Addig nem is gondolhat a svájci jegybank (SNB) az árfolyamlimit feladására, amíg az eurózóna instabil marad - jelentette ki az SNB alelnöke. Egy népszavazási kezdeményezés viszont akár komoly frankfelértékelődéshez is vezethet, bár ennek egyelőre kicsi az esélye. 

A 2011 szeptemberében az euróval szemben az 1,20-as szinten meghatározott árfolyamlimit feladása addig elképzelhetetlen, amíg nem válik sokkal átláthatóbbá az eurózóna helyzete - erről is beszélt Jean-Pierre Danthine, az SNB alelnöke a napokban. Úgy vélte, hogy amíg a befektetők gyomrukban érzik a félelmet, addig a frank erősödési hajlama fennmarad. Az alelnök szerint a frank továbbra is erős, és az árfolyam ugyan nem optimális, de elviselhető. Thomas Jordan jegybankelnök ezt megelőzően úgy nyilatkozott, hogy a jegybank csak akkor vizsgálja felül az intézkedést, ha a jegybank árfolyam-politikája túl expanzívnak bizonyul, "de ez ma még nem jöhet szóba".

A Reuters beszámolója emlékeztet arra, hogy az elmúlt hetekben erősödésnek indult a svájci deviza, miután az eredménytelen olaszországi választások és a ciprusi válság eszkalálódása elbizonytalanította a befektetőket. Január végén a keresztárfolyam még megközelítette az 1,25-ös szintet, majd jó néhány cikkcakkal tarkítva 1,2180 alá került. Ez és a hazai deviza euróhoz mért gyengülése eredményezte azt, hogy a frank forintjegyzése az év eleji 235 körüli mélypontról 252-ig emelkedett, illetve most is közel van a 250-es szinthez.



Danthine szavai válaszként értelmezhetők azokra a felvetésekre is, amelyek szerint az az akár 2014-ben megrendezendő svájci népszavazás, amelyen az aranytartalék sorsa lehet a kérdés, áttételesen az árfolyamküszöb létét is veszélybe sodorhatja. A Svájci Néppárt (SVP) sikerrel gyűjtött össze ugyanis 106 ezer aláírást annak érdekében, hogy népszavazást kényszerítsen ki, amelyen a polgárok megtilthatnák az SNB-nek az aranytartalék csökkentését, sőt, előírhatnák a jegybank számára a mérlegfőösszeghez viszonyítva legalább 20 százalékra történő emelését és a készletek országon belüli tárolását.

Megfigyelők szerint nem túl valószínű, hogy az SVP álláspontja győzne a referendumon, hiszen egy hasonló kezdeményezés a parlamentben már elbukott egyszer. Amennyiben viszont mégis az SVP-vel értene egyet a többség, az kockázatos következményekkel járna - mutat rá az snbchf.com elemzése. Az egyik ilyen rizikófaktor az, hogy a nemesfém árfolyama jóval volatilisebb, mint a devizáké.

A kívánatos arány elérését vagy úgy lehetne elérni, hogy valóban megduplázza aranytartalékát az SNB, vagy úgy, hogy a felére csökkenti devizatartalékát - illetve e két módszer kombinálásával. Az első megoldás aranydrágulást indítana be, ami a nemesfém árfolyamával korreláló svájci frankot is erősítené. A második forgatókönyv pedig ennél is nagyobb frankfelértékelődéssel járna, illetve szembe menne az eddigi politikával, amelynek keretében épp az árfolyamlimit érdekében vásárolt kvázi korlátlan mennyiségben külföldi devizát az SNB frank ellenében. A jegybankelnök korábban egyértelműen visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint az SNB-nek engednie kellene felértékelődni a svájci frankot.

Az elemzés megjegyzi: korábban a frank főként az alacsony svájci inflációnak és az erős monetarista ötleteknek köszönhetően korrelált az arannyal, manapság pedig a fejlődő országok és jegybankjaik nemesfémkereslete miatt, a globalizáción és a svájci multik fizetésimérleg-többletén keresztül. Svájc aranytartaléka 2000-ben még 30 százalékra rúgott, ám az IMF kampányának nyomására, amely a nemesfém demonetizálását célozza, sok jegybankhoz, köztük a Bank of Englandhez hasonlóan, az SNB is komoly eladásokat hajtott végre 2008-ig. Ezek a tranzakciók még igen alacsony aranyárak közepette történtek: 1550 tonnát a 300-500 dollár/uncia közötti ársávban értékesítettek, míg ma 1600 dollárnál jár a jegyzés.