A Vidékfejlesztési Minisztérium a meteorológiai törvényről azt mondja, hogy a médiát terhelő adó nem vonatkozik majd a kisebb tévékre, de ez a tervezet szövegéből nem derül ki. A törvénytervezet indoklásában többek között Szlovákiára és Romániára hivatkozik, de egyik országban sincs média-különadó. 

A múlt pénteken került ki a netre a Vidékfejlesztési Minisztérium törvénytervezete (zip), ami többek között megszabná, hogy a médiaszolgáltatók csak az államilag hitelesített időjárási adatokat felhasználva tájékoztathatnának például nagyobb zivatarról, árvízről vagy jégesőről, ráadásul különadót is kellene fizetniük – a reklámbevételeik 0,5 százalékát, mulasztás esetén 0,8 százalékát –, függetlenül attól, hogy közölnek-e időjárás-jelentést.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kérdésünkre azt válaszolta, hogy „a többször említett »állami monopólium« veszélyes időjárási helyzetekben történő riasztásra vonatkozik, teljes összhangban a Meteorológiai Világszervezet (WMO) ilyen irányú ajánlásával.” A különadóval kapcsolatban az OMSZ azt írta, hogy „a meteorológiai tevékenység finanszírozása, a meteorológiai infrastruktúra fenntartása országonként változó.”
A kisebb tévékre nem vonatkozik, de miért nem?

A Vidékfejlesztési Minisztérium az Index kérdésére elmondta, hogy „a médiaszolgáltatások meteorológiai díja nem vonatkozna a nyomtatott sajtótermékekre, a rádiókra, továbbá a televíziós médiaszolgáltatókon túl, a kisebb televíziós médiaszolgáltatókat sem érintené”. A médiaszolgáltatás az uniós szerződésekkel összhangban olyan szerkesztett tartalmakat jelent, amelyekért valaki felelősséget vállal, „és amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül”. Vagyis a médiaszolgáltatók körébe nem tartozik bele a nyomtatott sajtó, bár ugyanúgy médiatartalmakat állít elő, mint például egy rádió, vagy a televízió.

A minisztérium válaszából nem derül ki, hogy mégis miért a közszolgálati tévékre, illetve a jelentős befolyásolási erővel bíró csatornákra korlátozódik a fizetési kötelezettség, ahogy az sem, hogy a rádiók miért is kerülnének ki a törvény hatálya alól. Sőt az sem egyértelmű, hogy mondjuk egy csak pornóképeket közlő, de szerkesztett portálnak akkor most fizetnie kell-e az időjárási adót, vagy sem. Annyi biztos, hogy a tervezet jelenlegi szövege alapján a rádióknak nem kellene fizetniük, a netes médiaszolgáltatóknak igen, a tévék közül a köztévé mellett pedig csak a Tv2-nek és az RTL Klubnak, mivel a jelentős befolyásolási erő az átlagos nézettségen múlik.
Kifejezetten a veszélyjelzésre vonatkozik

A minisztérium levele szerint a tényszerű tájékoztatást a már bekövetkezett, vagy folyamatban lévő időjárási eseményeknél a tervezet nem kívánja megtiltani, „a szabályozás célja kifejezetten a meteorológiai veszélyjelzés, figyelmeztetés és riasztás kiadásának szabályozása”.

Mint írták, a a cél az, hogy „az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságára nagymértékben kihatással lévő meteorológiai riasztás kiadása mögött egy szakmailag teljes mértékben felkészült, meteorológiai infrastruktúrával rendelkező felelős állami szerv álljon, elkerülendő a téves riasztások kiadását, illetve azt a jelenséget, amely szerint némely meteorológiai szolgáltatást végző piaci szereplő indokolatlan riasztások kiadásával tünteti fel magát szakmailag felkészültebbnek, gyorsabbnak”.

A Vidékfejlesztési Minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése csütörtökön ért véget, úgyhogy a tervezet nem tükrözi a kormány álláspontját. Ahogy azt a Kreatív is megírta, a törvénytervezet elnagyolt és pontatlan, így félreértésekre adhat okot.
VM: Külföldön is így csinálják

A minisztérium a tervezet indoklásában többek között arra is hivatkozik, hogy „A Javaslat fontosnak tartja, hogy a közvélemény tájékoztatása csak hiteles forrásokból származó adatok alapján történhessen. A meteorológiai szolgáltatások egy részében ugyanakkor az államhoz, a nemzeti szolgálathoz kell telepíteni kizárólagos tevékenységeket. A Magyarországhoz hasonló, kontinentális jogrendszerű országok közül Németországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Romániában, Moldáviában, Svájcban külön törvény rendelkezik a szövetségi meteorológiai szolgálat tevékenységéről.”
Szlovákiában nem tudnak róla

Szlovákiai médiumok viszont az Indexnek azt mondták, hogy nem tudnak ott hasonló törvény létezéséről. Van, ahol cseh és magyar szolgáltatóktól vásárolnak információt, a helyi államitól pedig nem. Szlovákiában a SHMU az állami szolgáltató, ami a környezetvédelmi minisztériumhoz tartozik. Lehet tőlük információt vásárolni, de nincs kötelező média-különadó, mint a magyar tervezetben. „Gyakran a hírügynökségek feldolgozzák az adataikat, és akkor már abban a formában többen átveszik. De az meg egy klasszikus hírügynökségi viszony” – mondta el kérdésünkre a bumm.sk.
Románia: van szabályozás, de nincs médiaadó

Romániai médiumok is azt mondták, hogy nem tudnak arról, hogy „Romániában a meteorológiai adatok szolgáltatásának állami monopóliumát bárki megtörte volna, de az biztos, hogy a meteorológiai intézet nem sarcolja meg a reklámbevételeinket”. A manna.ro szerint egyébként nincs olyan kifejezetten időjárási adatokat szolgáltató platform, mint például Magyarországon az idokep.hu.

Az uh.ro-nál viszont elmondták, hogy a romániai meteorológiai tevékenységet valóban szabályozza a 2000. évi 139-es törvény, ami részletesen leírja többek között az Országos Meteorológiai Központ (OMK) működését, feladatait, az országos megfigyelőrendszer működését. Eszerint külön törvény rendelkezik a szolgálat tevékenységéről, de nincs benne olyan rész, ami arra vonatkozna, hogy a sajtó, vagy bárki számára fizetős lenne az adatok nyilvánosságra hozatala, sőt más személyeknek is megengedi meteorológiai tevékenység végzését egy központi hivatal által kibocsátott tanúsítvány alapján (ahogy azt Magyarországon is tervezik).

Romániában az OMK ingyenesen szolgáltat adatokat a közintézményeknek, a köztévé és közrádió köteles nyilvánosságra hozni az általános meteorológiai információkat, és a veszélyes meteorológiai jelenségeket. Az OMK adataiért viszont elvileg fizetni is kell: nyilvánosságra hozataluk az OMK engedélye nélkül tilos, és a kereskedelmi célú felhasználásuk a törvény szerint csak térítés ellenében engedélyezett, viszont a törvény büntetéseket taglaló részénél kihágásnak minősül az, ha a sajtó, vagy bármilyen magán- vagy jogi személy az információ forrásának megjelölése nélkül közöl adatokat. Tehát a nem kereskedelmi célú adatfelhasználás ingyenes, de a törvény szerint minden olyan rádió, televízió, weboldal, újság, magazin, bármilyen kiadvány, intézmény, vagy magánszemély, aki meteorológiai adatokat, információkat, vagy figyelmeztetéseket hoz nyilvánosságra, köteles megjelölni a forrást.