A Helyi Pénzek Szövetségének elnöke szerint a helyi fizetőeszköz szabadságot ad, hiszen a kibocsátók a közösség igényei szerint maguk alakíthatják a pénzek rendszerét, a felhasználók pedig szabadon dönthetnek a csatlakozásról.
(MTI) - A papíralapú helyi fizetőeszközök kibocsátása csak az első lépés, a következő az lehet, hogy például bankkártyán is használható legyen a már létező soproni kékfrank, a balatoni és a bocskai korona vagy létrehozandó számos társuk. Ennek példái már világszerte vannak, a terület hazai szabályozása azonban jelenleg hiányzik - jelezte a témában rendezett pénteki soproni fórumon az egy hónappal ezelőtt megalapított szövetség elnöke, Varga István.
Jelenleg három helyi pénz van forgalomban Magyarországon: a soproni kékfrank 2010 májusában indult, tavaly pedig a balatoni korona és a bocskai korona. Ezek a jogilag utalványnak számító készpénz-helyettesítő fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket: az akcióhoz csatlakozó helyi vállalkozások termékeiért és szolgáltatásiért lehet fizetni velük, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem engedélykötelesek.
A helyi pénzek általában a helyi önkormányzatok, területfejlesztési szervezetek és valamely pénzintézet együttműködésével kerülnek forgalomba. A kibocsátók célja jellemzően a helyi pénzforgalom felgyorsítása, a tőke helyben tartása, emellett a fizetőeszköz egyfajta turisztikai attrakcióvá is válhat.
Varga István szerint a különféle helyi szisztémák nem versenytársai egymásnak, ha pedig megerősödnek ezek a hálózatok, nagyon jelentős hatást gyakorolhatnak a hazai pénzrendszerre. Különösen azért, mert a tapasztalatok szerint a helyi pénzt használók a nemzeti valutát is új szemlélettel kezelik - tette hozzá.
Perkovátz Tamás, az első hazai rendszer, a soproni kékfrank beindítását menedzselő Ha-MI Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke elmondta: amikor három és fél éve foglalkozni kezdtek a gondolattal, még abból indultak ki, hogy a helyi pénz segíthet a gazdasági-pénzügyi problémák orvoslásában. Ma viszont azt gondolják, hogy ennél is fontosabb humán erőket megmozgató, közösségszervező szerepe.
Leitold László, az egy éve indult, Veszprém központú Balatoni Korona Zrt. vezetője arról számolt be, hogy a 200 elfogadóhellyel, 20 millió forintnyi utalvánnyal működő rendszer célja most az, hogy önkormányzatokat, cégeket vonjanak be, meggyőzve őket arról, hogy munkatársaik egyes juttatásait - például a cafeteriát - helyi pénzben adják.
Horváth Tibor, a Bocskai Korona Program vezetője ismertette: ők a hajdúnánási helyi pénz kibocsátásába - ellentétben a két másik rendszerrel - bankháttér nélkül, a 17 ezres város vezetésének teljes támogatásával fogtak bele. Alig egy év múltán azt tapasztalják, hogy 30 millió forintnyi bocskai korona van forgalomban, és egyre több helyi vállalkozás fogadja el a helyi fizetőeszközt, illetve hoznak helybe szolgáltatásokat a korona által élénkített keresletre alapozva - emelte ki.
(MTI) - A papíralapú helyi fizetőeszközök kibocsátása csak az első lépés, a következő az lehet, hogy például bankkártyán is használható legyen a már létező soproni kékfrank, a balatoni és a bocskai korona vagy létrehozandó számos társuk. Ennek példái már világszerte vannak, a terület hazai szabályozása azonban jelenleg hiányzik - jelezte a témában rendezett pénteki soproni fórumon az egy hónappal ezelőtt megalapított szövetség elnöke, Varga István.
Jelenleg három helyi pénz van forgalomban Magyarországon: a soproni kékfrank 2010 májusában indult, tavaly pedig a balatoni korona és a bocskai korona. Ezek a jogilag utalványnak számító készpénz-helyettesítő fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket: az akcióhoz csatlakozó helyi vállalkozások termékeiért és szolgáltatásiért lehet fizetni velük, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem engedélykötelesek.
A helyi pénzek általában a helyi önkormányzatok, területfejlesztési szervezetek és valamely pénzintézet együttműködésével kerülnek forgalomba. A kibocsátók célja jellemzően a helyi pénzforgalom felgyorsítása, a tőke helyben tartása, emellett a fizetőeszköz egyfajta turisztikai attrakcióvá is válhat.
Varga István szerint a különféle helyi szisztémák nem versenytársai egymásnak, ha pedig megerősödnek ezek a hálózatok, nagyon jelentős hatást gyakorolhatnak a hazai pénzrendszerre. Különösen azért, mert a tapasztalatok szerint a helyi pénzt használók a nemzeti valutát is új szemlélettel kezelik - tette hozzá.
Perkovátz Tamás, az első hazai rendszer, a soproni kékfrank beindítását menedzselő Ha-MI Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke elmondta: amikor három és fél éve foglalkozni kezdtek a gondolattal, még abból indultak ki, hogy a helyi pénz segíthet a gazdasági-pénzügyi problémák orvoslásában. Ma viszont azt gondolják, hogy ennél is fontosabb humán erőket megmozgató, közösségszervező szerepe.
Leitold László, az egy éve indult, Veszprém központú Balatoni Korona Zrt. vezetője arról számolt be, hogy a 200 elfogadóhellyel, 20 millió forintnyi utalvánnyal működő rendszer célja most az, hogy önkormányzatokat, cégeket vonjanak be, meggyőzve őket arról, hogy munkatársaik egyes juttatásait - például a cafeteriát - helyi pénzben adják.
Horváth Tibor, a Bocskai Korona Program vezetője ismertette: ők a hajdúnánási helyi pénz kibocsátásába - ellentétben a két másik rendszerrel - bankháttér nélkül, a 17 ezres város vezetésének teljes támogatásával fogtak bele. Alig egy év múltán azt tapasztalják, hogy 30 millió forintnyi bocskai korona van forgalomban, és egyre több helyi vállalkozás fogadja el a helyi fizetőeszközt, illetve hoznak helybe szolgáltatásokat a korona által élénkített keresletre alapozva - emelte ki.
0 Megjegyzések