Mezőtúr, 1846, mázas cserép
Nagy cserépfazék, amely 30 cm-nél magasabb, két függőleges állású füle a szájából indul ki. Felülete barázdált, a vállát egy vagy két sor ujjbenyomásos abroncs vagy földfestékes zsinórozás díszíti. Módosabb háztartásban 3–4, szegényebben egy-két darab volt. Mezőkövesden a legnagyobb lakodalmas fazék neve leveses fazék, a kisebbé káposztás fazék. E fazekak elnevezése és mérete közötti összefüggés a lakodalmi étrendből magyarázható. Lakodalom alkalmával – ha a ház elég tágas – a pitvarban, a kémény alatt padkát, erre pedig ideiglenes tűzhelyet építenek s azon főznek. Ha szűk a hely, akkor az udvaron a ház elé építik a tűzhelyet. A padkán álló fazekak alá marhatrágyával tüzelnek. Egy gazdasszony irányítása nyomán 3–6 meghívott szakácsasszony főz, akik általában a közeli rokonságból kerülnek ki. A lakodalmas fazék használata egyes vidékeken kb. 10–15 évvel ezelőtt szűnt meg.
Irod. Sz. Morvay Judit: A cserépedény a mezőkövesdiek kultúrájában (Népr. Ért., 1955); Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas. Néhány szempont fazekasközpontjaink kutatásához és összehasonlításához (Ethn., 1960); Igaz Mária–Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája (Népr. Ért., 1965).
Nagy cserépfazék, amely 30 cm-nél magasabb, két függőleges állású füle a szájából indul ki. Felülete barázdált, a vállát egy vagy két sor ujjbenyomásos abroncs vagy földfestékes zsinórozás díszíti. Módosabb háztartásban 3–4, szegényebben egy-két darab volt. Mezőkövesden a legnagyobb lakodalmas fazék neve leveses fazék, a kisebbé káposztás fazék. E fazekak elnevezése és mérete közötti összefüggés a lakodalmi étrendből magyarázható. Lakodalom alkalmával – ha a ház elég tágas – a pitvarban, a kémény alatt padkát, erre pedig ideiglenes tűzhelyet építenek s azon főznek. Ha szűk a hely, akkor az udvaron a ház elé építik a tűzhelyet. A padkán álló fazekak alá marhatrágyával tüzelnek. Egy gazdasszony irányítása nyomán 3–6 meghívott szakácsasszony főz, akik általában a közeli rokonságból kerülnek ki. A lakodalmas fazék használata egyes vidékeken kb. 10–15 évvel ezelőtt szűnt meg.
Irod. Sz. Morvay Judit: A cserépedény a mezőkövesdiek kultúrájában (Népr. Ért., 1955); Kresz Mária: Fazekas, korsós, tálas. Néhány szempont fazekasközpontjaink kutatásához és összehasonlításához (Ethn., 1960); Igaz Mária–Kresz Mária: A népi cserépedények szakterminológiája (Népr. Ért., 1965).
0 Megjegyzések