Fenekestül forgatja fel a spórolásra kényszerülő brit kormány az országnak közel százéves nyugalmat hozó szociális rendszert. A szociális juttatásokat megvágják, a munkanélküli bevándorlók és az államon élősködő britek dolgát megnehezítik. Kint élő magyarok azt mondják, "ha normálisan dolgozol, éled az életedet, nem érzel az egészből semmit". A kormány viszont a tűzzel játszik: 87 év után országos sztrájk készül, és mindenki a hasonló lépésekbe belebukott Margaret Thatchert szellemét látja visszatérni.
Különösebben nem izgatja a megkérdezett, Angliában élő és dolgozó magyarokat, hogy a brit kormány több fronton is bekeményített az elmúlt hetekben. A David Cameron miniszterelnök vezette konzervatív többségű kabinet a hét elején a bevándorlókra vonatkozó szabályokat érintő szigorításokat jelentett be, a hétvégén pedig egy sor szociális megszorítást vezettek be, amely érinti a bevándorlókat is. A nyilatkozó magyarok úgy vélik, a kormánynak mondania kellett valamit a bukdácsoló gazdaság miatti kedvezőtlen helyzetet egyre inkább megérző briteknek.
Sokan vannak olyanok, akik segélyből élnek, de ezek inkább helyiek, akiknek "én sem adnék egy fillért sem" - mondta egy vendéglátásban dolgozó fiatal, aki állítja, soha nem kért segélyt, rendesen fizeti az adókat, járulékokat. "Ha normálisan dolgozol, éled az életedet, nem érzel az egészből semmit."
Többen is jelezték, hogy bár vannak kivételek - egy sommelier-ként dolgozó magyar találkozott olyan honfitársával, "aki munkanélküli-segélyből élt, lakhatási támogatással, és éppen nem volt kedve dolgozni" -, de általában nem ez a jellemző. Jóllehet van némi alapja annak a közhelynek, hogy a bevándorlók egy része elszipkázza a szociális juttatásokat, vagy "szociális turista", de szerinte a zöm inkább megélni érkezik, nem élősködni.
David Cameron
Kinek szól?
David Cameron kormányfő a múlt héten jelentette be a szigorításokat, amelyek azt hivatottak megakadályozni, hogy valaki visszaéljen a juttatásokkal. Azt tervezik, hogy az EU-ból érkezőknek hat hónapjuk lesz munkát találni, azon túl nem jár nekik semmi. Önkormányzati, kedvezően bérelhető bérlakást is csak azok a betelepülők igényelhetnének, akik legalább két éve Nagy-Britanniában élnek. Cameron közölte azt is, terveik szerint megszüntetik a lehetőséget, hogy bármelyik uniós tagállam állampolgára kezeltethesse magát a brit állami egészségügyi szolgálat által üzemeltetett kórházakban. Ezt csak azoknak biztosítanák, akik helyben fizetik az adót.
A lépések bejelentésében komoly szerepet játszott a március elején a dél-angliai Eastleigh-ben tartott időközi választás, amelyen a brit kormányfő pártjának jelöltje harmadikként futott be. Simán verte őt a hevesen EU- és bevándorlásellenes, a briteket a segélyekkel visszaélő, őket a munkalehetőségektől megfosztó, milliós román és bolgár tömeggel riogató UKIP (függetlenségi párt) jelöltje is, alig egy évvel a következő általános választások előtt.
Nem intelligens politika
A bevándorlókkal kapcsolatos intézkedések közül csak kettő esetében van konkrét dátum a bevezetésre, a többihez még nincs menetrend, ráadásul Cameron szóvivője - akit a Telegraph idézett - szerint is csak a bevándorlók egy kis csoportját fogják érinteni. Kiderült, hogy az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatások árából csak 10-20 millió fontnyi költség nem térül meg, ami elenyésző a brit egészségügyi szolgálat 100 milliárd fontos összköltségéhez képest. Ráadásul az önkormányzati bérlakásoknak is csupán kevesebb mint egy százalékát bérli bevándorló.
