Bár az üzleti életben nő a számuk, a politikusok között még mindig elenyésző számú hölgy található Kínában, ezt a tényt a parlament hétvégén véget ért éves ülésszaka is jól tükrözte.
(MTI) – A hivatalos statisztikák szerint a kínai népi kongresszus 2987 küldöttjének alig több mint egyötöde, mindössze 23,4 százaléka kerül ki a gyengébb nem képviselői közül. Bár a szám alacsony, a kínai sajtó rendre azt emeli ki, hogy 2011-hez képest 2,1 százalékos a növekedés, és a hölgyek száma első alkalommal érte el az irányadóként kitűzött 22 százalékos "női kvótát". A hosszú távú trendeket tekintve ugyanakkor kiderül: míg Kína 1975-ben még a 12. volt a nők politikában való részvételét vizsgáló globális rangsorban, ma már csak a 64. helyen áll.
A legfelsőbb vezetésnek, vagyis a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Állandó Bizottságának tagjai között eddig még csak férfiak voltak, a tágabb értelemben vett döntéshozói kör, a politikai bizottság 25 tagja között is csupán két női politikus kap helyet.
Sokatmondó adat az is, hogy a kelet-ázsiai ország 31 közigazgatási egységének vezetői sorában mindössze egy női vezetője található, mégpedig a keleti Anhuj tartományban, az elmúlt három évtizedben pedig összesen csupán négyen töltöttek be ilyen magas hivatalt az ország női lakosai közül. A tartományi párttitkárok között is csak egy hölgy található, szintén keleti Fucsien tartományban, ő a második a Kínai Kommunista Párt regnálásának elmúlt 64 éve során.
A jelenség okai sokrétűek. Hozzájárul a kínai politika jellege, a hosszú évek alatt kiépített személyes kapcsolatokra és ismeretségi körökre épülő rendszer, a komoly mennyiségű rizspálinka fogyasztását magában foglaló többórás kapcsolatépítő ebédek és vacsorák gyakorlata. Komoly változásra a közeljövőben sem lehet számítani. A következő generációs hatalomváltás tíz év múlva várható, a kötelezően előírt "női kvóta" kérdése pedig nem szerepel a döntéshozók elsőrendű tervei között.
Optimizmusra legfeljebb a politikai változások előtt járó gazdaság területe adhat okot. A Kínai Vállalkozói Szövetség statisztikái szerint a vállalkozók csaknem egyharmada a gyengébbik nem képviselője ma az országban, az önmaga erejéből felkapaszkodott kínai Forbes-milliomosoknak pedig fele nő. Egy idén nőnapra időzített felmérés szerint a felső vezetői pozíciók 51 százalékát nők töltik be ma az országban, miközben a globális átlag 21 százalék. A vezérigazgatóknak egynegyede hölgy, miközben tavaly még csak 9 százalék volt ez az arány - derül ki a jelentésből.
(MTI) – A hivatalos statisztikák szerint a kínai népi kongresszus 2987 küldöttjének alig több mint egyötöde, mindössze 23,4 százaléka kerül ki a gyengébb nem képviselői közül. Bár a szám alacsony, a kínai sajtó rendre azt emeli ki, hogy 2011-hez képest 2,1 százalékos a növekedés, és a hölgyek száma első alkalommal érte el az irányadóként kitűzött 22 százalékos "női kvótát". A hosszú távú trendeket tekintve ugyanakkor kiderül: míg Kína 1975-ben még a 12. volt a nők politikában való részvételét vizsgáló globális rangsorban, ma már csak a 64. helyen áll.
A legfelsőbb vezetésnek, vagyis a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Állandó Bizottságának tagjai között eddig még csak férfiak voltak, a tágabb értelemben vett döntéshozói kör, a politikai bizottság 25 tagja között is csupán két női politikus kap helyet.
Sokatmondó adat az is, hogy a kelet-ázsiai ország 31 közigazgatási egységének vezetői sorában mindössze egy női vezetője található, mégpedig a keleti Anhuj tartományban, az elmúlt három évtizedben pedig összesen csupán négyen töltöttek be ilyen magas hivatalt az ország női lakosai közül. A tartományi párttitkárok között is csak egy hölgy található, szintén keleti Fucsien tartományban, ő a második a Kínai Kommunista Párt regnálásának elmúlt 64 éve során.
A jelenség okai sokrétűek. Hozzájárul a kínai politika jellege, a hosszú évek alatt kiépített személyes kapcsolatokra és ismeretségi körökre épülő rendszer, a komoly mennyiségű rizspálinka fogyasztását magában foglaló többórás kapcsolatépítő ebédek és vacsorák gyakorlata. Komoly változásra a közeljövőben sem lehet számítani. A következő generációs hatalomváltás tíz év múlva várható, a kötelezően előírt "női kvóta" kérdése pedig nem szerepel a döntéshozók elsőrendű tervei között.
Optimizmusra legfeljebb a politikai változások előtt járó gazdaság területe adhat okot. A Kínai Vállalkozói Szövetség statisztikái szerint a vállalkozók csaknem egyharmada a gyengébbik nem képviselője ma az országban, az önmaga erejéből felkapaszkodott kínai Forbes-milliomosoknak pedig fele nő. Egy idén nőnapra időzített felmérés szerint a felső vezetői pozíciók 51 százalékát nők töltik be ma az országban, miközben a globális átlag 21 százalék. A vezérigazgatóknak egynegyede hölgy, miközben tavaly még csak 9 százalék volt ez az arány - derül ki a jelentésből.
0 Megjegyzések