Parragh László, a kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint a keleti export beindításához a legfontosabb azoknak az eszközöknek, intézményeknek az összehangolása, amelyek ugyan léteznek már, de a még korántsem hatékony az együttműködésük.
MTI - Téli szalámi, Ikarus busz – remélhetőleg ismét eljutnak a keleti országok piacaira. De ezek mellett más élelmiszeripari termékek, az orvosi műszerek és a gyógyszerek is kelendőek lehetnek a térségben. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a 180 percben hangsúlyozta, évtizedekkel ezelőtt, amikor ezeket a termékeket nagyban exportálta Magyarország, legendás volt a hazai élelmiszer- és konzervipar, de a magyar elektronika is jelen volt a piacon.
Magyarország exportlehetőségei a rendszerváltás után egy csapásra megváltoztak, 1991 elején a sajtó rendre arról cikkezett, hogy nagyon nehéz helyzetbe került a hazai gépipar – benne az Ikarus és a Rába –, valamint a gyógyszeripar és sok könnyűipari vállalat is. A keleti piacok bezárultak, a magyar termékeket viszont, Parragh László szerint, azóta sem felejtették el. „Szerencsére Magyarországnak még mindig patinás a neve, tehát a magyar termékekre még mindig nagyon pozitívan emlékeznek vissza a keleti piacokon, néha talán még pozitívabban is, mint amilyen a tényleges termékszínvonal. Tehát ilyen értelemben a lehetőségeink adottak, a megfelelő termelőkapacitásokat kell fölépíteni, illetve arról gondoskodni, hogy a termelőkapacitás folyamatosan azonos minőséget és mennyiséget tudjon produkálni ” – nyilatkozta az MKIK vezetője.
A magyar kis- és közepes vállalati (kkv) szektor ma jellemzően nem képes arra, hogy megjelenjen külpiacokon, évtizedes munka, hogy újra magára találjon keleten. A keleti nyitás politikája, a diplomáciai és üzleti találkozók sora kezdi ezt a hosszú folyamatot – hangsúlyozta a Kossuth Rádió műsorában a kamarai elnök. Ez nagyon az eleje, ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a vállalatokat „nagyon megmozgatja „ez a törekvés, nagy az érdeklődés a részükről a keleti export beindítására – tette hozzá.
Parragh László kiemelte, Közép-Ázsiában van néhány ország, ahol a magyar politikai gesztusok következtében hazánk már lényegesen nagyobb, akár dupla akkora forgalmat bonyolít, mint egy-két évvel ezelőtt. Magyarország továbbra is az élelmiszereivel hódíthat elsősorban, de jók a magyar orvosi műszerek, gyógyszerek és van néhány cég, amely logisztikában tud megfelelő szolgáltatást nyújtani. „Tehát sok-sok felület van”. Hozzátette: az élelmiszeripart tekintve Magyarország adottságai rendkívül jók, de technológiában még nagyon sokat kell fejlődnie, a nyugati országok élelmiszer-feldolgozásban előrébb járnak, és ezért tudnak olcsóbban termelni.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország lehet-e ismét nagyhatalom buszgyártásban, Parragh László azt mondta, vannak országok, amelyek „megcsinálták” ezt, ki tudtak ugrani a környezetükből. Példa erre Dél-Korea, ahol egy átgondolt program szerint talpra tudták állítani a gazdaságot, majd a világ élvonalába emelték. „Szerintem erre Magyarországnak is megvan az esélye, de az még nagyon messzire van, hogy ezt a célt elérjük” – tette hozzá.