Tiltakozás a kormány döntése ellen
A brit kormány ezek miatt elsősorban az EU-tól kapott éles kritikát. Andor László szociális- és munkaügyi uniós biztos "nem intelligens politikának" nevezte a Guardian szerint Cameron múlt heti megnyilvánulásait, ezekkel a politikus a reflexszerű idegengyűlölettel vállalt cinkosságot. Pedig a döntések nem csak a bevándorlóknak szólnak. Egy séfként dolgozó fiatal magyar szerint a túl sok brit van, aki megfelelő végzettség vagy motiváció híján nem vállal olyan munkát, amelyet a bevándorlók szívesen végeznek - de azért elégedetlenkedik. A kormány intézkedései őket is célozzák.
A brit kormányfőt otthon inkább a szociális megszorítás miatt támadták. Az áprilisban életbe lépő intézkedések a jóléti kiadások megnyirbálásával a becslések szerint 4,5 milliárd font (1600 milliárd forint) megtakarítást eredményeznek. A kormány a romló gazdasági helyzet (a brit gazdaság recesszióban lesz 2013 első felében) és a növekvő költségvetési hiány ellen igyekszik fellépni, ezzel és más intézkedésekkel együtt 2015-ig 50 milliárd fonttal akarja csökkenteni az állami kiadásokat.
Fékezik az olajozott rendszert
Cameronék azt állítják, egyszerűbbé, olcsóbbá, igazságosabbá alakítják a szerintük esetlen brit jóléti rendszert. Amely Magyarországról nézve meglehetősen olajozottnak tűnik. Egyáltalán nem nehéz állami támogatásokhoz jutni. Az általunk megkérdezettek szerint mivel mindenki szolgáltat - így az állam is -, mindenféle különösebb bonyodalom nélkül, egyszerűen és gyorsan lehet igényelni az állami támogatásokat. Egy internetes kalkulátorral minimális angoltudással is ki lehet számolni, mekkora összegre lehet jogosult valaki, és ha teljesíti a feltételeket, meg is kapja a juttatásokat.
Amelyeket most megnyirbálnak. Maximalizálják például a jóléti támogatásokat, aminek értelmében senki nem kaphat magasabb állami ellátást, mint az éves nettó átlagkereset. Ez jelenleg 26 ezer font, ami 9,3 millió forintnak felel meg, vagyis havonta legfeljebb durván 700 ezer forintnyi összeget fizet ki az állam a jogosultaknak.
Csökkentik annak a jövedelemhatárnak az összegét is, amely alatt valaki jogsegélyben részesülhet. Automatikusan csak az kaphatja meg, akinek havonta kevesebb mint 416 ezer forintnak megfelelő bevétele van. Átalakítják, egyben felülvizsgálják a fogyatékkal élők megélhetési támogatását, szűkítik az erre jogosultak körét is, és a brit történelem folyamán először nem emelik az inflációnak megfelelően a jóléti juttatások összegét és az adójóváírás lehetséges mértékét. Ráadásul sok, a települési adó befizetése alól eddig mentességet élvező alacsony jövedelmű háztartás veszti el ezt a kedvezményt.
Megélni havi 96 ezerből
A brit kormány a legtöbb kritikát a lakhatási támogatás szűkítése miatt kapta, amelynek lényege, hogy az egy darab lakatlan hálószobával rendelkező rászorulók elvesztik lakásfenntartási támogatásuk 14, az ennél több hálószobával rendelkezők a 25 százalékát. A hálószobaadónak is nevezett intézkedést többen Margaret Thatcher egykori brit konzervatív miniszterelnök 23 évvel ezelőtti, végső soron a bukását okozó lépéséhez, a durva zavargásokat eredményező, minden felnőttet érintő adó, a poll tax bevezetéséhez hasonlítják.
Már a múlt hétvégén ezrek vonultak fel - szakszervezetek, fogyatékosok képviselői, szegénységellenes aktivisták szervezésében - az általuk igazságtalannak tartott intézkedések ellen. A különböző szervezetek azzal kritizálták a reformokat, hogy igazságtalanok, és a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeken fognak lecsapódni. A legnagyobb brit szakszervezetek újabban azt fontolgatják, hogy 87 év után országos általános sztrájkot szerveznek.
A megszorítások miatti felháborodást csak fokozta Ian Duncan Smith brit munka- és nyugdíjügyi miniszter, aki még kedden, egy BBC-s interjúban egy alacsony jövedelmű férfi felvetésére azt állította, meg tudna élni annyiból, mint ami a férfinak marad a kedvezmények elvesztése után: heti 53 fontból (kevesebb, mint 19 ezer forint). A hetente 940 ezer forintnak megfelelő összeget kereső minisztert most arra akarják rászorítani a kijelentése miatt, hogy tényleg próbáljon meg ennyiből megélni egy évig. A change.org petíciós oldalon vasárnap estig már több mint 455 ezer ember írta alá az erre irányuló felszólítást.
