Volt Horn Gyulának magánélete? Pályája csúcsán, legközelebbi munkatársai állították: nem volt, a munka és a pártja a mindene. Nos, amióta súlyos betegen kórházba került, kiderült, hogy ő is hús-vér ember.

Pár napja adták ki a róla szóló legújabb könyvet, Pünkösti Árpád, A Horn című munkája a volt kormányfő életének számos, eleddig ismeretlen szakaszáról is értekezik.

Felesége, Anna, a volt szövőnő a távolságtartás ügyében is megbízható társa volt. Gyulájáról is csak egyszer, az 1990-es választások előtti portrékötet szerzőjének beszélt. „Klasszikus – első látásra – típusú szerelem volt a miénk, fél év után összeházasodtunk” – mondta.

Ebből a beszélgetésből derült ki az is, hogy a család összetartása és otthonuk összes terhe Anna asszonyra hárult.

A politikusról szóló könyv bemutatóján azonban Anna asszony már nem jelent meg. Lányuk, a „kis” Anna és fiuk, a „kis” Gyula képviselték a családot. „Nekem ő fantasztikusan jó apám volt – mondta Anna –, felhőtlen gyermekkorral. Rendkívül nagy szerencsém volt vele a belgrádi kiküldetés végéig, tizenhárom éves koromig. Miközben anyu főzött, mi elmentünk egyérintőzni. A kamasz lányával focizott! A kiskamasznak nem mondta meg, mit csináljon, de azt igen, hogy mi közül választhat. A döntést rám hagyta.”

A sors úgy hozta, hogy a káprázatos politikusi pályát befutó, 81 esztendős családfő életéről már csak párja és gyermekei beszélhetnek.

A 2007 szeptembere óta a Honvéd kórházban ápolt Horn Gyula már egy másik világban él. Nem ismer fel senkit, s ha szól, annak általában csak számára van értelme.

Időnként volt munkatársainak ad ki utasításokat, máskor orvosához szerbül beszél. Gyermekei hetente többször is bejárnak apjukhoz, mesélnek neki, noha tudják, aligha érti, amit mondanak. Idős Annája viszont mindennap bemegy hozzá, és ágya mellett búcsúzóul nap mint nap elsuttogja neki:
– Jaj, Gyulám, nem így akartam, hogy az enyém legyél!