Ez a kutató páros tett közzé egy jelentést 2011. júniusában, melyben, az USA-ban 35 százalékos csecsemőhalandóságról írt a nukleáris baleset miatt, majd 2011. decemberében az azt állították, hogy 14 ezer ember halálért felelős a fukusimai nukleáris robbanás az Egyesült Államokban.
Április elején Janette D. Sherman orvos (Atomenergia Bizottság, EPA tanácsadója) és Joseph Mangano epidemiológus (kutató - immunrendszeri betegségek nukleárissugárzás miatt) hozta nyilvánosságra azt az összehasonlító tanulmányt, mely a fukusimai reaktorbaleset sugárzásának káros hatását vizsgálja a gyerekekre és a magzatokra a Csendes- Óceáni térségben.
A 2011-es fukusimai atomreaktor balesetének a következtében kiszabaduló nukleáris felhő elérte az északi amerikai kontinenst is a tragédia idején, és a biztonságos sugárzásnak a több százszorosa érte Hawaiit és az Észak-amerikai kontinens nyugati partvidékét.
A tanulmány megállapítja, hogy 2011 márciusában, amikor elérte a radioaktív felhő Alaszkát, Kaliforniát, Hawaiit, Oregont és Washingtont az akkor egy és tizenhat hetes magzatok 28 százaléka nagyobb valószínűséggel veleszületett pajzsmirigy rendellenességgel (hypothyreosis - CH) született, mint egy évvel korábban. De lényeges eltérés van az Egyesült Államok más területével is, ahova a nukleáris felhő nem jutott el.
A sugárzás a magzati és a kisgyermekek agyi és testi fejlődésére jelentősen hat. A testi fejlődés visszamarad, alacsonyabb intelligencia, neurológiai rendellenesség és esetenként süketség. Ezek részben kezelhetőek, ha időben felismerik.
A felszabaduló nukleárisfelhő miatt nagymennyiségű radioaktív jód került az atmoszférába, amit a szél továbbvitt. A jódizotópok a nukleáris sugárzásnak kitett emberek pajzsmirigyében dúsulnak, így nagymértékben megsugarazva a mirigyet. Ha a pajzsmirigy tele van normális jóddal, akkor nem képes magába dúsítani a reaktor robbanásakor keletkezett radioaktív jódot.
A nukleáris sugárzás káros hatásai már évtizedek óta ismert a méhen belüli magzatokra és a kisgyerekekre. Az ő szervezetük sokkal érzékenyebb minden külső behatásra, mivel sejtjeik a növekedés miatt gyorsabban osztódnak. A legkritikusabb időszak a magzaton belüli első két hét. Olyan egészségügyi rendellenességek alakulhatnak ki, mely hosszabb távon maradandó mentális és fizikai hátránnyal jár a megszületésük után. Mivel a gyermekek a radioaktív sugárzásra sokkal érzékenyebbek, mint a felnőttek, ezért a reaktorbaleset hatását rajtuk sokkal egyértelműben lehet mérni, mint a felnőtt korcsoportokon.
A vizsgált egészségügyi jelentések azt mutatják, hogy igenis volt hatása a reaktorbalesetnek a térségre egészségügyi szempontból. Ez év elején, a Fukusima prefektúra gyerekei körében is végeztek hasonló elemző vizsgálatokat, ahol 40 százalékos pajzsmirigy rendellenességet mutattak ki a gyerekeknél.
Viszont a valós radioaktív hatást csak a megszületéstől számítva 3-5 év múlva mérhető csak fel.
Április elején Janette D. Sherman orvos (Atomenergia Bizottság, EPA tanácsadója) és Joseph Mangano epidemiológus (kutató - immunrendszeri betegségek nukleárissugárzás miatt) hozta nyilvánosságra azt az összehasonlító tanulmányt, mely a fukusimai reaktorbaleset sugárzásának káros hatását vizsgálja a gyerekekre és a magzatokra a Csendes- Óceáni térségben.
A 2011-es fukusimai atomreaktor balesetének a következtében kiszabaduló nukleáris felhő elérte az északi amerikai kontinenst is a tragédia idején, és a biztonságos sugárzásnak a több százszorosa érte Hawaiit és az Észak-amerikai kontinens nyugati partvidékét.
A tanulmány megállapítja, hogy 2011 márciusában, amikor elérte a radioaktív felhő Alaszkát, Kaliforniát, Hawaiit, Oregont és Washingtont az akkor egy és tizenhat hetes magzatok 28 százaléka nagyobb valószínűséggel veleszületett pajzsmirigy rendellenességgel (hypothyreosis - CH) született, mint egy évvel korábban. De lényeges eltérés van az Egyesült Államok más területével is, ahova a nukleáris felhő nem jutott el.
A sugárzás a magzati és a kisgyermekek agyi és testi fejlődésére jelentősen hat. A testi fejlődés visszamarad, alacsonyabb intelligencia, neurológiai rendellenesség és esetenként süketség. Ezek részben kezelhetőek, ha időben felismerik.
A felszabaduló nukleárisfelhő miatt nagymennyiségű radioaktív jód került az atmoszférába, amit a szél továbbvitt. A jódizotópok a nukleáris sugárzásnak kitett emberek pajzsmirigyében dúsulnak, így nagymértékben megsugarazva a mirigyet. Ha a pajzsmirigy tele van normális jóddal, akkor nem képes magába dúsítani a reaktor robbanásakor keletkezett radioaktív jódot.
A nukleáris sugárzás káros hatásai már évtizedek óta ismert a méhen belüli magzatokra és a kisgyerekekre. Az ő szervezetük sokkal érzékenyebb minden külső behatásra, mivel sejtjeik a növekedés miatt gyorsabban osztódnak. A legkritikusabb időszak a magzaton belüli első két hét. Olyan egészségügyi rendellenességek alakulhatnak ki, mely hosszabb távon maradandó mentális és fizikai hátránnyal jár a megszületésük után. Mivel a gyermekek a radioaktív sugárzásra sokkal érzékenyebbek, mint a felnőttek, ezért a reaktorbaleset hatását rajtuk sokkal egyértelműben lehet mérni, mint a felnőtt korcsoportokon.
A vizsgált egészségügyi jelentések azt mutatják, hogy igenis volt hatása a reaktorbalesetnek a térségre egészségügyi szempontból. Ez év elején, a Fukusima prefektúra gyerekei körében is végeztek hasonló elemző vizsgálatokat, ahol 40 százalékos pajzsmirigy rendellenességet mutattak ki a gyerekeknél.
Viszont a valós radioaktív hatást csak a megszületéstől számítva 3-5 év múlva mérhető csak fel.
0 Megjegyzések