Feltételezések szerint egy őskori emberi település maradványaira bukkantak lengyel régészek Szudán északi részében, az Affad-medencében.
MTI - A szakemberek úgy vélik, hogy a Nílus-völgyi kőkorszaki kolónia 70 000 éves lehet. Ha állításuk bebizonyosodik, akkor megdőlhet az az elmélet, amely szerint a modern ember csoportjai csak azután kezdtek állandó lakóhelyeket létrehozni, hogy kirajzottak Afrikából, és benépesítették Európát és Ázsiát.
Régészeti hírportálok idézték a szudáni régészeti ásatásokat végző lengyel csapat egyik tagját, aki egyedülállónak minősítette az első kormeghatározás alapján a középső paleolitikumból fennmaradt települést. Közlése szerint a helyszínen egyebek között egy kezdetleges faépítmény maradványaira és egy pattintott kőszerszámok készítésére szolgáló "műhely" nyomára akadtak, de találtak egy olyan részt is, ahol valószínűleg az elpusztult állatok tetemét darabolták fel.
A lengyel régészek az Oxfordi Egyetem tudósaival karöltve folytatják a körzet geológiai feltárását, hogy biztosabbat megtudjanak a feltételezett lakóhelyről.
MTI - A szakemberek úgy vélik, hogy a Nílus-völgyi kőkorszaki kolónia 70 000 éves lehet. Ha állításuk bebizonyosodik, akkor megdőlhet az az elmélet, amely szerint a modern ember csoportjai csak azután kezdtek állandó lakóhelyeket létrehozni, hogy kirajzottak Afrikából, és benépesítették Európát és Ázsiát.
Régészeti hírportálok idézték a szudáni régészeti ásatásokat végző lengyel csapat egyik tagját, aki egyedülállónak minősítette az első kormeghatározás alapján a középső paleolitikumból fennmaradt települést. Közlése szerint a helyszínen egyebek között egy kezdetleges faépítmény maradványaira és egy pattintott kőszerszámok készítésére szolgáló "műhely" nyomára akadtak, de találtak egy olyan részt is, ahol valószínűleg az elpusztult állatok tetemét darabolták fel.
A lengyel régészek az Oxfordi Egyetem tudósaival karöltve folytatják a körzet geológiai feltárását, hogy biztosabbat megtudjanak a feltételezett lakóhelyről.
0 Megjegyzések