Hétfőn megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken a svájcifrank-alapú devizahitelesek kontra AXA Bank polgári per, melyben 68-an kérik kölcsönszerződéseik semmisségének kimondását jó erkölcsbe és jogszabályba ütközés miatt. Az eljárás adatai szerint összesen mintegy harminc hitelügyletben hozzávetőleg 5-15 milliós, összesen több mint negyedmilliárd forintnyi kölcsönt vettek fel 2006 és 2009 között, többnyire 15-20 éves futamidőre, a felperesek, akik szerint az alperesi pénzintézet - az AXA Kereskedelmi Bank Zrt., illetve 2008 szeptembere előtti jogelődje, az ELLA Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt. - félretájékoztatta őket, és ha tisztában lettek volna a szerződés következményeivel, nem is mentek volna bele.
Bense László Erik, a devizahiteleseket képviselő ügyvéd (az AXA ügyvédje nem vállalta a beszélgetést a Kossuth Rádió reggeli műsorában) azt mondja, szeretnék a svájcifrank-alapú kontraktusokat jó erkölcsbe és jogszabályba ütközés miatt érvényteleníteni, hiszen a törlesztőrészletek kifizetése szinte lehetetlenné vált a megemelkedett árfolyamok miatt. Az ügyvéd emlékeztetett arra is, hogy az elsőrendű felperes, akinek egy válás miatti ingatlanmegosztáshoz volt szüksége a hitelre, a szerződés megkötése előtt hiteltanácsadóval tárgyalt, az javasolta neki ezt a konstrukciót, de előzetesen szerződéstervezetet, -mintát nem mutatott, mert neki sem volt belőle. Az ügyfél így a terjedelmes, bonyolult szerződés tartalmát már csak akkor ismerte meg, amikor a közjegyző 25-30 perc alatt felolvasta neki, még értelmezni sem volt ideje a szöveget.
A keddi 180 percben megszólaló ügyvéd azt állítja, a 2012. december 12-i Kúria-állásfoglalás a banki érveléssel szemben egyáltalán nem mondja ki azt, hogy ezek a szerződések nem sértették a jó erkölcsöt, sőt, nagyon sok ponton az ő igazukat támasztja alá, a polgári kollégiumi vélemény ugyanis a pénzintézet tisztességtelen magatartásáról, jelentős egyenlőtlenségek előidézéséről, a szimmetria elvének megsértéséről beszél. Bense László Erik emlékeztetet arra is, hogy míg például a folyósítást vételi, addig a törlesztést eladási árfolyamon számították, ügyfelei pedig úgy tartják, hogy forintkölcsönt vettek fel és azt is fizetik vissza.
Az ügyvéd azt mondja, felkészülten várják a tárgyalást, birtokukban vannak a bizonyítékok arra, hogy az ügyfelek nem kaptak kell tájékoztatást a hitelközvetítőktől és a bankoktól, sőt, már egy lista is készült a pénzintézeti ügyintézőkről, akiket beidéztetnek és szembesítenek ügyfeleikkel, hogy kiderüljön, valójában hogyan is zajlott le a devizahitel-szerződések előkészítése. Ezek a kontraktusok egyébként formai, alaki okból is semmisek – teszi hozzá Bense –, ugyanis a vonatkozó törvény szerint a pénzintézet részéről legalább két megfelelő pozíciójú ember együttes aláírására lett volna szükség, ehhez képest van olyan, közjegyző előtt született megállapodás, amelyen csak egy szerepel. De semmissé teheti a szerződést az ügyvéd szerint az is, hogy az alperes pénzintézet nem végzett kockázatelemzést arról, az ügyfél vajon képes-e visszafizetni egy 20 éves futamidejű kölcsönt, ha például munkanélkülivé válik, az egyetlen szempont az ingatlan értéke volt, amely viszont csak akkor számít, ha valaki már nem tudja fizetni a részleteket.
