Magyarországon sikerült a tuberkulózisos (tbc) megbetegedések számát csökkenteni, az európai régióban azonban évente 78 ezer ember betegszik meg gyógyszerrezisztens tbc-ben, amely betegség ellenáll a leginkább hatásos tbc elleni gyógyszereknek. 

Ismertette az adatokat Masoud Dara, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője egy a témában rendezett konferencián szerdán Budapesten.

Elmondta, hogy 2011-ben a regisztrált betegek 6,2 százaléka egyben HIV-pozitív is volt, és az európai régió az egyetlen, ahol emelkedik a HIV-betegek száma. Masoud Dara kiemelte, a régión belül Magyarországon viszonylag kevés az új tbc-s megbetegedés, a problémát inkább az jelenti, hogy nehéz azokat megtalálni, akik a leginkább érintettek lehetnek ebben a betegségben.

A regionális vezető utalt a múlt évi WHO-jelentésre, amely kitért többi között a megelőzésre és a kezelésre fordított pénzügyi források jobb csoportosítására, továbbá arra, hogy javítani kell a tbc-s betegek ambuláns ellátását, és át kell alakítani a laboratóriumi hálózatot. Véleménye szerint nem az egész lakosságot, hanem a rizikócsoportba tartozókat kell célzottan szűrni.

Kissné Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikai főosztályvezetője előadásában utalt arra, hogy éppen a WHO múlt évi jelentése alapján alakítják át a tüdőszűrés rendszerét. A tervek szerint megszűnik a lakosság kötelező, területalapú szűrése, helyette célzott vizsgálatokat végeznek majd, és a kötelező szűrést jobban kiterjesztik a fertőzöttek környezetére is. Kovács Gábor, az Egészségügyi Szakmai Kollégium tüdőgyógyász tagozatának vezetője előadásában szintén kitért arra, hogy célszerűbb lenne csak azokat szűrni, akiknél feltételezhető a betegség, így hatékonyabbá lehet tenni a szűrővizsgálatokat.

Elmondta, hogy Magyarországon a legnagyobb mértékű szűrés az 1970-es években volt, akkor hétmillióan vettek részt a szűréseken, tavaly 2,1 millióan. A csökkenést az indokolja, hogy jelentősen visszaesett a betegek száma, így nem kellett elrendelni kötelező szűrést. Jelenleg 115 tüdőszűrő állomás működik az országban, közülük 54 a legkorszerűbb diagnosztikai eszközt használja, de még mindig fellelhető húsz- és negyvenéves röntgengép is.

Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodájának vezetője a konferencián azt mondta, az AIDS után még mindig a tbc szedi a legtöbb áldozatot világon. Évente 1,4 millióan halnak meg ebben a fertőző betegségben, Európában pedig naponta körülbelül ezer ember betegszik meg. A betegség leküzdéséért nagy erőfeszítéseket tesznek, hiszen sajnálatosan növekszik azoknak a száma, akiknek a szervezetében a baktérium már nem reagál a gyógyszeres kezelésre.

A tbc kezelése

A tüdőtuberkulózis (tbc, más néven tüdőgümőkór) fertőzéses eredetű megbetegedés, melyet a Mycobacterium hominis és Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak. A tbc nemcsak a tüdőt érintheti, megbetegítheti a gyomor- bélrendszert (ha fertőzött tej fogyasztásával kerül be a szervezetbe), a húgy- és ivarszerveket, a csontokat, a bőrt. A tbc tüdőn kívüli formái napjainkban, a fejlett társadalmakban ritkák.

A tüdőtuberkulózis gyógyszeres kezelése két fázisra bontható: az intenzív és a stabilizációs fázisra. Az intenzív terápia két vagy három hónap időtartamú kezelést jelent, a következő szerek hármas vagy négyes kombinációjával: isoniazid, rifampicin, pyrazinamide, ethambutol, esetleg streptomycin.

A stabilizációs fázis legtöbbször isoniazid és rifampicin kombinációt jelent, de szóba jön az említett szerek bármelyike. A kezelést mindig a betegnek legmegfelelőbb gyógyszerekkel, a legmegfelelőbb dózisban és időtartamig kell megválasztani, a kórokozó laboratóriumi vizsgálatát figyelembe véve. A terápia beállítása kórházi körülmények között, tüdőgyógyászati osztályon történik. A hazabocsátott betegek kezelésének ellenőrzése a tüdőgondozó, illetve a háziorvos feladata.

A rendszeres orvosi ellenőrzés jelentősége igen nagy, mivel így nyomon követhető a páciens állapotának alakulása, a gyógyszerek esetleges mellékhatásai, feltérképezhetők a beteggel kapcsolatba került személyek, akik szükség esetén szintén kezelést kapnak, megfertőződésük megelőzésének érdekében.

A betegség kimenetele kis elváltozások, az orvossal való megfelelő együttműködés esetében teljes gyógyulás is lehet. A kezelést éppen ezért minél hamarabb el kell kezdeni, s az orvos utasításait pontosan követni kell. Sebészi kezelés is szóba jöhet, ha a tüdő funkciója azzal javítható, ha valamely szövődmény elhárítása vagy megelőzése azt megkívánja, ezen felül diagnosztikai problémák és a gyógyszeres terápia nem megfelelő hatékonysága esetén.

 TBC - Prevenció

Magyarországon a megelőzés jól szervezett, több lépcsős folyamat. Az újszülöttek még hazaadásuk előtt, a gyermekágyas osztályon megkapják a BCG oltást, melynek hatása 12-14 évig tart. Amennyiben az oltás helyén reakció nem észlelhető, újraoltás válik szükségessé.Új fertőzött felfedezése esetén fel kell deríteni a vele kapcsolatban álló személyeket s szükség esetén azok gyógyszereket kapnak megfertőződésük elkerülése érdekében. A megelőzést szolgálja a kiépült szűrési rendszer, miszerint 14 év felettiek esetében évente egyszer kötelező tüdőszűrésen részt venni. A szűrés egyéb tüdőbetegségek (például rosszindulatú daganatok) korai felismerésére is alkalmas, ezért jelentősége nem csak a tbc felismerésében van.