A megszokottnál hosszabban tartó tél nem a következő jégkorszak előhírnöke, bár jelenleg a Nap viszonylag gyengébb aktivitása figyelhető meg, ami elméletileg a Föld klímájának lehűléséhez is vezethetne.
(MTI) - "Az aktuális időjárás nem a Nap kisebb aktivitásának a következménye, hanem inkább egy kis +kihágás+" - mondta Werner Curdt napkutató, a Katlenburg-Lindauben lévő Max Planck Intézet munkatársa. Az északi félteke más régióiban, mint például Szibériában jelenleg melegebb van, mint ahogy ebben az évszakban megszokott.
"Alapvetően van összefüggés a Nap aktivitása és a Föld klímája között, ebben semmi kétség nincs. Ha a Nap aktív, sok a látható napfolt. Ezeknek a napfoltoknak a hiánya a gyenge vagy hiányzó aktivitás jele" - fejtette ki a szakértő.
Jó példa erre a 17. század második felében tapasztalt úgynevezett kis jégkorszak. 1650 és 1700 között szinte egyáltalán nem voltak napfoltok, ezzel egyidejűleg pedig nagyon hideg volt a Földön. A pontos összefüggés egyelőre nem tisztázott. A jelenlegi elméletek vitatottak.
Curdt abból indul ki, hogy a nagyobb Nap-aktivitással jellemzett időkben a Földre több röntgen- és ultraibolya fény jut, ami csökkenti az atmoszféra áteresztő képességét. Ennek következtében van melegebb.
Jelenleg viszonylag kisebb a Nap aktivitása. "Nem gondolom azonban, hogy ez a klímára is hatással van. Csak akkor hat ki rá, ha a csökkent aktivitás kitart évtizedekig" - hangsúlyozta a napkutató.
(MTI) - "Az aktuális időjárás nem a Nap kisebb aktivitásának a következménye, hanem inkább egy kis +kihágás+" - mondta Werner Curdt napkutató, a Katlenburg-Lindauben lévő Max Planck Intézet munkatársa. Az északi félteke más régióiban, mint például Szibériában jelenleg melegebb van, mint ahogy ebben az évszakban megszokott.
"Alapvetően van összefüggés a Nap aktivitása és a Föld klímája között, ebben semmi kétség nincs. Ha a Nap aktív, sok a látható napfolt. Ezeknek a napfoltoknak a hiánya a gyenge vagy hiányzó aktivitás jele" - fejtette ki a szakértő.
Jó példa erre a 17. század második felében tapasztalt úgynevezett kis jégkorszak. 1650 és 1700 között szinte egyáltalán nem voltak napfoltok, ezzel egyidejűleg pedig nagyon hideg volt a Földön. A pontos összefüggés egyelőre nem tisztázott. A jelenlegi elméletek vitatottak.
Curdt abból indul ki, hogy a nagyobb Nap-aktivitással jellemzett időkben a Földre több röntgen- és ultraibolya fény jut, ami csökkenti az atmoszféra áteresztő képességét. Ennek következtében van melegebb.
Jelenleg viszonylag kisebb a Nap aktivitása. "Nem gondolom azonban, hogy ez a klímára is hatással van. Csak akkor hat ki rá, ha a csökkent aktivitás kitart évtizedekig" - hangsúlyozta a napkutató.
0 Megjegyzések