A német kormány várhatóan nem kezdeményezi a Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltását, miután a konzervatív CDU/CSU-val együtt kormányzó liberális FDP hétfőn bejelentette, hogy nem támogatja a lépést.
(MTI) - Philip Rösler gazdasági miniszter, az FDP elnöke Berlinben közölte: mind az öt liberális miniszter ellenzi, hogy a kormány kérje az NPD betiltását az alkotmánybíróságtól. "A butaságot nem lehet betiltani" - mondta az FDP elnöke, hangsúlyozva, hogy politikai eszközökkel kell harcolni a szélsőjobboldali párt és annak ideológiája ellen.
Megfigyelők szerint az FDP állásfoglalása után a kormány biztosan nem csatlakozik majd a törvényhozás felsőházához, az ellenéki többségű Bundesrathoz, amely tavaly év végén döntött arról, hogy az NPD betiltását kéri az alkotmánybíróságtól.
A kérdés azért vált aktuálissá, mert a korábban kialakított menetrend szerint a kormány húsvétig határozza el, hogy kéri-e a neonáci szellemiségűnek tartott NPD betiltását, a húsvét előtti utolsó kormányülést pedig szerdán tartják. Angela Merkel kancellár korábban jelezte, hogy csak akkor lehet szó önálló alkotmánybírósági indítványról, ha a kabinet nagy többséggel dönt az eljárás megindítása mellett.
Nemcsak a liberális miniszterek, hanem Angela Merkel és a konzervatív belügyminiszter, Hans-Peter Friedrich sem tartozik a kezdeményezés támogatói közé. Eddig mindketten igen visszafogottan nyilatkoztak az ügyben, és a kockázatokra helyezték a hangsúlyt.
Az ellenzék által szorgalmazott eljárást a konzervatív CDU/CSU soraiban is sokan ellenzik. Mindenekelőtt arra hivatkoznak, hogy a bírósági üggyel járó nagy nyilvánosság az NPD párt felértékelődéséhez vezethet, az eljárás sikere pedig igen kétséges, mert a betiltáshoz nem csupán azt kell bizonyítani, hogy az NPD antiszemita, rasszista és idegenellenes nézeteket képvisel, és szellemi rokonságban áll a nemzetiszocializmussal, hanem azt is, hogy aktívan szembehelyezkedik a demokratikus államberendezkedéssel, veszélyezteti az államot és az alkotmányt.
Az 1964-ben alapított párt betiltásáról szinte fennállása óta vitatkoznak, és egyszer már meg is próbálkoztak vele. A kormány és a törvényhozás 2003-ban közösen benyújtott indítványát azonban az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította.
A betiltás kérdése 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a legkevesebb tíz gyilkosságért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt és NPD-tisztségviselők között.
Az NPD a legutóbbi, 2009-es országos parlamenti választáson a szavazatok 1,5 százalékát szerezte meg. Elsősorban Németország keleti részén, a volt NDK területén népszerű, ott két tartományban helyi törvényhozási képviselettel is rendelkezik.
(MTI) - Philip Rösler gazdasági miniszter, az FDP elnöke Berlinben közölte: mind az öt liberális miniszter ellenzi, hogy a kormány kérje az NPD betiltását az alkotmánybíróságtól. "A butaságot nem lehet betiltani" - mondta az FDP elnöke, hangsúlyozva, hogy politikai eszközökkel kell harcolni a szélsőjobboldali párt és annak ideológiája ellen.
Megfigyelők szerint az FDP állásfoglalása után a kormány biztosan nem csatlakozik majd a törvényhozás felsőházához, az ellenéki többségű Bundesrathoz, amely tavaly év végén döntött arról, hogy az NPD betiltását kéri az alkotmánybíróságtól.
A kérdés azért vált aktuálissá, mert a korábban kialakított menetrend szerint a kormány húsvétig határozza el, hogy kéri-e a neonáci szellemiségűnek tartott NPD betiltását, a húsvét előtti utolsó kormányülést pedig szerdán tartják. Angela Merkel kancellár korábban jelezte, hogy csak akkor lehet szó önálló alkotmánybírósági indítványról, ha a kabinet nagy többséggel dönt az eljárás megindítása mellett.
Nemcsak a liberális miniszterek, hanem Angela Merkel és a konzervatív belügyminiszter, Hans-Peter Friedrich sem tartozik a kezdeményezés támogatói közé. Eddig mindketten igen visszafogottan nyilatkoztak az ügyben, és a kockázatokra helyezték a hangsúlyt.
Az ellenzék által szorgalmazott eljárást a konzervatív CDU/CSU soraiban is sokan ellenzik. Mindenekelőtt arra hivatkoznak, hogy a bírósági üggyel járó nagy nyilvánosság az NPD párt felértékelődéséhez vezethet, az eljárás sikere pedig igen kétséges, mert a betiltáshoz nem csupán azt kell bizonyítani, hogy az NPD antiszemita, rasszista és idegenellenes nézeteket képvisel, és szellemi rokonságban áll a nemzetiszocializmussal, hanem azt is, hogy aktívan szembehelyezkedik a demokratikus államberendezkedéssel, veszélyezteti az államot és az alkotmányt.
Az 1964-ben alapított párt betiltásáról szinte fennállása óta vitatkoznak, és egyszer már meg is próbálkoztak vele. A kormány és a törvényhozás 2003-ban közösen benyújtott indítványát azonban az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította.
A betiltás kérdése 2011 végén került elő ismét, amikor közvetlen kapcsolatot mutattak ki a legkevesebb tíz gyilkosságért felelősnek tartott Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorista sejt és NPD-tisztségviselők között.
Az NPD a legutóbbi, 2009-es országos parlamenti választáson a szavazatok 1,5 százalékát szerezte meg. Elsősorban Németország keleti részén, a volt NDK területén népszerű, ott két tartományban helyi törvényhozási képviselettel is rendelkezik.
0 Megjegyzések