Az izraeliek és a palesztinok is készen állnak a tárgyalások újraindítására, de még tisztázni kell a feltételeiket, és pontos útitervet kell készíteni, mert nagyon bonyolult, összetett kérdésről van szó - mondta Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára szombaton az MTI-nek.
(MTI) - A helyettes államtitkár a visegrádi országokból (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) érkező kollégáival együtt Izraelbe utazott, ahol magas rangú tisztviselőkkel találkoztak, és ellátogattak a Palesztin Hatóság területére is.
Sztáray Péter útja végén az MTI-nek kiemelte: a V4-es országok rendszeresen egyeztetnek Izraellel a közel-keleti térség helyzetéről, és áttekintik az aktuális kérdéseket. Ezúttal a palesztin-izraeli békefolyamat kilátásairól, az arab tavasz következményeiről, a szíriai és az iráni helyzetről tárgyaltak - idézte fel. Hozzátette: az EU is aktív szereplőnek számít a térségben, szoros kapcsolatot ápol Izraellel.
A palesztin-izraeli békefolyamatról azt mondta, találkozóik alkalmával mindkét fél megerősítette nyitottságát a tárgyalások folytatására, már csak az a kérdés, hogy ehhez milyen feltételeket támasztanak a felek. Átfogó terv kell a tárgyalásokhoz, mert sok összetett kérdés nehezíti a helyzetet - vélekedett, példaként említve a menekültkérdést, Jeruzsálem státusát, a palesztinok jogait és Izrael biztonsági helyzetét.
Úgy fogalmazott, az nem akadályozza a tárgyalások újraindítását, hogy a palesztinok Izrael tiltakozásának dacára tavaly elérték, hogy státusukat "nem tag megfigyelő állam" szintre emeljék az ENSZ-ben, és még nem látni, hogy a palesztinok mennyire lépnek fel aktívan a világszervezet különböző fórumain.
Emlékeztetett, Magyarország azért tartózkodott annak idején a kérdésről tartott szavazáson, mert úgy vélte, fontos lenne az előrelépés a palesztin-izraeli békefolyamatban, és ezt a státus megváltoztatása nem segíti.
Sztáray Péter hangsúlyozta, az ügyben egyelőre a kivárás jellemző, Barack Obama amerikai elnök ugyanis hamarosan a térségbe látogat, és arra számítanak, ez előmozdíthatja a tárgyalásokat. Ugyanakkor nem lehet azt várni, hogy az amerikai elnök útja után azonnal felgyorsulnának az események, hiszen Washington közölte: jelenleg tájékozódni szeretne a helyzetről - tette hozzá.
Izrael és a palesztinok között 2010 szeptemberében szakadtak meg a tárgyalások. Washington még nem tett hivatalos bejelentést Barack Obama közel-keleti útjának időpontjáról, az izraeli média azonban úgy értesült, hogy az amerikai elnök március 20-án kezdi meg látogatását, amelynek első helyszíne Izrael lesz. A várakozások szerint Obama találkozik Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel és a megszállt Ciszjordániában Mahmúd Abbász palesztin elnökkel.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az izraeli külpolitika legfontosabb kérdései között szerepel a szíriai és az iráni helyzet. A szíriai konfliktus a térség több országára hatással van, ezáltal destabilizálódhat a régió - mondta. Megjegyezte: a szíriai vezetésnek vegyi fegyverei is vannak, és bár ezeket eddig nem vetette be, mivel szinte napról napra változik, hogy ki tartja ellenőrzése alatt az ország egyes részeit, a helyzet aggodalomra ad okot.
Sztáray Péter kiemelte: az iráni nukleáris program ügye jelenleg az izraeli külpolitika prioritási listájának élén áll. Magyarország reméli, hogy a kérdésről folytatott nemzetközi tárgyalások eredményre vezetnek. A helyettes államtitkár közölte: Magyarország elismeri, hogy Iránnak joga van a nukleáris energia békés célú felhasználására, de nem fogadja el, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, ezért támogatja az ország ellen életbe léptetett európai uniós szankciókat.
