A magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat keretében a 8586 méter magas Kancsendzönga meghódítására készül egy magyar hegymászócsapat - jelentette be Egerben a csoport egyik tagja, a gyöngyösi Kiss Péter, illetve Szabó Róbert a Heves Megyei Önkormányzat elnöke.
A világ harmadik legmagasabb hegycsúcsának meghódítására készülő csoport tagja még Erőss Zsolt és a szlovák Jaroslav Dudka - közölte Kiss Péter. Mint elmondta: a március 27-én indulnak Nepálba és a tervek szerint július 4-én térnek haza Ázsiából. A Kancsendzönga megmászása előtt felkeresik Kőrősi Csoma Sándor sírját is az indiai Dardzsilingben. Hangsúlyozta, hogy a csúcsot oxigénpalack használata nélkül kívánják meghódítani, ami azért nehéz, mert ebben a magasságban a levegő oxigéntartalma csupán egyharmada annak, mint a tengerszint közelében. A felszerelést is maguk viszik majd, a teherhordók csupán a hegy lábáig segítenek nekik.
Kiss Péter eddig megszerzett tapasztalatait sorolva kiemelte, hogy már megmászta az Alpok valamennyi négyezer méternél magasabb csúcsát, illetve egyedül vette be a Tátra főgerincét. A Himalája új kihívást jelent a számára. Az expedíciósorozat keretében a 14 nyolcezres csúcs közül 11-et hódítottak meg magyarok, a Kancsendzönga mellett még a Annapurna és a K2 van hátra - mondta a 26 éves gyöngyösi fiatalember. Szabó Róbert hangsúlyozta, hogy a Heves Megyei Önkormányzat a lehetőségeihez mérten támogatja az expedíció megvalósulását, és egyben arra kérte Kiss Pétert, hogy tűzze ki a csúcson a megye címerét ábrázoló zászlót.
Kancsendzönga 8586 méteres magasságával a harmadik legmagasabb hegy a világon (a Mount Everest és a K2 után), s egyben India legmagasabb hegycsúcsa is (Nepálban a második legmagasabb hegycsúcs). Nevének jelentése: „a hó öt kincse”, ui. ténylegesen 5 csúcsból áll, melyből négy a 8450 m. magasságot is meghaladja. A „kincsek” jelentése: arany, ezüst, drágakő, vetőmag és szent könyv. A helyi limbu nyelvben a Kancsendzöngát nevezik Sewalungmának is, valamint a Kirantvallásban szentnek tekintik. Az öt csúcs közül három (fő, központi és déli) India, Szikkim szövetségi tartomány északi részén, valamint a nepáli Taplejung körzet határán áll, míg a másik kettő teljes egészében Nepálban, a Taplejung körzet északkeleti részében található.
A „Magyarok a világ nyolcezresein” elnevezésű expedíciós sorozatot (Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László) a 2002-es, sikeres Everest mászás után indították el azzal a céllal, hogy földünk 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát mássza meg magyar hegymászó és az ezzel kapcsolatos életmód-sport értékeket népszerűsítse. Erőss Zsolt, balesete utáni gyors felépülése lehetővé tette programjuk sikeres folytatását. 2011-es LHOCE (8516 m. Himalája, Nepál) expedíciójuk sikere, már a tizenegyediket jegyezhette. Következő feladatuk (a 2012-es sikertelen Annapurna kísélet után) 2013 tavaszán a Kangcsendzönga (8586 m. Himalája, Nepál) lesz.
Csapatuk, a „tiszta”, sportszerű mászásra nagy súlyt fektet. Nem használnak oxigénpalackot és magashegyi teherhordókat sem, inkább az alapos felkészülést részesítik előnyben. 2003-ban létrehozták a „Nők nyolcezer méter felett” programot, melynek eredményeképpen négy magyar hegymászónő ért el nyolcezer méter feletti csúcsot. Közülük Ugyan Anita az első magyar aki elérte az Everest csúcsát is.
Interjú Erőss Zsolttal
Magyarok a világ nyolcezresein sorozat keretein belül idén tavasszal expedíció indul a 8586 m magas Kancsendzöngára. A hegycsúcson korábban magyarok még nem jártak. Az expedíció vezéregyéniségét, Erőss Zsoltot kérdezték a részletekről.