Arra a felvetésre reagálva, hogy talán egyszerűbb lett volna annak idején megelőzni ezt a helyzetet, az ügyvéd a reggeli műsorban bejelentette: a birtokukban van egy 2004 októberében keletkezett, rendkívül alapos elemzés a devizahitelek kockázatosságáról egy tekintélyes pénzügyi vezető aláírásával, és bizonyítható az is, hogy a papírt akkor nagyon sok bankba ki is küldték. Később egy 2006. október 5-én kelt kormányhatározat egy szakértői bizottság felállítását írja elő, amelynek a lakossági pénzügyi nyilvántartásait kell elemeznie, azaz a kockázatok már akkor ismertek lehettek – állítja az ügyvéd. Ezután pedig 2008. november 6-án egy négypontos megállapodás született az akkori pénzügyminiszter és kilenc bank között, amely feltárta a devizahitel "hibás termék" jellegét, meghatározták a kivezető utat is, de semmi nem történt, és miközben Ausztriában már tiltották ezt a konstrukciót, nálunk a korábbi kormány csak látszatintézkedéseket hozott.
A november 6-án köttetett és „elhallgatott” paktumra hívta fel a figyelmet Damm Andrea hiteljogász is a keddi Ma reggel című műsorban, ahol Veres János pénzügyminiszter egy nappal később határozottan és többször cáfolta, hogy a megállapodásról bármit is elhallgattak. Mint mondta, a kilenc bankkal aláírt megállapodásról annak idején sajtótájékoztatón számoltak be, a megegyezés szövege folyamatosan szerepelt a Pénzügyminisztérium honlapján, azaz az összes érintett számára hozzáférhető volt, és szóba került a devizahiteleket vizsgáló parlamenti bizottság előtt, de ott annyira érdektelennek találták a fideszes képviselők, hogy még írásos nyoma sem maradt, még a záró jegyzőkönyvbe sem került be. A volt miniszter cáfolta azt is, hogy nem figyelmeztették a devizahitelt felvenni készülőket a konstrukció veszélyeire. Mint mondta, az akkor még létező Pénzügyminisztérium és a pénzügyi felügyelet honlapján folyamatosan kint volt a kockázatokra figyelmeztető értesítés, ő maga pedig legalább 10 alkalommal beszélt erről a nyilvánosság előtt. Azt egyébként, hogy a devizahitelesek törlesztőrészlete ilyen hatalmasra duzzadt, Veres azzal magyarázta, hogy a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája olyan mértékben rontotta le az árfolyamot, amilyenre annak idején senki nem számított.
A volt pénzügyminiszter cáfolta azt az újságírói megjegyzést is, hogy a megállapodásban rögzített kedvezményeket senki nem vette igénybe, erről ugyanis a tárcánál nem készült, mert nem is készülhetett semmiféle kimutatás. Az érintett devizahitelesek a bankokhoz fordultak, mert a bank és a hiteles állt egymással egy polgári jogi szerződésben, ezt módosították, így csak a pénzintézetekben lehetnek statisztikák arról, hányan éltek végül 2008. december 31-éig a lehetőséggel –tette hozzá Veres. A felelősségét firtató kérdésre a volt miniszter azt mondta, ahol megnyilatkozott ebben a kérdésben, mindig felhívta a figyelmet a kockázatokra, és mindig csak annak ajánlotta ezt a konstrukciót, akinek ugyanolyan pénznemben keletkezik bevétele, mint amilyenben a devizahitelt felvette, mert az árfolyamkockázat csak így kerülhető el. Veres János egyelőre nem kívánta kommentálni azt a hírt, hogy a kormány most a devizatartalékból könnyítené tovább a devizahitelesek helyzetén, azt mondta, csak a javaslat pontos ismeretében lesznek képesek értékelni a várható következményeket, egyúttal felhívta a figyelmet az európai uniós jegybanki irányelvekre és a konvergenciaprogramban vállaltakra, mert alapvetően ezek a tényezők jelölik ki a kormány mozgásterét.
){kind=link}
0 Megjegyzések