Az ELTE szakértője szerint egy hatalmas veszteségekkel járó esetleges fegyveres konfliktus valójában egyik félnek sem áll érdekében. 

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a két Koreát érintő minden ügyet háborús időszakra kidolgozott szabályoknak megfelelő módon fog kezelni. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető - aki a hadsereg főparancsnoka is – egy vasárnapi beszédében azt hangoztatta, hogy az ország nukleáris ereje a háborúval szembeni megbízható elrettentés eszköze és biztosítékot jelent Észak-Korea szuverenitásának a megvédésére. Az amerikai haditengerészet egy tengeri telepítésű radarplatformot és egy rakétavédelmi feladatok ellátására is alkalmas rombolót vezényelt az észak-koreai partok közelébe az országban folyó katonai tevékenység és az esetleges újabb rakétakilövések megfigyelésére - közölte hétfőn a Pentagon.

Csoma Mózes, az ELTE Korea Tanszékének egyetemi adjunktusa az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy a Koreai-félszigeten az elmúlt évtizedek során ennél jóval fenyegetettebb időszakok is voltak már. Hozzátette: a hadiállapot 1950. június 25-én elkezdődött a félszigeten, a koreai háború harci eseményeit, bár 1953-ban lezárta egy tűzszünet, nemzetközi jogilag a mai napig hadiállapot van, hiszen békeszerződés nem köttetett. A jelenlegi helyzet, a háttérben politikai szándékokat hordozó kötélhúzásnak tekinthető – állította az egyetemi adjunktus.

Az észak-koreai rezsim a központi hatalom szerepét akarja kiemelni – mondta Csoma Mózes -, valamint Kim Dzsong Un kívánja a saját pozícióját megerősíteni. Korábban kétségek merültek fel, hogy alkalmas-e az ország irányítására, mostanra a nemzetközi közvélemény a „nemzetközi közösséget zsaroló diktátorként” emlegeti – fűzte hozzá.

A Koreai-félsziget egy túlmilitarizált terület, ezért kisebb összecsapás értelmezhetetlen, egy esetleges fegyveres konfliktus pedig hatalmas nemzeti tragédiához vezetne, ahol a halálos áldozatok száma milliókban lenne mérhető – állította, majd hozzátette: ezért senkinek nem érdeke egy tényleges fegyveres konfliktus. Elmondta, hogy Észak-Korea tisztában van a nemzetközi erőviszonyokkal és tudja, hogy egy konfliktus esetén a rövidebbet húzná. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy a Sárga-tenger vitatott hovatartozású területein kisebb „ütésváltások” történjenek a jövőben is – jegyezte meg az ELTE Korea Tanszékének egyetemi adjunktusa a Ma reggelben.

Amíg egy közös ipari park keretében több száz dél-koreai irányítása alatt kb negyvenezer észak-koreai dolgozik, addig a helyzet eszkalálódásától nem kell tartani – fűzte hozzá.

Kim Dzsong Un: Észak-Korea nukleáris fegyverei az elrettentést szolgálják

Észak-Korea vezetője szerint az ország nukleáris fegyverei a potenciális agresszorok elrettentését szolgálják. Kim Dzsong Un mindezt abban a beszédben jelentette ki, amely vasárnap hangzott el Phenjanban a Koreai Munkapárt központi bizottságának ülésén. A teljes beszédet kedden reggel ismertette a KCNA hivatalos hírügynökség.

Az észak-koreai vezető - aki a hadsereg főparancsnoka is - azt hangoztatta, hogy az ország nukleáris ereje a háborúval szembeni megbízható elrettentés eszköze és biztosítékot jelent Észak-Korea szuverenitásának a megvédésére.

A Reuters hírügynökség úgy értékelte, hogy Kim Dzsong Un beszéde a gazdasági fejlődés irányába történő elmozdulást jelezte. A kommunista ország vezetője azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy Észak-Koreát fegyverkezési versenyre igyekszik kényszeríteni. Ennek célja pedig az, hogy akadályozza az ország gazdasági helyzetének javítását.

Észak-Korea újraindítja atomlétesítményeit

A döntéssel Phenjan célja az, hogy "minőségileg és mennyiségileg is megerősítse atomarzenálját", ugyanakkor szükség van rá a súlyos áramhiány megoldásához is. Észak-Korea újjáépíti és újraindítja minden atomlétesítményét; azokat áramtermelésre és katonai célokra egyaránt használják majd - közölte kedden a KCNA hivatalos hírügynökség az atomenergia-ügynökség szóvivőjére hivatkozva.

A jelentés szerint a szóvivő kijelentette: a döntéssel Phenjan célja az, hogy "minőségileg és mennyiségileg is megerősítse atomarzenálját", ugyanakkor szükség van rá a súlyos áramhiány megoldásához is. A keddi bejelentés azután hangzott el, hogy Észak-Korea hetek óta harcias hangot üt meg, és atomcsapásokkal fenyegeti az Egyesült Államokat. Phenjan azt hangoztatja, hogy fő célja az atomfegyvergyártás és az erősebb gazdaság.