Új megvilágításba helyezi a dinoszauruszok növekedéséről szóló ismereteket az a kínai lelőhely, ahol az alsó jura korból származó embriókat fedeztek fel.
A Robert Reisz, a Torontói Egyetem kutatója vezette nemzetközi tudóscsoport a kínai Jünnan tartományban egy olyan lelőhelyet talált, ahol 200 darab, mintegy 190-197 millió éves csontmaradvány volt. "Új ablakot nyitunk a dinoszauruszok életére – magyarázta Robert Reisz. - Most első ízben van alkalmunk tanulmányozni a dinoszauruszok embrionális fejlődését."
A lufengi lelőhelyen a karmos lábú szauropodák, a Sauropodomorphák - hosszú nyakú, növényevő, hüllőmedencéjű dinoszauruszok - klánjához tartozó Lufengosaurus (Lufeng-gyík) mintegy húsz példányát találták meg, a kora jura korban ez volt a legelterjedtebb dinoszaurusz a térségben. A felnőtt Lufengosaurus hossza mintegy nyolc méter volt.
A dinoszauruszembriók leggyakrabban egyéni fészkekben találhatók, így csak a fejlődésük bizonyos szakasza tanulmányozható. A Kínában talált kicsavarodott csontok valószínűleg több különböző fejlődési szakaszban lévő dinoszauruszt tartalmazó fészekből származtak, így a tudósok számára lehetővé vált a fejlődési modell tanulmányozása.
A tudósok a legnagyobb embrionális csontra, a combcsontra összpontosítottak. A fejlődés különböző szakaszában lévő combcsontokat összehasonlítva állandó és gyors fejlődési görbe szemtanúi lehettek. A gyors növekedés magyarázhatta, hogy az óriás termetű Sauropodomorphának rövid volt a költési ideje.
A kutatók olyan jeleket is felfedeztek, amelyek izomtevékenységről tanúskodtak a tojások kinyílása előtt. "Ez arra enged következtetni, hogy a mai madarakhoz hasonlóan a dinoszauruszok mozogtak a tojásban – mondta Robert Reisz. - Ez az első bizonyíték a dinoszaurusz ilyen jellegű mozgására."
A kutatók szerint a gyors növekedés a tojás kinyílása után is folytatódott. Ezzel magyarázható, hogy a Sauropodomorphák felnőttkorukra sokkal nagyobb termetűre nőttek, mint a velük egy időben élt más dinoszauruszok. A lelőhelyből eddig csak egy négyzetméternyit tártak fel.
A tanulmányt a Nature című brit folyóirat közölte.
0 Megjegyzések