Drónok, önjáró autók, de egyéb robotok is kaptak most egy közös adatbázist, hogy gyorsabban és hatékonyabban tanulhassanak.
Öt európai felsőoktatási intézmény kutatói olyan platformot hoztak létre, amely lehetővé teszi a robotok számára, hogy a megtanult tudást megoszthassák egymással és online végezhessenek el különböző számításokat.
Egy hosszú távú koncepció 2009-ben elkezdődött kidolgozása után 2011-ben indult meg egy uniós támogatású projekt, a European Robo Earth, mely azt tűzte ki célul, hogy nyílt forrású alapon segítse és támogassa a robotok fejlesztését. E folyamat fontos eredményét jelentették be a résztvevők a múlt hónap végén, amikor közölték, hogy egy olyan felhőalapú adatbázist hoztak létre, mely a robotok tanulásában nyújthat igen nagy segítséget.
Az online agy
Az adatbázist saját nevet is kapott: Rapyuta lett annak az „online agynak” a neve, mely céljai szerint azt szolgálja majd, hogy az egyes fejlesztőknek ne kelljen minden egyes esetben maguknak végigjárniuk fejlesztési fázisokat, hanem a megszerzett tapasztalatokat és információkat képesek legyenek egymással közvetlenül megosztani. Egy ilyen kezdeményezés azért lehet igen hasznos minden résztvevő számára, mivel saját munkájukat olcsóbbá és hatékonyabbá teheti. (A név – nem meglepő módon – egy filmhez kötődik: a japán Hajao Mijazaki magyarul Laputa – Az égi palota címen megismert animációs alkotására utal, ahol „élő” robotok is szereplők.)
A Rapyuta legfontosabb előnye, hogy a gépeknek az emberi világgal végrehajtott interakcióik során nem maguknak kell kidolgozni a helyes válaszokat, hiszen ha ezt már máshol sikerrel tesztelték, ehhez az információhoz hozzájuthatnak. A felhő emellett természetesen más előnyöket is kínál – elegendő megemlíteni a számítási kapacitások megtöbbszörözését, vagyis egy adott gép egy adott feladat megoldásához sokkal kevesebb időt és energiát használ fel, mint ha csak a saját hardverre hagyatkozna.
A projekt vezetője, a zürichi intézetben dolgozó Mohanarajah Gajamohan elmondta a BBC-nek, hogy a felhős együttműködés különösen hasznos lehet a jelenleg feljövőben lévő új eszközök, a távvezérelt és az önirányító járművek esetében, hiszen így a közös adatbázisból gyorsan megszerzett információk segítségével jelentősen hatékonyabban működhetnek.
Hogyan műlödik?
A RoboEarth úgy működik, mint a Wikipédia, az egyetlen különbség, hogy nem embereknek, hanem robotoknak készült. Az egyes robotok csatlakoznak a platformhoz, s az ott található információk segítségével különböző feladatokat oldhatnak meg. A tudást a gépek egymással is megoszthatják. "Az ötletünk az, hogy a például a Google vagy az Amazon által használt nagy adat- és szerverközpontok hatalmas teljesítményét az egyes robotok számára is elérhetővé tegyük" - jelentette ki Markus Waibel, a RoboEarth projektmenedzsere.
A kezdeményezésnek köszönhetően gyorsabb, könnyebb és intelligensebb robotok fejleszthetők ki, mert a számításoknak csak egy része fut le a gépen belül, így a nehéz és drága hardverek beszerzéséről lemondhatnak a szakemberek. Elegendő a robotokat egyetlen egyszerű antennával ellátni és a WLAN-kapcsolaton keresztül máris hozzáférhetnek a platform teljes tudásbázisához.
VIDEÓ:
A robotok a számításigényes feladatokat a felhőre bízhatják, és így nem szükséges magába a robotba szuperszámítógépeket építeni
Waibel és kollégái olyan tanulási algoritmusokat alkotnak meg, amelyek segítségével a robotok egyszerű feladatok elvégzését sajátíthatják el, például miként nyithatnak ki egy ajtót. Emellett statisztikai módszereket is használnak, hogy a robotoknak megtanítsák, hogyan válasszák ki a rendelkezésre álló hatalmas adatmennyiségből az új feladatok elvégzéséhez szükséges információkat. A projektvezető közölte: a platform különösen érdekes lehet a drónok és más robotjárművek számára. Egy robotot már a mindennapi helyzetek, például a szupermarketekben található jelentős számú árucikk is leterhelhet.
A RoboEarth Cloud-motor egy nyílt hozzáférésű rendszer, ezen keresztül a fejlesztők több mint 3000 olyan algoritmushoz férhetnek hozzá, amelyek a ROS robot operációs rendszer keretében elérhetőek. Az algoritmusok szabadon használhatók és feldolgozhatók. Gondoltak az adatvédelemre is: a felhasználók alapvetően szabadon mozoghatnak a platformon belül, de az egyes területek jelszóval vannak védve. A RoboEarth alfa verzióját a jövő héten fogják bemutatni a lyoni Európai Uniós Robotikai Fórumon, a béta verzió a nyárra készülhet el. A RoboEarth szerverközpontjaihoz és az adatbázisaihoz azonban már most bármely szakember hozzáférhet.
A RoboEarth projektben az Eindhoveni Műszaki Egyetem, a Stuttgarti Egyetem, a Müncheni Műszaki Egyetem, a Zaragozai Egyetem, a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola és a Philips vesz részt. A programot az Európai Bizottság finanszírozza.
