A várakozásoknál sokkal kedvezőbb lett, csupán a GDP két százalékát tette ki az államháztartás uniós szemléletű hiánya. A kormányzat eredetileg 2,5 százalékos deficitet várt (az Európai Bizottság az elemzőkhöz hasonlóan 2,4 százalékot). Az eltérés valójában nem nagy: 140 milliárd forinttal lett jobb a deficit, ami a tízezermilliárd forintot jócskán meghaladó összegekkel gazdálkodó államháztartásban semmiség.

Az ügy mégis jelentős, hiszen Brüsszel éppen azt szabta a Magyarország ellen az uniós csatlakozás óta folyó túlzott deficit-eljárás megszüntetése egyik feltételének, hogy a kormány bizonyítsa, tartósan képes leszorítani a deficitet a GDP három százaléka alá. Az, hogy a tavalyi eredmény ilyen jó lett, valószínűsíti, hogy a költségvetési gazdálkodás ebben az évben is kedvezőbb lesz, vagyis Magyarország jobb eséllyel tartani tudja a hiánycélt (ez ma a GDP 2,7 százaléka 2013-ra).

Ráadásul a tegnap közzétett adatokból az is látszik, hogy az önkormányzatok folytattak kiegyensúlyozottabb gazdálkodást a vártnál: 207 milliárd feletti többlettel zártak tavaly. Miután a szektor lassabban változtat költekezési szokásain, mint az államháztartás más ágazatai, most mind többen írják át az elemzők közül is a korábbi képleteket, kedvezőbb önkormányzati egyenlegre számítva ezek alapján ebben az évben is. Így viszont esetleg még annak ellenére is három százalék alá kerülhetnek az idei deficitvárakozások, hogy a várt bevételek nem feltétlenül érkeznek meg (mert kisebb lesz a növekedés, az infláció, és nem jön össze az útdíjból vagy a pénztárgépek elektronikus összeköttetéséből származó bevétel).

Most már csak azt kell bizonyítani Brüsszelben, hogy az eredmény nem egyszeri intézkedések, hanem strukturális változtatások eredménye. Miután 2011-ben csak a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításával sikerült elérni, hogy a hiány a bűvös három százalék alatt legyen – a hivatalos statisztikában ennek nyomán pozitív is lett a szaldó –, már az elmúlt évi lecke is az volt, hogy sikerüljön a deficitet erre a szintre leszorítani.

Ez azonban a recesszióba eső gazdaság miatt csak úgy jött össze, hogy a kormány összességében kétezermilliárd forintos „kiigazítást” hajtott végre a költségvetésben – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter összesen hat alkalommal jelentett be a 2012-es büdzsét érintő, egyenlegjavító intézkedéseket, amelyek közül a hivatalos kommentárok szerint egyik sem volt megszorítás. A Nemzetgazdasági Minisztérium most úgy látja, hogy a várakozásoknál jobb hiányszám bizonyítja a kormány elkötelezettségét és képességét a hiány tartósan három százalék alatt tartásában.

Szerintük ezért Magyarországnak jó esélye van arra, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Az elemzők is javuló esélyeket látnak. Az MTI-nek nyilatkozva Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. elemzője azt mondta, precedens nélküli az önkormányzatok magas többlete, és ugyan a tavaly decemberi adósságátvétel javította az önkormányzatok pozícióját, de enélkül is mintegy 130 milliárd forintos plusszal zártak volna. Szerinte az eredmény tükrében „csökken a kockázata annak, hogy a kormány nem tudja tartani a három százalék alatti deficitcélt”.

Hasonlóan nyilatkozott Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is. Ám úgy vélte: a magyar gazdaság legnagyobb gondja a növekedés hiánya. A bankrendszer még mindig a hitelállomány leépítésénél tart, ebben sem kínálati, sem keresleti oldalról nincs változásra utaló jel, és ha ebben nem lesz fordulat, az visszavetheti a növekedés távlati lehetőségeit – mondta