(MTI) - A helyettes államtitkár a visegrádi országokból (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) érkező kollégáival együtt Izraelbe utazott, ahol magas rangú tisztviselőkkel találkoztak, és ellátogattak a Palesztin Hatóság területére is.
Sztáray Péter útja végén az MTI-nek kiemelte: a V4-es országok rendszeresen egyeztetnek Izraellel a közel-keleti térség helyzetéről, és áttekintik az aktuális kérdéseket. Ezúttal a palesztin-izraeli békefolyamat kilátásairól, az arab tavasz következményeiről, a szíriai és az iráni helyzetről tárgyaltak - idézte fel. Hozzátette: az EU is aktív szereplőnek számít a térségben, szoros kapcsolatot ápol Izraellel.
A palesztin-izraeli békefolyamatról azt mondta, találkozóik alkalmával mindkét fél megerősítette nyitottságát a tárgyalások folytatására, már csak az a kérdés, hogy ehhez milyen feltételeket támasztanak a felek. Átfogó terv kell a tárgyalásokhoz, mert sok összetett kérdés nehezíti a helyzetet - vélekedett, példaként említve a menekültkérdést, Jeruzsálem státusát, a palesztinok jogait és Izrael biztonsági helyzetét.
Úgy fogalmazott, az nem akadályozza a tárgyalások újraindítását, hogy a palesztinok Izrael tiltakozásának dacára tavaly elérték, hogy státusukat "nem tag megfigyelő állam" szintre emeljék az ENSZ-ben, és még nem látni, hogy a palesztinok mennyire lépnek fel aktívan a világszervezet különböző fórumain.
Emlékeztetett, Magyarország azért tartózkodott annak idején a kérdésről tartott szavazáson, mert úgy vélte, fontos lenne az előrelépés a palesztin-izraeli békefolyamatban, és ezt a státus megváltoztatása nem segíti.
Sztáray Péter hangsúlyozta, az ügyben egyelőre a kivárás jellemző, Barack Obama amerikai elnök ugyanis hamarosan a térségbe látogat, és arra számítanak, ez előmozdíthatja a tárgyalásokat. Ugyanakkor nem lehet azt várni, hogy az amerikai elnök útja után azonnal felgyorsulnának az események, hiszen Washington közölte: jelenleg tájékozódni szeretne a helyzetről - tette hozzá.
Izrael és a palesztinok között 2010 szeptemberében szakadtak meg a tárgyalások. Washington még nem tett hivatalos bejelentést Barack Obama közel-keleti útjának időpontjáról, az izraeli média azonban úgy értesült, hogy az amerikai elnök március 20-án kezdi meg látogatását, amelynek első helyszíne Izrael lesz. A várakozások szerint Obama találkozik Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel és a megszállt Ciszjordániában Mahmúd Abbász palesztin elnökkel.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az izraeli külpolitika legfontosabb kérdései között szerepel a szíriai és az iráni helyzet. A szíriai konfliktus a térség több országára hatással van, ezáltal destabilizálódhat a régió - mondta. Megjegyezte: a szíriai vezetésnek vegyi fegyverei is vannak, és bár ezeket eddig nem vetette be, mivel szinte napról napra változik, hogy ki tartja ellenőrzése alatt az ország egyes részeit, a helyzet aggodalomra ad okot.
Sztáray Péter kiemelte: az iráni nukleáris program ügye jelenleg az izraeli külpolitika prioritási listájának élén áll. Magyarország reméli, hogy a kérdésről folytatott nemzetközi tárgyalások eredményre vezetnek. A helyettes államtitkár közölte: Magyarország elismeri, hogy Iránnak joga van a nukleáris energia békés célú felhasználására, de nem fogadja el, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, ezért támogatja az ország ellen életbe léptetett európai uniós szankciókat.
0 Megjegyzések