Kik alkotják a csapatot?
Zsolt: Kollár Lajos alaptábori szervező. Csúcsdíjjal: Erőss Zsolt, Kiss Péter, Szlankó Zoltán, Jaro Dutka-Szlovákia. Ez a keret, remélem mindenkinek sikerül kijutni.
Mit érdemes tudni a csapattagokról?
Zsolt: Mindenkinek elég szép hegymászó múltja van. Kiss Peti mostanában tűnt fel ifjú titánként, aki olyan lendülettel és motivációval tolja, amelyre szükség van, hogy valaki az expedíciókig eljusson. Teljesítményei alpesiek, de elég jelentősek ahhoz, hogy megérjen egy Himalájás próbálkozást, ahol ha jól veszi az akklimatizációs nehézségeket, jól szerepelhet. Szlankó Zoltán rutinos expedíciós, bár nincsenek még jelentősebb sikerei, ha minden jól összejön csúcsesélyes lehet. Jaro Dutka jól képzett, tapasztalt expedíciós, csúcsesélyes - a 2005 K2 expedícióban volt társunk. Nekem kilenc nyolcezres van eddig, némi érdekesebb útvonalakkal.
Melyik oldalról, és melyik útvonalon próbáljátok elérni a csúcsot?
Zsolt: A nepáli oldalról, az első megmászás útján, ahol a legtöbb próbálkozás van. Itt van normálút féle, de a körülmények szerint változik a vonalvezetése.
Mennyire népszerű a hegy, mekkora forgalomra számítotok?
Zsolt: Kevésbé népszerű, de lehet több jó csapat azonos szezonban. Közepes forgalom már növeli az esélyeket. Nem tudunk még semmi konkrétat az idei szezonról.
Igénybe vesztek-e teherhordókat az alaptáborig való eljutáshoz, illetve a csúcsig vezető táborok kiépítésében?
Zsolt: Az alaptáborig való eljutás kérdése hasonló, mint Európából a Himalájáig gyalog menni. Nem hegymászó teljesítmény. Minden expedíció használ segítséget az alaptábor eléréséhez. Az alaptáborból kizárólag saját erőből, a csapatunk mászóival és a környező expedíciókkal együttműködve építjük ki a táborláncot.
Az alaptábor és a csúcs között hány tábort terveztek kiépíteni?
Zsolt: Valószínűleg négy táborra lesz szükség.
A rögzített kötelek használata hogyan működik?
Zsolt: Expedíciók munkája és egymás közötti megállapodás kérdése. Ha van fix kötelezés, azt mindenki használja, normál esetben ezért fizetni kell.
Használtok-e oxigénpalackot a mászás során?
Zsolt: Az oxigénes mászás más célkitűzésekkel, költségvetéssel és jelentős serpa segítséggel működik. Sohasem terveztünk így.
Az akklimatizációt követően kb. mennyi időtök lesz a csúcstámadásra?
Zsolt: Ha minden jól alakul Május elején már helyzetben lehetünk, és akár három hetünk lehet a csúcsmászás indítására.
Mennyi felszerelésre van szükség, és ezek beszerzése hol történik?
Zsolt: Az egyéni felszerelésünk nagyjából 50 kg fejenként. A csapatban lehet egy vésztartalék mászógép, jégcsákány, hágóvas - az alaptábori emberünk, Kollár Lajos révén. A felszerelést még Katmanduban is kiegészítjük, ott vételezzük a fix köteleket is.
Hogyan történik a szervezés?
Zsolt: A szervezésben érdemes egy helyi irodával együttműködni, ők szerzik be az engedélyeket, tőlük béreljük az alaptábori ellátást konyhástól, szakácsostól, ők szervezik meg a hegyhez való eljutást is. A kommunikáció saját műholdas telefonnal működik, az áramellátásban egyezkedünk az irodával - saját áramfejlesztő, az iroda napelemes rendszere.
Az expedíció március végén indul és május végén, június elején tér haza. A hegycsúcsot elsőként Joe Brown és George Brand érte el 1955. május 25-én, majd a rákövetkező napon Norman Hardie és Tony Streather páros szintén sikerrel járt. Az első sikeres téli mászást 1986. január 11-én, a kiváló lengyel páros Jerzy Kukuczka és Krzysztof Wielicki vitte véghez.