Különösebben nem izgatja a megkérdezett, Angliában élő és dolgozó magyarokat, hogy a brit kormány több fronton is bekeményített az elmúlt hetekben. A David Cameron miniszterelnök vezette konzervatív többségű kabinet a hét elején a bevándorlókra vonatkozó szabályokat érintő szigorításokat jelentett be, a hétvégén pedig egy sor szociális megszorítást vezettek be, amely érinti a bevándorlókat is. A nyilatkozó magyarok úgy vélik, a kormánynak mondania kellett valamit a bukdácsoló gazdaság miatti kedvezőtlen helyzetet egyre inkább megérző briteknek.
Sokan vannak olyanok, akik segélyből élnek, de ezek inkább helyiek, akiknek "én sem adnék egy fillért sem" - mondta egy vendéglátásban dolgozó fiatal, aki állítja, soha nem kért segélyt, rendesen fizeti az adókat, járulékokat. "Ha normálisan dolgozol, éled az életedet, nem érzel az egészből semmit."
Többen is jelezték, hogy bár vannak kivételek - egy sommelier-ként dolgozó magyar találkozott olyan honfitársával, "aki munkanélküli-segélyből élt, lakhatási támogatással, és éppen nem volt kedve dolgozni" -, de általában nem ez a jellemző. Jóllehet van némi alapja annak a közhelynek, hogy a bevándorlók egy része elszipkázza a szociális juttatásokat, vagy "szociális turista", de szerinte a zöm inkább megélni érkezik, nem élősködni.
David Cameron
Kinek szól?
David Cameron kormányfő a múlt héten jelentette be a szigorításokat, amelyek azt hivatottak megakadályozni, hogy valaki visszaéljen a juttatásokkal. Azt tervezik, hogy az EU-ból érkezőknek hat hónapjuk lesz munkát találni, azon túl nem jár nekik semmi. Önkormányzati, kedvezően bérelhető bérlakást is csak azok a betelepülők igényelhetnének, akik legalább két éve Nagy-Britanniában élnek. Cameron közölte azt is, terveik szerint megszüntetik a lehetőséget, hogy bármelyik uniós tagállam állampolgára kezeltethesse magát a brit állami egészségügyi szolgálat által üzemeltetett kórházakban. Ezt csak azoknak biztosítanák, akik helyben fizetik az adót.
A lépések bejelentésében komoly szerepet játszott a március elején a dél-angliai Eastleigh-ben tartott időközi választás, amelyen a brit kormányfő pártjának jelöltje harmadikként futott be. Simán verte őt a hevesen EU- és bevándorlásellenes, a briteket a segélyekkel visszaélő, őket a munkalehetőségektől megfosztó, milliós román és bolgár tömeggel riogató UKIP (függetlenségi párt) jelöltje is, alig egy évvel a következő általános választások előtt.
Nem intelligens politika
A bevándorlókkal kapcsolatos intézkedések közül csak kettő esetében van konkrét dátum a bevezetésre, a többihez még nincs menetrend, ráadásul Cameron szóvivője - akit a Telegraph idézett - szerint is csak a bevándorlók egy kis csoportját fogják érinteni. Kiderült, hogy az általuk igénybe vett egészségügyi szolgáltatások árából csak 10-20 millió fontnyi költség nem térül meg, ami elenyésző a brit egészségügyi szolgálat 100 milliárd fontos összköltségéhez képest. Ráadásul az önkormányzati bérlakásoknak is csupán kevesebb mint egy százalékát bérli bevándorló.
Tiltakozás a kormány döntése ellen
A brit kormány ezek miatt elsősorban az EU-tól kapott éles kritikát. Andor László szociális- és munkaügyi uniós biztos "nem intelligens politikának" nevezte a Guardian szerint Cameron múlt heti megnyilvánulásait, ezekkel a politikus a reflexszerű idegengyűlölettel vállalt cinkosságot. Pedig a döntések nem csak a bevándorlóknak szólnak. Egy séfként dolgozó fiatal magyar szerint a túl sok brit van, aki megfelelő végzettség vagy motiváció híján nem vállal olyan munkát, amelyet a bevándorlók szívesen végeznek - de azért elégedetlenkedik. A kormány intézkedései őket is célozzák.
