Sajnálattal vette tudomásul Magyarország, hogy nem sikerült elfogadni a hagyományos fegyverek kereskedelmét korlátozó nemzetközi megállapodást - közölte a Külügyminisztérium pénteken az MTI-vel.
(MTI) - Az ENSZ március 18. és 28. között tartotta a fegyverkereskedelmi szerződésről (Arms Trade Treaty, ATT) szóló zárókonferenciát. A tanácskozás elnöke, Peter Woolcott New Yorkban, helyi idő szerint még csütörtökön jelentette be, hogy Észak-Korea, Irán és Szíria megakadályozta a hagyományos fegyverek kereskedelmének korlátozásáról szóló megállapodás elfogadását. Azt mondta: a három ország képviselői a plenáris ülésen egymás után közölték, hogy ellenzik az egyezményt, így nincs meg az elfogadásához szükséges konszenzus.
A külügyi tárca kommünikéjében hangsúlyozza: a Peter Woolcott ausztrál nagykövet irányításával kidolgozott szöveg Magyarország, az EU és az ENSZ tagállamainak döntő többsége számára kiegyensúlyozott, vállalható kompromisszumot tartalmaz. A szerződés létrejötte "történelmi jelentőségű előrelépés lett volna" a fegyverkereskedelem globális szabályozásában.
A megállapodás hatálya alá tartozott volna a hagyományos fegyverek szinte teljes arzenálja, beleértve a lőszereket és a robbanószereket is, és az emberi jogi szerződésekben meghatározott alapelveket megszegő államoknak megtiltotta volna a fegyverszállításokat - írják.
Rámutatnak azonban arra: Magyarország nem tekinti a hat éven át tartó tárgyalássorozat kudarcának, hogy nem fogadták el a szerződést, csupán "ideiglenes megtorpanásként" értékeli.
Kiemelik, hogy Magyarország a tárgyalási folyamatban mindvégig kiállt a világos, határozott szabályozás létrehozása mellett, és támogatja, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés mielőbb az ENSZ-közgyűlés napirendjére kerüljön.
Az ENSZ-tanácskozás kezdetéhez időzítve az Amnesty International jogvédő szervezet Martonyi János külügyminiszterhez fordult, kérve, tegyen meg mindent, hogy az ENSZ konferenciáján hatékony, erős emberi jogi garanciákat tartalmazó fegyverkereskedelmi szerződés szülessen. Erre reagálva Kaleta Gábor, a tárca sajtófőosztályának vezetője azt közölte: Magyarország ellenzi a fegyverek illegális terjesztését, és maradéktalanul betartja a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, illetve a magyar jogszabályokat. A fegyverkereskedelmi szerződés kidolgozásában Magyarország aktívan részt vesz - tette hozzá.
(MTI) - Az ENSZ március 18. és 28. között tartotta a fegyverkereskedelmi szerződésről (Arms Trade Treaty, ATT) szóló zárókonferenciát. A tanácskozás elnöke, Peter Woolcott New Yorkban, helyi idő szerint még csütörtökön jelentette be, hogy Észak-Korea, Irán és Szíria megakadályozta a hagyományos fegyverek kereskedelmének korlátozásáról szóló megállapodás elfogadását. Azt mondta: a három ország képviselői a plenáris ülésen egymás után közölték, hogy ellenzik az egyezményt, így nincs meg az elfogadásához szükséges konszenzus.
A külügyi tárca kommünikéjében hangsúlyozza: a Peter Woolcott ausztrál nagykövet irányításával kidolgozott szöveg Magyarország, az EU és az ENSZ tagállamainak döntő többsége számára kiegyensúlyozott, vállalható kompromisszumot tartalmaz. A szerződés létrejötte "történelmi jelentőségű előrelépés lett volna" a fegyverkereskedelem globális szabályozásában.
A megállapodás hatálya alá tartozott volna a hagyományos fegyverek szinte teljes arzenálja, beleértve a lőszereket és a robbanószereket is, és az emberi jogi szerződésekben meghatározott alapelveket megszegő államoknak megtiltotta volna a fegyverszállításokat - írják.
Rámutatnak azonban arra: Magyarország nem tekinti a hat éven át tartó tárgyalássorozat kudarcának, hogy nem fogadták el a szerződést, csupán "ideiglenes megtorpanásként" értékeli.
Kiemelik, hogy Magyarország a tárgyalási folyamatban mindvégig kiállt a világos, határozott szabályozás létrehozása mellett, és támogatja, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés mielőbb az ENSZ-közgyűlés napirendjére kerüljön.
Az ENSZ-tanácskozás kezdetéhez időzítve az Amnesty International jogvédő szervezet Martonyi János külügyminiszterhez fordult, kérve, tegyen meg mindent, hogy az ENSZ konferenciáján hatékony, erős emberi jogi garanciákat tartalmazó fegyverkereskedelmi szerződés szülessen. Erre reagálva Kaleta Gábor, a tárca sajtófőosztályának vezetője azt közölte: Magyarország ellenzi a fegyverek illegális terjesztését, és maradéktalanul betartja a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, illetve a magyar jogszabályokat. A fegyverkereskedelmi szerződés kidolgozásában Magyarország aktívan részt vesz - tette hozzá.
0 Megjegyzések