A világ harmadik legmagasabb hegycsúcsának meghódítására készülő csoport tagja még Erőss Zsolt és a szlovák Jaroslav Dudka - közölte Kiss Péter. Mint elmondta: a március 27-én indulnak Nepálba és a tervek szerint július 4-én térnek haza Ázsiából. A Kancsendzönga megmászása előtt felkeresik Kőrősi Csoma Sándor sírját is az indiai Dardzsilingben. Hangsúlyozta, hogy a csúcsot oxigénpalack használata nélkül kívánják meghódítani, ami azért nehéz, mert ebben a magasságban a levegő oxigéntartalma csupán egyharmada annak, mint a tengerszint közelében. A felszerelést is maguk viszik majd, a teherhordók csupán a hegy lábáig segítenek nekik.
Kiss Péter eddig megszerzett tapasztalatait sorolva kiemelte, hogy már megmászta az Alpok valamennyi négyezer méternél magasabb csúcsát, illetve egyedül vette be a Tátra főgerincét. A Himalája új kihívást jelent a számára. Az expedíciósorozat keretében a 14 nyolcezres csúcs közül 11-et hódítottak meg magyarok, a Kancsendzönga mellett még a Annapurna és a K2 van hátra - mondta a 26 éves gyöngyösi fiatalember. Szabó Róbert hangsúlyozta, hogy a Heves Megyei Önkormányzat a lehetőségeihez mérten támogatja az expedíció megvalósulását, és egyben arra kérte Kiss Pétert, hogy tűzze ki a csúcson a megye címerét ábrázoló zászlót.
Kancsendzönga 8586 méteres magasságával a harmadik legmagasabb hegy a világon (a Mount Everest és a K2 után), s egyben India legmagasabb hegycsúcsa is (Nepálban a második legmagasabb hegycsúcs). Nevének jelentése: „a hó öt kincse”, ui. ténylegesen 5 csúcsból áll, melyből négy a 8450 m. magasságot is meghaladja. A „kincsek” jelentése: arany, ezüst, drágakő, vetőmag és szent könyv. A helyi limbu nyelvben a Kancsendzöngát nevezik Sewalungmának is, valamint a Kirantvallásban szentnek tekintik. Az öt csúcs közül három (fő, központi és déli) India, Szikkim szövetségi tartomány északi részén, valamint a nepáli Taplejung körzet határán áll, míg a másik kettő teljes egészében Nepálban, a Taplejung körzet északkeleti részében található.
A „Magyarok a világ nyolcezresein” elnevezésű expedíciós sorozatot (Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László) a 2002-es, sikeres Everest mászás után indították el azzal a céllal, hogy földünk 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát mássza meg magyar hegymászó és az ezzel kapcsolatos életmód-sport értékeket népszerűsítse. Erőss Zsolt, balesete utáni gyors felépülése lehetővé tette programjuk sikeres folytatását. 2011-es LHOCE (8516 m. Himalája, Nepál) expedíciójuk sikere, már a tizenegyediket jegyezhette. Következő feladatuk (a 2012-es sikertelen Annapurna kísélet után) 2013 tavaszán a Kangcsendzönga (8586 m. Himalája, Nepál) lesz.
Csapatuk, a „tiszta”, sportszerű mászásra nagy súlyt fektet. Nem használnak oxigénpalackot és magashegyi teherhordókat sem, inkább az alapos felkészülést részesítik előnyben. 2003-ban létrehozták a „Nők nyolcezer méter felett” programot, melynek eredményeképpen négy magyar hegymászónő ért el nyolcezer méter feletti csúcsot. Közülük Ugyan Anita az első magyar aki elérte az Everest csúcsát is.
Interjú Erőss Zsolttal
Magyarok a világ nyolcezresein sorozat keretein belül idén tavasszal expedíció indul a 8586 m magas Kancsendzöngára. A hegycsúcson korábban magyarok még nem jártak. Az expedíció vezéregyéniségét, Erőss Zsoltot kérdezték a részletekről.
Kik alkotják a csapatot?
