A húsvéti ünnepeket megelőző nagyhét legfontosabb napjai a kereszténységben a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat, azaz a szent három nap. 

Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai – legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg –, és Rómában gyászolják Jézust. Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, ezzel helyettesítették a harangokat.

Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás. Általában magas rangú egyházi személyek mossák meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás a nagycsütörtöki virrasztás annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.

A népszokások közül érdekesség, hogy egyes vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték a napot, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót), a bő termés reményében.