A brit kormányfőt otthon inkább a szociális megszorítás miatt támadták. Az áprilisban életbe lépő intézkedések a jóléti kiadások megnyirbálásával a becslések szerint 4,5 milliárd font (1600 milliárd forint) megtakarítást eredményeznek. A kormány a romló gazdasági helyzet (a brit gazdaság recesszióban lesz 2013 első felében) és a növekvő költségvetési hiány ellen igyekszik fellépni, ezzel és más intézkedésekkel együtt 2015-ig 50 milliárd fonttal akarja csökkenteni az állami kiadásokat.
Fékezik az olajozott rendszert
Cameronék azt állítják, egyszerűbbé, olcsóbbá, igazságosabbá alakítják a szerintük esetlen brit jóléti rendszert. Amely Magyarországról nézve meglehetősen olajozottnak tűnik. Egyáltalán nem nehéz állami támogatásokhoz jutni. Az általunk megkérdezettek szerint mivel mindenki szolgáltat - így az állam is -, mindenféle különösebb bonyodalom nélkül, egyszerűen és gyorsan lehet igényelni az állami támogatásokat. Egy internetes kalkulátorral minimális angoltudással is ki lehet számolni, mekkora összegre lehet jogosult valaki, és ha teljesíti a feltételeket, meg is kapja a juttatásokat.
Amelyeket most megnyirbálnak. Maximalizálják például a jóléti támogatásokat, aminek értelmében senki nem kaphat magasabb állami ellátást, mint az éves nettó átlagkereset. Ez jelenleg 26 ezer font, ami 9,3 millió forintnak felel meg, vagyis havonta legfeljebb durván 700 ezer forintnyi összeget fizet ki az állam a jogosultaknak.
Csökkentik annak a jövedelemhatárnak az összegét is, amely alatt valaki jogsegélyben részesülhet. Automatikusan csak az kaphatja meg, akinek havonta kevesebb mint 416 ezer forintnak megfelelő bevétele van. Átalakítják, egyben felülvizsgálják a fogyatékkal élők megélhetési támogatását, szűkítik az erre jogosultak körét is, és a brit történelem folyamán először nem emelik az inflációnak megfelelően a jóléti juttatások összegét és az adójóváírás lehetséges mértékét. Ráadásul sok, a települési adó befizetése alól eddig mentességet élvező alacsony jövedelmű háztartás veszti el ezt a kedvezményt.
Megélni havi 96 ezerből
A brit kormány a legtöbb kritikát a lakhatási támogatás szűkítése miatt kapta, amelynek lényege, hogy az egy darab lakatlan hálószobával rendelkező rászorulók elvesztik lakásfenntartási támogatásuk 14, az ennél több hálószobával rendelkezők a 25 százalékát. A hálószobaadónak is nevezett intézkedést többen Margaret Thatcher egykori brit konzervatív miniszterelnök 23 évvel ezelőtti, végső soron a bukását okozó lépéséhez, a durva zavargásokat eredményező, minden felnőttet érintő adó, a poll tax bevezetéséhez hasonlítják.
Már a múlt hétvégén ezrek vonultak fel - szakszervezetek, fogyatékosok képviselői, szegénységellenes aktivisták szervezésében - az általuk igazságtalannak tartott intézkedések ellen. A különböző szervezetek azzal kritizálták a reformokat, hogy igazságtalanok, és a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeken fognak lecsapódni. A legnagyobb brit szakszervezetek újabban azt fontolgatják, hogy 87 év után országos általános sztrájkot szerveznek.
A megszorítások miatti felháborodást csak fokozta Ian Duncan Smith brit munka- és nyugdíjügyi miniszter, aki még kedden, egy BBC-s interjúban egy alacsony jövedelmű férfi felvetésére azt állította, meg tudna élni annyiból, mint ami a férfinak marad a kedvezmények elvesztése után: heti 53 fontból (kevesebb, mint 19 ezer forint). A hetente 940 ezer forintnak megfelelő összeget kereső minisztert most arra akarják rászorítani a kijelentése miatt, hogy tényleg próbáljon meg ennyiből megélni egy évig. A change.org petíciós oldalon vasárnap estig már több mint 455 ezer ember írta alá az erre irányuló felszólítást.
0 Megjegyzések