Írásos nyilatkozatban gratulált hétfőn Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke Janez Jansa szlovén és Zoran Milanovic horvát miniszterelnöknek a két ország között a Ljubljanska Banka (LB) ügyében létrejött megállapodáshoz.

MTI - Az egyetértési megállapodás a belga politikus szerint "fontos pillanat" a két ország egymáshoz és Európához fűződő viszonyában. Van Rompuy szerint a korábban a tengeri határ és most a bank körüli konfliktus megoldásában mutatott konstruktív hozzáállás a két ország részéről "az érettség jele".
  
"A politika lényege, hogy szembenézzünk a változásokkal, az európai politika lényege pedig, hogy együtt nézzünk szembe velük" - szögezi le nyilatkozatában az Európai Tanács elnöke, aki szerint a megállapodásnak példaként kell szolgálnia az egész térség számára, ennek üzenete ugyanis az ő véleménye szerint az, hogy a korábban megoldhatatlannak tűnő vitákat is rendezni lehet.
  
Van Rompuy kijelenti, hogy a megállapodás fontos lépcső Horvátország uniós taggá válásában, és ismerteti, hogy ehhez már csak az Európai Bizottság utolsó, csatlakozás előtti országjelentése és az szükséges, hogy a csatlakozási szerződést minden tagország ratifikálja.
  
Szlovénia és Horvátország abban állapodott meg, hogy a vitát a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) védnöksége alatt, jogutódlás keretében rendezi. Zágráb felfüggeszti az ügyben indított bírósági eljárásokat, Ljubljana pedig mihamarabb megkezdi Horvátország európai uniós csatlakozásának ratifikációját. A megállapodás kizárólag az úgynevezett átvitt betétekre vonatkozik, vagyis azokra, amelyekért a horvát állam korábban jótállt.
  
A több mint két évtizedes vita oka az volt, hogy Jugoszlávia felbomlása után a szlovén bank visszatartotta azokat a betéteket, amelyeket még korábban helyeztek el a pénzintézetben az időközben külföldi állampolgárrá vált horvát ügyfelek.
  
A horvát állam mintegy 280 millió euró értékben kezességet vállalt a betétesek pénzének egy részére, így az egykori LB ügyfelei horvát bankok révén juthattak kompenzációhoz. Sok betétes viszont nem fogadta el ezt a megoldást, közülük többen magánúton nyújtottak be keresetet a szlovén bank ellen. Horvátország ezt az összeget - amely a kamatokkal együtt mintegy 700 millió euróra rúg - szerette volna behajtani Szlovénián, szlovén oldalról ugyanakkor azzal érveltek, hogy a tagköztársaságok önállósodása után Horvátország területén maradtak, ott hasznosulnak az LB korábbi nagy beruházásai.