„Otthontalanok – Magyar és német sorsok a II. világháború után" címmel nyitott kiállítást a Szőgyén Öröksége Társulás. Előadást Popély Árpád történész tartott. A kiállítás 2013. március 28-ig tekinthető meg a Szőgyéni Tájházban.
A kiállítás anyagát Tata, Szőgyén testvérvárosa bocsátotta a helyike rendelkezésére. Az ünnepélyes megnyitóra március 9-én Tata Város Önkormányzata nyolctagú küldöttséggel érkezett, Gútay Jánosné vezetésével.
1948-ban Szőgyénből 135 család kényszerült a Duna túlsó partjára, akik közül többen Komárom-Esztergom megyében, főleg Tatán és környékén leltek otthonra. 2007-ben Tatán, a Szőgyéni utcában ennek mementójaként a város Emléktáblát emelt a testvér-települési kapcsolat 10. évfordulója alkalmából.
Az érdeklődő közönség Popély Árpád történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa előadásában hallhatott a jogfosztottság éveiről, annak előzményeiről és a Beneš- dekrétumok rendelkezéseiről. A hajdani szőgyéniek - tatai vendégeink - hiteles túlélőként emlékeztek a kitoloncolás éveire. A kiállítás emléket állít a hasonló sorsra jutott német ajkú lakosságnak is. A Tarjánba telepített szőgyéniek az elűzött sváb családok házaiban kaptak menedéket.
Megemlékeztek a csehországi szudéta vidékre történő deportálásról is, amelyben 120 szőgyéni személy volt érintett.
Bár a Beneš - dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió alapjogi chartájával, máig érvényben lévő joggal rendelkeznek, hisz a szlovák parlament 2007-ben megszavazta érvényességüket. Ennek dönthetetlensége ellen egyedül az akkor parlamentben lévő Magyar Koalíció Pártja voksolt.
„Egy 1950-ben jóváhagyott ENSz egyezmény kimondja, hogy minden olyan intézkedés, amely az egyes népcsoportok életfeltételeit tudatosan és tervszerűen rontja, amelyek testi és lelki traumát okoznak, amelyek gátolják a teljes életet és a természetes szaporodást, továbbá, amelyek népcsoportok részleges vagy teljes megsemmisítését célozzák genocídiumnak kell tekinteni. Genocídium minden etnikai alapon elrendelt diszkrimináció" – olvasható a kiállítás nyitólapján.
A megemlékezés vendége volt még Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke, Popély Gyula történész, az önkormányzat nevében Simonka István alpolgármester emlékezett.
Pálmay László esztergomi tanár énekkel-, Sárai Balázs cserkész szavalattal gazdagította az ünnepséget. A 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat és a IX. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrzői is tiszteletüket tették a rendezvényen.
A kiállítás 2013. március 28-ig tekinthető meg a Szőgyéni Tájházban. A tárlatot legközelebb 2013. április 12-án, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján nyitják meg Tatán.
A kiállítás anyagát Tata, Szőgyén testvérvárosa bocsátotta a helyike rendelkezésére. Az ünnepélyes megnyitóra március 9-én Tata Város Önkormányzata nyolctagú küldöttséggel érkezett, Gútay Jánosné vezetésével.
1948-ban Szőgyénből 135 család kényszerült a Duna túlsó partjára, akik közül többen Komárom-Esztergom megyében, főleg Tatán és környékén leltek otthonra. 2007-ben Tatán, a Szőgyéni utcában ennek mementójaként a város Emléktáblát emelt a testvér-települési kapcsolat 10. évfordulója alkalmából.
Az érdeklődő közönség Popély Árpád történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa előadásában hallhatott a jogfosztottság éveiről, annak előzményeiről és a Beneš- dekrétumok rendelkezéseiről. A hajdani szőgyéniek - tatai vendégeink - hiteles túlélőként emlékeztek a kitoloncolás éveire. A kiállítás emléket állít a hasonló sorsra jutott német ajkú lakosságnak is. A Tarjánba telepített szőgyéniek az elűzött sváb családok házaiban kaptak menedéket.
Megemlékeztek a csehországi szudéta vidékre történő deportálásról is, amelyben 120 szőgyéni személy volt érintett.
Bár a Beneš - dekrétumok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió alapjogi chartájával, máig érvényben lévő joggal rendelkeznek, hisz a szlovák parlament 2007-ben megszavazta érvényességüket. Ennek dönthetetlensége ellen egyedül az akkor parlamentben lévő Magyar Koalíció Pártja voksolt.
„Egy 1950-ben jóváhagyott ENSz egyezmény kimondja, hogy minden olyan intézkedés, amely az egyes népcsoportok életfeltételeit tudatosan és tervszerűen rontja, amelyek testi és lelki traumát okoznak, amelyek gátolják a teljes életet és a természetes szaporodást, továbbá, amelyek népcsoportok részleges vagy teljes megsemmisítését célozzák genocídiumnak kell tekinteni. Genocídium minden etnikai alapon elrendelt diszkrimináció" – olvasható a kiállítás nyitólapján.
A megemlékezés vendége volt még Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke, Popély Gyula történész, az önkormányzat nevében Simonka István alpolgármester emlékezett.
Pálmay László esztergomi tanár énekkel-, Sárai Balázs cserkész szavalattal gazdagította az ünnepséget. A 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat és a IX. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrzői is tiszteletüket tették a rendezvényen.
A kiállítás 2013. március 28-ig tekinthető meg a Szőgyéni Tájházban. A tárlatot legközelebb 2013. április 12-án, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján nyitják meg Tatán.
0 Megjegyzések