Pánikszerűen próbálja meg horribilis összegű büntetésekkel lezárni az adóhatóság az interneten ingóságokat értékesítő magánszemélyek ellenőrzését - értesült a Pénzcentrum.hu. 

A Kúria is asszisztál ehhez: hiányos elvi állásfoglalást tett közzé egy olyan ügyben, amely emberek százait menthetné meg attól, hogy tetemes közteherrel sújtsa őket az adóhatóság. A vizsgálatokban érintetteknek sürgősen be kell szerezniük a konkrét ítéletet. Megpróbáltuk megkeresni a bírósági határozatok nyilvános gyűjteményében, nekünk nem sikerült megtalálni. 

Sorra hozza elmarasztaló határozatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Kúria által egy konkrét ügyben hozott ítélete nyomán kiadott, hiányos elvi állásfoglalásra hivatkozva. Mint arról a Pénzcentrum.hu nemrégiben beszámolt, adózók százai lélegezhetnének fel a Kúriának egy magánszemély ügyében meghozott ítélete nyomán, aki az interneten keresztül ingóságokat értékesített.

A legfelsőbb bírói szerv kimondta: nem minősül üzletszerűnek a 2012. január 1. előtti értékesítés, ha az ellenértéke nem haladta meg az áfatörvényben meghatározott alanyi adómentességi határt, vagyis a 4, illetve 2008-tól az 5 millió forintot. Ezekben az esetekben jogtalanul állapított meg az adóhatóság brutális összegű személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást.

A december elején hozott, de a felperes részére csak február közepén kézbesített ítélet leszögezi: az üzletszerűség feltétele "az adólevonási jog megnyílása", amely "az alanyi adómentesség határának átlépését követően következik be". Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy arra az évre vonatkozóan, amikor az értékesítés ellenértéke nem lépte túl az alanyi adómentességre meghatározott összeghatárt (a 2006. évre vonatkozóan 4 millió forintot), jogszerűtlenül állapította meg az adóhatóság a személyi jövedelemadó, illetve az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Az adott évi jövedelem meghatározásakor nem az önálló tevékenységből származó jövedelemre, hanem az ingó értékesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami nagyságrendekkel kedvezőbb az adózó számára (lásd táblázatunkat). A NAV - ha nincs meg az eladott tárgyakról a beszerzési számla - azt feltételezi, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 (!) százalékot nyertek az üzleten.

Tapasztalatok szerint sokaknak a mai napig meggyőződésük, hogy nem kell adót fizetni azoknak az ingóságoknak az értékesítése után, amelyeket ők az adózott jövedelmükből szereztek. Ez tévedés. Tény, hogy adót kell fizetni az ingó értékesítés után, az viszont nem mindegy, hogy mennyit.