Magyarország észak-nyugati részén, Sárvár és Szombathely között elhelyezkedő hétszáz lelket számláló település Szeleste.Itt áll az angol-gót romantika stílusában épült Szelestei kastély.

A falu már a "honfoglalás" előtti időben is lakott terület lehetett, a magyarok valószínűleg a X. században vették birtokba, és eredetileg Bulcsú törzséhez tartozott. Koppány lázadása után királyi birtok, később a Ják nemzetség kezébe került, akik meg is őrizték az egész középkorban.

Szeleste ekkor két részből állott, nevezetesen Magyarszelestéből és Németszelestéből. Magyarszeleste lakói az ősbirtokosok voltak, Németszelestét pedig a később betelepült Jákok foglalták el. A középkor végén a két falurész nevét Felső-, illetve Alsószelestére változtatták. Ebben az időben már a Jákokat is magyaroknak tekintették, így az eredeti megkülönböztetés már inkább sértő volt, hiszen a XVI. század végére már a nemzetiségi határ elmosódott.

A falun keresztülvezetett a szombathelyi, úgynevezett nagy út, amelynek jelentősége évszázadokon keresztül megmaradt. Szeleste, amelynek határában a Körös-patak is folyik a Répce-Gyöngyös mellék egyik legtöbbet szereplő települése, mert a tulajdonosoknak számos birtokvitájuk volt. A szelestei jobbágyokat, többeknek nemesi rangot adva II. Géza kiemelte a vasvári várjobbágyok soraiból. Sokáig birtokvita nélkül éltek együtt a szelesteiek, ám 1357-ben odáig fajult az egyik ügy, hogy Magyarszelestei Istvánt megölték a Németszelestei Jakab fiai.

Szeleste régi birtokosai közül felsőszelestei és kövesszarvi Gosztonyi János emelkedik ki, aki főpap, mecénás és diplomata volt, mint esztergomi őrkanonok, budai prépost, 1510-től pedig győri, majd 1524-től erdélyi püspökként tevékenykedett. Tanulmányozva a népnyelvet, jegyzeteket készített, és tőle tudjuk azt is, mi az a „szelestei ráolvasás”, amely az ősköltészet sámánénekeire utal.

Szeleste története ezek után leginkább a Szelestey család történetével azonosítható a XIX. század közepéig, amikor is az alsószelestei kastély gróf Festetich Andor tulajdonába került.Ettől az időponttól Szeleste története megegyezik az írott kastélytörténettel.

A kastélyt – a tornyán lévő kronosztichon szerint – szentgyörgyi Horváth László építette 1855-ben angol-gótnak nevezett romantikus stílusban, aki 1861-től Vasvármegye alispánja volt. Az alsószelestei kastély 1871-ben kerül gróf Festetich Andor tulajdonába. Ekkor kezdi a gróf különféle honi és külföldről behozott növényekkel kiépíteni angolparkját. Arborétummá 1910-ben az új tulajdonos, báró Baich Mihály kezdte fejleszteni saját tervei szerint.

A kastély főúri, boldog időszaka a II. világháborúig tart. A kommunizmus időszakában az épületet egyáltalán nem tartották karban, így a lassan romhalmazzá váló épület egyre csak megmentőire várt, míg 1989-ben egy magyar bank megvásárolta, s megkezdte felújítását. Új falakat építettek, kicserélték a födémet és beépítették a padlásteret, az ablakokat és egyéb szerkezeteket az eredeti formának megfelelően állították helyre. Miközben a belső munkák sora is elkezdődött, a kastély gazdát cserélt és az új tulajdonos egy másik bank lett. A munkálatokat végül a 90-es végén egy magánszemély fejezte be, aki jelenleg is tulajdonosa a kastélynak.