Elindult a hagyományos gyalogos zarándoklat kedd reggel Budapestről, a csoport a tervek szerint május 17-én estére ér az erdélyi Csíksomlyóra, ahol másnap részt vesznek a pünkösdi búcsún.
A negyvennapos zarándoklatot a Mária Út Egyesület szervezi. Szabó Tamás, az egyesület elnöke, aki az első nyolc napban vezeti a csoportot, az MTI-nek elmondta, reggel félszázan indultak el, és várakozásaik szerint a következő hetekben mintegy 300-400-an csatlakoznak majd rövidebb-hosszabb időre hozzájuk.
Szabó Tamás a zarándokút céljáról azt mondta, az úton "mindenki visz a szívében valamit", egy személyes problémát, nehézséget, amiért imádkozik, valamit, amit el szeretne érni, amiért az áldozatot hozza. Hozzátette: van ugyanakkor a zarándoklatnak egy közös célja is, Magyarország lelki megújulása, amiért egész úton imádkoznak.
Elmondta, a zarándokok reggel a Normafához közeli Szent Anna-réten gyülekeztek, onnan a Kútvölgyi kápolnához, a Mátyás templomhoz, majd a Bazilikához vonulnak, ahol délben a Szent Jobb kápolnában szentmisét mutatnak be. Délután a zarándokok a városligeti egykori Regnum Marianum templom helyén álló kereszthez, majd a XIV. kerületi Zoborhegy téri Regnum Marianum templomhoz vonulnak. Az első éjszakát a zarándokok Rákosszentmihályon töltik, onnan indulnak tovább másnap Máriabesnyőre.
Elmondta, a zarándokok - ahogy a korábbi években is - az úgynevezett Mária úton haladnak, és Máriabesnyő, Gyöngyös, Eger, Miskolc, Tokaj, Máriapócs, Nagykároly, Zilah, Válaszút, Marosvásárhely, Sóvárad és Zetelaka érintésével érnek el Csíksomlyóra.
Jelezte, a Mária út Közép-Európa zarándokútja, amely hálózatként az összes "Máriás-kegyhelyet" gyalogos és kerékpáros zarándokúttal köti össze "Mariazelltől Csíksomlyóig, Czestochowától Medugorjéig". Közölte azt is, hogy a zarándoklat a búcsújárás hagyományaira épül, de szívesen látnak nem hívő, útkereső embereket is, ha tiszteletben tartják e hagyományokat.
A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét (protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését), egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját. Hagyományosan Pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút. Pünkösd a Húsvét szombatját követő ötvenedik nap. Innen ered a neve a görög pentecostes (ötven) szóból, amelyből a magyar pünkösd szó is származik.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. A több százezer ember jelenlétében megtartott búcsút hagyományosan az erdélyi Csíksomlyó mellett, a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben tartják.
A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje.
Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják ki a keresztaljákat és a zarándokcsoportokat. Az ünnepi szentmise a szabadtéren zajlik.
Hogyan alakult ki a búcsú?
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A székely nép Mária-kultusza valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. 1345-ben "a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő (Szűz Mária) lebegett"
A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig unitáriussá vált) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 Pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői (Pasul Vlăhița) ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzik a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút.Sokan vitatják azonban ennek történelmi hátterét.
Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.
A csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált. Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.
A negyvennapos zarándoklatot a Mária Út Egyesület szervezi. Szabó Tamás, az egyesület elnöke, aki az első nyolc napban vezeti a csoportot, az MTI-nek elmondta, reggel félszázan indultak el, és várakozásaik szerint a következő hetekben mintegy 300-400-an csatlakoznak majd rövidebb-hosszabb időre hozzájuk.
Szabó Tamás a zarándokút céljáról azt mondta, az úton "mindenki visz a szívében valamit", egy személyes problémát, nehézséget, amiért imádkozik, valamit, amit el szeretne érni, amiért az áldozatot hozza. Hozzátette: van ugyanakkor a zarándoklatnak egy közös célja is, Magyarország lelki megújulása, amiért egész úton imádkoznak.
Elmondta, a zarándokok reggel a Normafához közeli Szent Anna-réten gyülekeztek, onnan a Kútvölgyi kápolnához, a Mátyás templomhoz, majd a Bazilikához vonulnak, ahol délben a Szent Jobb kápolnában szentmisét mutatnak be. Délután a zarándokok a városligeti egykori Regnum Marianum templom helyén álló kereszthez, majd a XIV. kerületi Zoborhegy téri Regnum Marianum templomhoz vonulnak. Az első éjszakát a zarándokok Rákosszentmihályon töltik, onnan indulnak tovább másnap Máriabesnyőre.
Elmondta, a zarándokok - ahogy a korábbi években is - az úgynevezett Mária úton haladnak, és Máriabesnyő, Gyöngyös, Eger, Miskolc, Tokaj, Máriapócs, Nagykároly, Zilah, Válaszút, Marosvásárhely, Sóvárad és Zetelaka érintésével érnek el Csíksomlyóra.
Jelezte, a Mária út Közép-Európa zarándokútja, amely hálózatként az összes "Máriás-kegyhelyet" gyalogos és kerékpáros zarándokúttal köti össze "Mariazelltől Csíksomlyóig, Czestochowától Medugorjéig". Közölte azt is, hogy a zarándoklat a búcsújárás hagyományaira épül, de szívesen látnak nem hívő, útkereső embereket is, ha tiszteletben tartják e hagyományokat.
A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét (protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését), egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját. Hagyományosan Pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút. Pünkösd a Húsvét szombatját követő ötvenedik nap. Innen ered a neve a görög pentecostes (ötven) szóból, amelyből a magyar pünkösd szó is származik.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. A több százezer ember jelenlétében megtartott búcsút hagyományosan az erdélyi Csíksomlyó mellett, a Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben tartják.
A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje.
Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják ki a keresztaljákat és a zarándokcsoportokat. Az ünnepi szentmise a szabadtéren zajlik.
Hogyan alakult ki a búcsú?
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A székely nép Mária-kultusza valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. 1345-ben "a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő (Szűz Mária) lebegett"
A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig unitáriussá vált) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 Pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői (Pasul Vlăhița) ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzik a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a Pünkösdi búcsút.Sokan vitatják azonban ennek történelmi hátterét.
Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török-tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török-tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal oltár és a Mária szobor megmenekült a pusztulástól.
A csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált. Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.
0 Megjegyzések