Zsolt: Kollár Lajos alaptábori szervező. Csúcsdíjjal: Erőss Zsolt, Kiss Péter, Szlankó Zoltán, Jaro Dutka-Szlovákia. Ez a keret, remélem mindenkinek sikerül kijutni.
Mit érdemes tudni a csapattagokról?
Zsolt: Mindenkinek elég szép hegymászó múltja van. Kiss Peti mostanában tűnt fel ifjú titánként, aki olyan lendülettel és motivációval tolja, amelyre szükség van, hogy valaki az expedíciókig eljusson. Teljesítményei alpesiek, de elég jelentősek ahhoz, hogy megérjen egy Himalájás próbálkozást, ahol ha jól veszi az akklimatizációs nehézségeket, jól szerepelhet. Szlankó Zoltán rutinos expedíciós, bár nincsenek még jelentősebb sikerei, ha minden jól összejön csúcsesélyes lehet. Jaro Dutka jól képzett, tapasztalt expedíciós, csúcsesélyes - a 2005 K2 expedícióban volt társunk. Nekem kilenc nyolcezres van eddig, némi érdekesebb útvonalakkal.
Melyik oldalról, és melyik útvonalon próbáljátok elérni a csúcsot?
Zsolt: A nepáli oldalról, az első megmászás útján, ahol a legtöbb próbálkozás van. Itt van normálút féle, de a körülmények szerint változik a vonalvezetése.
Mennyire népszerű a hegy, mekkora forgalomra számítotok?
Zsolt: Kevésbé népszerű, de lehet több jó csapat azonos szezonban. Közepes forgalom már növeli az esélyeket. Nem tudunk még semmi konkrétat az idei szezonról.
Igénybe vesztek-e teherhordókat az alaptáborig való eljutáshoz, illetve a csúcsig vezető táborok kiépítésében?
Zsolt: Az alaptáborig való eljutás kérdése hasonló, mint Európából a Himalájáig gyalog menni. Nem hegymászó teljesítmény. Minden expedíció használ segítséget az alaptábor eléréséhez. Az alaptáborból kizárólag saját erőből, a csapatunk mászóival és a környező expedíciókkal együttműködve építjük ki a táborláncot.
Az alaptábor és a csúcs között hány tábort terveztek kiépíteni?
Zsolt: Valószínűleg négy táborra lesz szükség.
A rögzített kötelek használata hogyan működik?
Zsolt: Expedíciók munkája és egymás közötti megállapodás kérdése. Ha van fix kötelezés, azt mindenki használja, normál esetben ezért fizetni kell.
Használtok-e oxigénpalackot a mászás során?
Zsolt: Az oxigénes mászás más célkitűzésekkel, költségvetéssel és jelentős serpa segítséggel működik. Sohasem terveztünk így.
Az akklimatizációt követően kb. mennyi időtök lesz a csúcstámadásra?
Zsolt: Ha minden jól alakul Május elején már helyzetben lehetünk, és akár három hetünk lehet a csúcsmászás indítására.
Mennyi felszerelésre van szükség, és ezek beszerzése hol történik?
Zsolt: Az egyéni felszerelésünk nagyjából 50 kg fejenként. A csapatban lehet egy vésztartalék mászógép, jégcsákány, hágóvas - az alaptábori emberünk, Kollár Lajos révén. A felszerelést még Katmanduban is kiegészítjük, ott vételezzük a fix köteleket is.
Hogyan történik a szervezés?
Zsolt: A szervezésben érdemes egy helyi irodával együttműködni, ők szerzik be az engedélyeket, tőlük béreljük az alaptábori ellátást konyhástól, szakácsostól, ők szervezik meg a hegyhez való eljutást is. A kommunikáció saját műholdas telefonnal működik, az áramellátásban egyezkedünk az irodával - saját áramfejlesztő, az iroda napelemes rendszere.
Az expedíció március végén indul és május végén, június elején tér haza. A hegycsúcsot elsőként Joe Brown és George Brand érte el 1955. május 25-én, majd a rákövetkező napon Norman Hardie és Tony Streather páros szintén sikerrel járt. Az első sikeres téli mászást 1986. január 11-én, a kiváló lengyel páros Jerzy Kukuczka és Krzysztof Wielicki vitte véghez.
0 Megjegyzések