Kelemen Hunor elmondta, a történelmi dokumentumra való hivatkozás a nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részei miatt fontos.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatja, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatra való hivatkozás bekerüljön a készülő román alkotmányba - jelentette ki vasárnapi dévai sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a történelmi dokumentumra való hivatkozás a nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részei miatt fontos. Amint megemlítette, a gyulafehérvári nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott dokumentum autonómiát és anyanyelvi ügyintézést, igazságszolgáltatást ígér az erdélyi nemzeti kisebbségeknek, ezt azonban a kor szellemében, a korabeli megfogalmazásokkal írta le. Kelemen Hunor megjegyezte: utalásképpen is, vagy akár idézetként is szerepelhetne az alkotmányban mindaz, amit a Gyulafehérvári nyilatkozat tartalmaz.
"Fontos, hogy az akkori nyilatkozat szellemisége, az akkori ígéret az alkotmányban jelenjen meg" - fogalmazott az RMDSZ elnöke. A Gyulafehérvári nyilatkozat alkotmányba foglalását a nem magyar kisebbségek parlamenti frakciója kezdeményezte csütörtökön. 1918. december 1-jén az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
Ausztriai kisebbségek is támogatják az RMDSZ európai polgári kezdeményezését
Több ausztriai kisebbségi szervezet képviselője és egy ENSZ-diplomata csatlakozott ahhoz az európai polgári kezdeményezéshez, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) indított az uniós szintű kisebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozása érdekében - derült ki az RMDSZ vasárnapi hírleveléből.
"Mindenütt vannak egyedi sajátosságok, de abban egyetértünk, hogy Európának jobban oda kell figyelnie a nemzeti kisebbségekre, és védelmük érdekében közösségi standardokat kell elfogadnia. Ezért állítottuk össze a Minority SafePack kisebbségvédelmi intézkedés-csomagot" - hangsúlyozta a hírlevél szerint Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke Bécsben, ahol ausztriai kisebbségi szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélést pénteken.
A találkozón, amelynek házigazdája Hubert Mikl, az Osztrák Etnikai Központ igazgatója volt, az ausztriai szlovén, horvát és magyar kisebbség képviselői bejelentették, támogatják a kisebbségi európai polgári kezdeményezést (ECI), és készek összegyűjteni az Ausztriában szükséges támogató aláírásokat.
A bécsi találkozón a karintiai szlovén közösséget képviselő Valentin Inzko, az ENSZ boszniai főképviselője elfogadta az ECI alapító partnereinek felkérését, és tagja lesz a héttagú kezdeményező bizottságnak - olvasható az RMDSZ hírlevelében.
Vincze Lóránt, az RMDSZ nemzetközi titkára tájékoztatta az új ausztriai partnereket arról, hogy a héttagú alapító bizottság mellett megalakul a Kezdeményezés Barátainak testülete, amelyhez kisebbségi szervezetek vezetői, a civil szféra és remélhetőleg a többségi társadalmak számos személyisége csatlakozik majd.
Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai maguk kezdeményezzenek uniós szintű jogalkotást valamely - a közösségi jogkörbe tartozó - kérdésben, legalább egymillió aláírást gyűjtve legalább hét tagállamból. Az erdélyi magyar szervezetek részéről három kezdeményezés indul: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt márciusban terjesztette be közös kezdeményezését illetékességi vizsgálatra az Európai Bizottsághoz. Saját tervezetet készít a Székely Nemzeti Tanács is. Az RMDSZ május végén az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) együttműködve tervez európai szintű összefogást elindítani a kisebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozása érdekében.
Az RMDSZ támogatja, hogy Gyulafehérvári nyilatkozat bekerüljön az alkotmányba-külföld,Románia
Kelemen Hunor elmondta, a történelmi dokumentumra való hivatkozás a nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részei miatt fontos.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatja, hogy az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozatra való hivatkozás bekerüljön a készülő román alkotmányba - jelentette ki vasárnapi dévai sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta, a történelmi dokumentumra való hivatkozás a nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részei miatt fontos. Amint megemlítette, a gyulafehérvári nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott dokumentum autonómiát és anyanyelvi ügyintézést, igazságszolgáltatást ígér az erdélyi nemzeti kisebbségeknek, ezt azonban a kor szellemében, a korabeli megfogalmazásokkal írta le. Kelemen Hunor megjegyezte: utalásképpen is, vagy akár idézetként is szerepelhetne az alkotmányban mindaz, amit a Gyulafehérvári nyilatkozat tartalmaz.
"Fontos, hogy az akkori nyilatkozat szellemisége, az akkori ígéret az alkotmányban jelenjen meg" - fogalmazott az RMDSZ elnöke. A Gyulafehérvári nyilatkozat alkotmányba foglalását a nem magyar kisebbségek parlamenti frakciója kezdeményezte csütörtökön. 1918. december 1-jén az erdélyi, bánsági és magyarországi románok Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot, amely a kisebbségeknek is önállóságot és szabad nyelvhasználatot ígért.
A gyulafehérvári határozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
Ausztriai kisebbségek is támogatják az RMDSZ európai polgári kezdeményezését
Több ausztriai kisebbségi szervezet képviselője és egy ENSZ-diplomata csatlakozott ahhoz az európai polgári kezdeményezéshez, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) indított az uniós szintű kisebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozása érdekében - derült ki az RMDSZ vasárnapi hírleveléből.
"Mindenütt vannak egyedi sajátosságok, de abban egyetértünk, hogy Európának jobban oda kell figyelnie a nemzeti kisebbségekre, és védelmük érdekében közösségi standardokat kell elfogadnia. Ezért állítottuk össze a Minority SafePack kisebbségvédelmi intézkedés-csomagot" - hangsúlyozta a hírlevél szerint Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke Bécsben, ahol ausztriai kisebbségi szervezetek képviselőivel folytatott megbeszélést pénteken.
A találkozón, amelynek házigazdája Hubert Mikl, az Osztrák Etnikai Központ igazgatója volt, az ausztriai szlovén, horvát és magyar kisebbség képviselői bejelentették, támogatják a kisebbségi európai polgári kezdeményezést (ECI), és készek összegyűjteni az Ausztriában szükséges támogató aláírásokat.
A bécsi találkozón a karintiai szlovén közösséget képviselő Valentin Inzko, az ENSZ boszniai főképviselője elfogadta az ECI alapító partnereinek felkérését, és tagja lesz a héttagú kezdeményező bizottságnak - olvasható az RMDSZ hírlevelében.
Vincze Lóránt, az RMDSZ nemzetközi titkára tájékoztatta az új ausztriai partnereket arról, hogy a héttagú alapító bizottság mellett megalakul a Kezdeményezés Barátainak testülete, amelyhez kisebbségi szervezetek vezetői, a civil szféra és remélhetőleg a többségi társadalmak számos személyisége csatlakozik majd.
Az Európai Unió 2012. április 1-jétől tette lehetővé, hogy polgárai maguk kezdeményezzenek uniós szintű jogalkotást valamely - a közösségi jogkörbe tartozó - kérdésben, legalább egymillió aláírást gyűjtve legalább hét tagállamból. Az erdélyi magyar szervezetek részéről három kezdeményezés indul: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt márciusban terjesztette be közös kezdeményezését illetékességi vizsgálatra az Európai Bizottsághoz. Saját tervezetet készít a Székely Nemzeti Tanács is. Az RMDSZ május végén az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) együttműködve tervez európai szintű összefogást elindítani a kisebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozása érdekében.
0 Megjegyzések