Parragh László szerint a legfontosabb azoknak az eszközöknek, intézményeknek az összehangolása, amelyek ugyan léteznek már, de a még korántsem hatékony az együttműködésük. A kamarai elnök ebbe a körbe sorolta a finanszírozást, a fizetésbiztosítást, a kereskedőház modellt – amelynek a kiépítésén most dolgoznak –, valamint hangsúlyozta, nagyon fontos egy feltőkésítési program, amely révén a cégek technológiához juthatnak – nyilatkozta a 180 percben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
MTI - Téli szalámi, Ikarus busz – remélhetőleg ismét eljutnak a keleti országok piacaira. De ezek mellett más élelmiszeripari termékek, az orvosi műszerek és a gyógyszerek is kelendőek lehetnek a térségben. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a 180 percben hangsúlyozta, évtizedekkel ezelőtt, amikor ezeket a termékeket nagyban exportálta Magyarország, legendás volt a hazai élelmiszer- és konzervipar, de a magyar elektronika is jelen volt a piacon.
Magyarország exportlehetőségei a rendszerváltás után egy csapásra megváltoztak, 1991 elején a sajtó rendre arról cikkezett, hogy nagyon nehéz helyzetbe került a hazai gépipar – benne az Ikarus és a Rába –, valamint a gyógyszeripar és sok könnyűipari vállalat is. A keleti piacok bezárultak, a magyar termékeket viszont, Parragh László szerint, azóta sem felejtették el. „Szerencsére Magyarországnak még mindig patinás a neve, tehát a magyar termékekre még mindig nagyon pozitívan emlékeznek vissza a keleti piacokon, néha talán még pozitívabban is, mint amilyen a tényleges termékszínvonal. Tehát ilyen értelemben a lehetőségeink adottak, a megfelelő termelőkapacitásokat kell fölépíteni, illetve arról gondoskodni, hogy a termelőkapacitás folyamatosan azonos minőséget és mennyiséget tudjon produkálni ” – nyilatkozta az MKIK vezetője.
A magyar kis- és közepes vállalati (kkv) szektor ma jellemzően nem képes arra, hogy megjelenjen külpiacokon, évtizedes munka, hogy újra magára találjon keleten. A keleti nyitás politikája, a diplomáciai és üzleti találkozók sora kezdi ezt a hosszú folyamatot – hangsúlyozta a Kossuth Rádió műsorában a kamarai elnök. Ez nagyon az eleje, ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a vállalatokat „nagyon megmozgatja „ez a törekvés, nagy az érdeklődés a részükről a keleti export beindítására – tette hozzá.
Parragh László kiemelte, Közép-Ázsiában van néhány ország, ahol a magyar politikai gesztusok következtében hazánk már lényegesen nagyobb, akár dupla akkora forgalmat bonyolít, mint egy-két évvel ezelőtt. Magyarország továbbra is az élelmiszereivel hódíthat elsősorban, de jók a magyar orvosi műszerek, gyógyszerek és van néhány cég, amely logisztikában tud megfelelő szolgáltatást nyújtani. „Tehát sok-sok felület van”. Hozzátette: az élelmiszeripart tekintve Magyarország adottságai rendkívül jók, de technológiában még nagyon sokat kell fejlődnie, a nyugati országok élelmiszer-feldolgozásban előrébb járnak, és ezért tudnak olcsóbban termelni.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország lehet-e ismét nagyhatalom buszgyártásban, Parragh László azt mondta, vannak országok, amelyek „megcsinálták” ezt, ki tudtak ugrani a környezetükből. Példa erre Dél-Korea, ahol egy átgondolt program szerint talpra tudták állítani a gazdaságot, majd a világ élvonalába emelték. „Szerintem erre Magyarországnak is megvan az esélye, de az még nagyon messzire van, hogy ezt a célt elérjük” – tette hozzá.
Parragh László szerint a legfontosabb azoknak az eszközöknek, intézményeknek az összehangolása, amelyek ugyan léteznek már, de a még korántsem hatékony az együttműködésük. A kamarai elnök ebbe a körbe sorolta a finanszírozást, a fizetésbiztosítást, a kereskedőház modellt – amelynek a kiépítésén most dolgoznak –, valamint hangsúlyozta, nagyon fontos egy feltőkésítési program, amely révén a cégek technológiához juthatnak – nyilatkozta a 180 percben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
0 Megjegyzések