Öt európai felsőoktatási intézmény kutatói olyan platformot hoztak létre, amely lehetővé teszi a robotok számára, hogy a megtanult tudást megoszthassák egymással és online végezhessenek el különböző számításokat.
Egy hosszú távú koncepció 2009-ben elkezdődött kidolgozása után 2011-ben indult meg egy uniós támogatású projekt, a European Robo Earth, mely azt tűzte ki célul, hogy nyílt forrású alapon segítse és támogassa a robotok fejlesztését. E folyamat fontos eredményét jelentették be a résztvevők a múlt hónap végén, amikor közölték, hogy egy olyan felhőalapú adatbázist hoztak létre, mely a robotok tanulásában nyújthat igen nagy segítséget.
Az online agy
Az adatbázist saját nevet is kapott: Rapyuta lett annak az „online agynak” a neve, mely céljai szerint azt szolgálja majd, hogy az egyes fejlesztőknek ne kelljen minden egyes esetben maguknak végigjárniuk fejlesztési fázisokat, hanem a megszerzett tapasztalatokat és információkat képesek legyenek egymással közvetlenül megosztani. Egy ilyen kezdeményezés azért lehet igen hasznos minden résztvevő számára, mivel saját munkájukat olcsóbbá és hatékonyabbá teheti. (A név – nem meglepő módon – egy filmhez kötődik: a japán Hajao Mijazaki magyarul Laputa – Az égi palota címen megismert animációs alkotására utal, ahol „élő” robotok is szereplők.)
A Rapyuta legfontosabb előnye, hogy a gépeknek az emberi világgal végrehajtott interakcióik során nem maguknak kell kidolgozni a helyes válaszokat, hiszen ha ezt már máshol sikerrel tesztelték, ehhez az információhoz hozzájuthatnak. A felhő emellett természetesen más előnyöket is kínál – elegendő megemlíteni a számítási kapacitások megtöbbszörözését, vagyis egy adott gép egy adott feladat megoldásához sokkal kevesebb időt és energiát használ fel, mint ha csak a saját hardverre hagyatkozna.
A projekt vezetője, a zürichi intézetben dolgozó Mohanarajah Gajamohan elmondta a BBC-nek, hogy a felhős együttműködés különösen hasznos lehet a jelenleg feljövőben lévő új eszközök, a távvezérelt és az önirányító járművek esetében, hiszen így a közös adatbázisból gyorsan megszerzett információk segítségével jelentősen hatékonyabban működhetnek.
Hogyan műlödik?
A RoboEarth úgy működik, mint a Wikipédia, az egyetlen különbség, hogy nem embereknek, hanem robotoknak készült. Az egyes robotok csatlakoznak a platformhoz, s az ott található információk segítségével különböző feladatokat oldhatnak meg. A tudást a gépek egymással is megoszthatják. "Az ötletünk az, hogy a például a Google vagy az Amazon által használt nagy adat- és szerverközpontok hatalmas teljesítményét az egyes robotok számára is elérhetővé tegyük" - jelentette ki Markus Waibel, a RoboEarth projektmenedzsere.
A kezdeményezésnek köszönhetően gyorsabb, könnyebb és intelligensebb robotok fejleszthetők ki, mert a számításoknak csak egy része fut le a gépen belül, így a nehéz és drága hardverek beszerzéséről lemondhatnak a szakemberek. Elegendő a robotokat egyetlen egyszerű antennával ellátni és a WLAN-kapcsolaton keresztül máris hozzáférhetnek a platform teljes tudásbázisához.
VIDEÓ:
A robotok a számításigényes feladatokat a felhőre bízhatják, és így nem szükséges magába a robotba szuperszámítógépeket építeni
Waibel és kollégái olyan tanulási algoritmusokat alkotnak meg, amelyek segítségével a robotok egyszerű feladatok elvégzését sajátíthatják el, például miként nyithatnak ki egy ajtót. Emellett statisztikai módszereket is használnak, hogy a robotoknak megtanítsák, hogyan válasszák ki a rendelkezésre álló hatalmas adatmennyiségből az új feladatok elvégzéséhez szükséges információkat. A projektvezető közölte: a platform különösen érdekes lehet a drónok és más robotjárművek számára. Egy robotot már a mindennapi helyzetek, például a szupermarketekben található jelentős számú árucikk is leterhelhet.
A RoboEarth Cloud-motor egy nyílt hozzáférésű rendszer, ezen keresztül a fejlesztők több mint 3000 olyan algoritmushoz férhetnek hozzá, amelyek a ROS robot operációs rendszer keretében elérhetőek. Az algoritmusok szabadon használhatók és feldolgozhatók. Gondoltak az adatvédelemre is: a felhasználók alapvetően szabadon mozoghatnak a platformon belül, de az egyes területek jelszóval vannak védve. A RoboEarth alfa verzióját a jövő héten fogják bemutatni a lyoni Európai Uniós Robotikai Fórumon, a béta verzió a nyárra készülhet el. A RoboEarth szerverközpontjaihoz és az adatbázisaihoz azonban már most bármely szakember hozzáférhet.
A RoboEarth projektben az Eindhoveni Műszaki Egyetem, a Stuttgarti Egyetem, a Müncheni Műszaki Egyetem, a Zaragozai Egyetem, a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola és a Philips vesz részt. A programot az Európai Bizottság finanszírozza.
0 Megjegyzések