a szorgos munka helyett az eszével szeretne pénzt keresni. Hétalvó végül elnyeri a falu leggazdagabb emberének fél vagyonát és ráadásként szépséges leányának a kezét.
A szerepeket nyolc nagyméretű bunraku bábbal játsszák. A bonyolult figurákat két színész mozgatja, így azok tudják használni a kezüket, a lábukat, lépéseket tesznek, bólogatnak, jobbra-balra forgatják a fejüket. Mozog a szemük, a szájuk, szituációtól függően dühös, vidám vagy csodálkozó lesz a tekintetük - ismertették a bábokat a színészek.
A bunraku bábok jelmezei Japánban készültek, a ruhákat az utolsó öltésig kézzel varrták a tradícióknak megfelelően. Az öltözetek, a kimonók anyaga, mintázata, díszítése sokat elárul viselőjéről: a munkásembernek például piszkos a ruhája, a nagyanyó életkora miatt csak szürke kimonót viselhet. Fontos a bábok hajviselete, arcszíne is - fogalmazott Pinczés István.
A darab rendezője, Koizumi Hirosi kiemelte, hogy Japánban a bábszínházak többsége még mindig az eredeti, bunraku formájában működik, de a báboknak tájegységenként eltérő mozgáskultúrájuk van és más-más nyelvezettel beszélnek. A rendező szerint a Hétalvót a gyerekek és a felnőttek is érdekesnek fogják találni és általa megismerhetik a japán meséket.
Az előadás díszlete Zalaegerszegen készült japán tervek alapján. Lapra szerelhető, így könnyű lesz majd szállítani, ugyanis a társulat szeptember 24-én indul Japánba és egy hetet tölt a szigetországban Koizumi Hirosi meghívására.
A bábokat Balázs László, Benkő Zsuzsanna, Hettinger Csaba, Farkas Attila, Pénzes Csaba, Medgyesi Anna, Szilinyi Arnold és Báthory Gábor mozgatja.
Hétalvó - Japán bunraku bábjáték a zalaegerszegi Griff Bábszínházban-kultúra
Hétalvó címmel japán bunraku bábjátékot mutatnak be április 26-án Zalaegerszegen, a Griff Bábszínházban. A produkciót Japánban, a Tojama megyében megrendezendő művészeti fesztiválon is színre viszik.
A zalaegerszegi bábosok munkáját háromtagú japán alkotócsoport segíti, a darab rendezője Koizumi Hirosi, aki egyben a Tojama Megyei Művészeti és Kulturális Szövetség elnöke is.
Kuriózumnak számít, hogy a népmesei motívumokat feldolgozó színdarabot bunraku stílusban viszik színre. A bunraku történetek szereplői többnyire arisztokraták, vagy szellemek. Az egyszerű, szegény emberek sorsa, a falusi élet rusztikus anyaga nem része a bunraku irodalomnak - mondta el Pinczés István, a bábszínház igazgatója, Jászai- és Ucsimura-díjas rendező az MTI-nek.
A Hétalvó közismert népmese a szigetországban. Főhőse Ludas Matyi-szerű figura, akit nagyanyja nevel. Az ifjú legény lustálkodik, a szorgos munka helyett az eszével szeretne pénzt keresni. Hétalvó végül elnyeri a falu leggazdagabb emberének fél vagyonát és ráadásként szépséges leányának a kezét.
A szerepeket nyolc nagyméretű bunraku bábbal játsszák. A bonyolult figurákat két színész mozgatja, így azok tudják használni a kezüket, a lábukat, lépéseket tesznek, bólogatnak, jobbra-balra forgatják a fejüket. Mozog a szemük, a szájuk, szituációtól függően dühös, vidám vagy csodálkozó lesz a tekintetük - ismertették a bábokat a színészek.
A bunraku bábok jelmezei Japánban készültek, a ruhákat az utolsó öltésig kézzel varrták a tradícióknak megfelelően. Az öltözetek, a kimonók anyaga, mintázata, díszítése sokat elárul viselőjéről: a munkásembernek például piszkos a ruhája, a nagyanyó életkora miatt csak szürke kimonót viselhet. Fontos a bábok hajviselete, arcszíne is - fogalmazott Pinczés István.
A darab rendezője, Koizumi Hirosi kiemelte, hogy Japánban a bábszínházak többsége még mindig az eredeti, bunraku formájában működik, de a báboknak tájegységenként eltérő mozgáskultúrájuk van és más-más nyelvezettel beszélnek. A rendező szerint a Hétalvót a gyerekek és a felnőttek is érdekesnek fogják találni és általa megismerhetik a japán meséket.
Az előadás díszlete Zalaegerszegen készült japán tervek alapján. Lapra szerelhető, így könnyű lesz majd szállítani, ugyanis a társulat szeptember 24-én indul Japánba és egy hetet tölt a szigetországban Koizumi Hirosi meghívására.
A bábokat Balázs László, Benkő Zsuzsanna, Hettinger Csaba, Farkas Attila, Pénzes Csaba, Medgyesi Anna, Szilinyi Arnold és Báthory Gábor mozgatja.
0 Megjegyzések