Több mint egymillió Facebook-felhasználó elemeztette ki a saját közösségi oldalas aktivitását és csociális hálózatát a Wolfram Alpha ingyenes alkalmazásával az elmúlt hónapokban. A hatalmas adatbázist statisztikai módszerekkel elemezték ki, és tették közzé az eredményeket, amiből kiderül, hogy egy átlagos facebookozónak 342 barátja van, és leginkább születésnapi köszöntőkkel, illetve világmegváltó filozófiai okosságokkal szereti boldogítani őket.

A Facebook már rég nem az egyetemista korosztály játszótere, erősítette meg a Wolfram Aplha kutatása, az viszont továbbra is igaz, hogy a fiatalok a legaktívabbak a közösségi oldalon. Az ismerősök átlagos száma 15-20 év között tetőzik 400 körül, aztán 30 éves kornál már ennek alig a fele az átlagos facebookos kapcsolatok száma, 50 év felett pedig már csak száz facebookos barátja van az átlagos felhasználónak. Érdekes megfigyelni, hogy nagyjából 40 éves korig mindenki jellemzően a saját korcsoportjával barátkozik (20-25 év körül a legjellemzőbb ez a trend), aztán az ötvenes korosztálynál hirtelen megváltozik ez a trend, és egyenletes lesz a életkor eloszlása az ismerősök között. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az ilyen korúakat a saját gyerekeik vezetik be a Facebookra, és belőlük indul ki az ismerősök bejelölgetése is. Ezt mutatja az is, hogy kb 45 éves korban a legmagasabb az ember facebookos baráti körének átlagéletkora, onnan aztán egyre csökken, még a legfelső, 70 év feletti csoport is fiatalabbakkal tartja a kapcsolatot, mint a negyvenesek.

A facebookos baráti körök életkori eloszlása (forrás: Wolfram Alpha)
 
A barátok életkora után az önként megadott családi állapotokat elemezték ki a statisztikusok. Itt láthatóan torzítja az eredményeket az a trend, hogy a tizenévesek között roppant népszerű dolog a házas státuszt beállítani, főleg a lányoknál, ahol az így a kirakatba tett örök barátságok 25 százalékot tesznek ki az összes, 15 év körüli felhasználónál (még tovább bonyolítja a dolgot, hogy a gyerekek hajlamosak idősebb kort beállítani az oldalon a valósnál). Az adatok vélhetően 18-20 éves kor körül kezdik a valóságot tükrözni, itt az egyedülállók aránya 70-75 százalék, ami 30 éves korra leesik 25 körülire, és a nyugdíjasokig ott is marad. A házas állapot ezt kiegészítve a húszévesek 10 százalékáról meredeken kúszik felfelé, a 30 éveseknek már több mint a fele házas, 35 körül pedig eléri az arány a 75 százalékos szintet. A két görbét a "nem hivatalos kapcsolatban" típus egészíti ki, jellemzően a huszonéveseknél, ebben a korosztályban az 50 százalékot is megközelíti az arány, ami 30 fölött kezd el erősen csökkenni. Érdekes még az "eljegyezve" állapot eloszlása, ami 27 éves korban csúcsosodik ki, három évvel a "kapcsolatban" státusz csúcsa után.

Családi állapotok megoszlása az egyes korcsoportoknban (forrás: Wolfram Alpha)

A facebookos baráti hálózatok felépítése meglepően hasonló sablonok mentén zajlik, már 15 éves korban megfigyelhető, hogy két nagy klikk (jellemzően a család és az iskola) köré építi az ember az ismerőseit, ahol jellemzően mindenki mindenkit ismer, de a két csoport között elenyésző a kapcsolatok száma. Az ilyen nagy blokkok száma aztán az életkor emelkedésével növekszik, ahogy bejönnek például a munkatársak, illetve a közös hobbi által összetartott csoportok. Érdekes, hogy 4-5 ilyen nagy barát-csomagnál többet nem mutatnak fel az emberek, és 25 év felett már nem növekszik az ismerős-csomagok átlagos száma.

Nagyon érdekes a barátok számának megfigyelése annak függvényében, hogy melyik országba való az adott felhasználó. Meglepő módon a leginkább barátkozónak az izlandiak bizonyulnak, ott eléri a 400-at is az átlag, aztán a Fülöp-szigetek, Brazília és Norvégia jön, közvetlenül az élmezőny után pedig a magyar felhasználók. A színkódokkal jelölt világtérképen szinte világítunk a kék árnyalataiban úszó Európa közepén a magunk sárga, 300 feletti átlagot mutató színével. Hogy ezeknek a kiugró értékeknek mi lehet az oka, azt megtippelni sem próbálták a Wolfram Alpha statisztikusai, csak annyi látszik biztosnak, hogy a feltűnően alacsony kínai és orosz adatok hátterében az áll, hogy ezekben az országokban a Facebook nem piacvezető, és inkább a helyi klónokat használja a netezők többsége.

Barátkozó, és kevésbé barátkozó népek a világban (forrás: Wolfram Alpha)
 
A Facebook adatlapján külön adható meg az ember szülővárosa, és a jelenlegi lakhelye, a kettő azonossága, illetve különbözősége pedig megmutatja, hogy az ember elköltözött-e onnan, ahol született. Az adatok meglepően alacsonyak, 18-20 éves kor alatt 20 százalék körül állnak, ott aztán megugrik a grafikon (jelezve, hogy ilyenkor szokás elköltözni otthonról), de csak 30 százalékig, és ezt tartja is. vagyis a facebookos adatok elég alacsony mobilitást mutatnak, azt, hogy az emberek háromnegyede abban a városban éli le az életét, ahová született. A születési hely és a lakóhely különbsége ezen felül is megmutat érdekes trendeket, különösen azt, hogy az a bizonyos költöző 30 százalék honnan hová költözik. Az országok közötti mozgás legfeltűnőbb vonulatai a kínaiak és indiaiak vándorlása az USA felé, és brit-amerikai, illetve amerikai-kanadai kétirányú forgalom. A magyar felhasználóknál a romániai szülővárosból magyar lakóhelyre költözést, illetve a Németország és Nagy-Britannia felé zajló kivándorlási hullámot rögzítette a statisztika.

A Wolfram Alpha egy szövegfelismerő algoritmussal azt is megvizsgálta, milyen témákban posztolnak az emberek az üzenőfalaikra. A három legnépszerűbb téma a különleges eseményeké (ez születésnapi, karácsonyi, újévi köszöntőket jelent), az idézeteké és magvas bölcsességeké, illetve a személyes hangulatunk kifejezéséé, majd az utazási beszámolók, az iskola és az időjárás következik a kedvenc témák között. A férfiaknál kiemelkedik még a sport, a zene és a politika, a nőknél a házikedvencek, a divat és az egészséggel kapcsolatos témák - vagyis a sztereotípiák a nagy átlagot tekintve megdöbbentően pontosak.

Erről beszél a Facebook (forrás: Wolfram Alpha)