A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. szivattyúkezelőinek tanúkénti meghallgatásával folytatódott a vörösiszap, katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalása szerdán a Veszprémi Törvényszéken.
(MTI) - A törvényszék szerdán öt tanút hallgatott meg, közülük négyen dolgoztak a IX, es szivattyúházban szivattyúkezelőként a 2010. október 4, én bekövetkezett katasztrófa idején, valamennyien csaknem két évtizedes munkatapasztalattal rendelkeznek. A kezelők felügyelték a szivattyúmotorok működését. Ezekkel juttatták vissza a gyárba a működő iszapkazetták tetején összegyűlt, gyártáshoz felhasznált lúgos folyadékot, illetve a tározók környezetében összegyűlt csurgalékvizeket a működő kazettára szivattyúzták. A szivattyúkezelők mérték a kazettába betöltött vörösiszap szintjét, naplózták a szivattyúk üzemidejét, és a vörösiszapot szállító csővezetéket naponta kétszer ellenőrizték.
A tanúk szerint a heti 2, 3, esetleg 5 centiméteres vízszintemelkedés a tározóban normálisnak számított, ezt hetente mérték. Vallomásuk szerint ezt a töltöttségi szintet minden héten hétfőn beírták a műszaknaplóba. Ezzel szemben az ügyész ismertette a szivattyúkezelők felettesének, a hatodrendű vádlott P. F., nek a vallomását, miszerint ezt ő jegyezte be a naplóba.
Mindegyikük elmondta azt, hogy az áramszünetet mindig jelezték a diszpécsernek, mert egy hosszabb áramkimaradás veszélyeztette a timföldgyár termelését. Abban eltért a tanúk vallomása, hogy áramszünet esetén működött, e a szivattyúház vezetékes telefonja. Két vádlott is jelezte, hogy áramszünetben nem lehetett onnan telefonálni, mire egyikük visszavonta a vallomását. A katasztrófát megelőző napon és éjszaka szolgálatban lévő tanúk egyike sem tapasztalt rendellenességet, a szivattyúk akkori üzemideje szerintük normálisnak számított. A szivattyúk átlagos üzemidejét eltérően becsülték meg, egyikük szerint "a retúrvizes (szivattyú) folyamatosan ment, mert kellett a gyárban a víz", míg egy másik szerint óránként 20 percet működött. Egyikük fenntartotta a tanácsvezető által felolvasott nyomozati vallomását, miszerint "ennyi csapadék nem volt, mióta itt dolgozom, a kenyerestanyai szivattyúk folyamatosan mentek, két pár is egyszerre". A rendellenes működést vagy áramszünetet mindig jelezték a diszpécsernek, de egyikük úgy fogalmazott ilyen helyzetben "saját szakállára" nem intézkedett volna, megvárta volna a felettese utasítását.
A kenyerestanyai szivattyúházban - amely a X, es kazetta mellett van - található három pár szivattyú működési mechanizmusát illetően a tanúk vallomása eltért egymástól, és a hatodrendű vádlott, illetve a tizennegyedrendű vádlott is más, más észrevételt tett ezzel kapcsolatban a tárgyaláson. Egyebek mellett ennek az ellentmondásnak a tisztázása miatt a bíróság csütörtökön és pénteken a Mal Zrt. ajkai telephelyén helyszíni bizonyítást tart az előre meghatározott vádlottak, hatósági szereplők, védők, illetve tanúk részvételével. (A nyilvánosságot a hétfői közlés szerint az áprilisi tárgyalási napokon tájékoztatják majd az ott elhangzottakról.)
A bíróság szerdán helyt adott a negyedrendű vádlott védője kérelmének, hogy egy újabb tanút hallgassanak meg a büntetőper tárgyalásán.
A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X, es számú vörösiszap, kazettánál 2010. október 4, én bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 emberrel szemben. A tárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött, a vádlottak között vannak diszpécserek, továbbá a gátszakadáskor szolgálatot teljesítő szivattyúkezelő is.
A per április 8, án újabb tanúk meghallgatásával folytatódik a Veszprémi Törvényszéken.
(MTI) - A törvényszék szerdán öt tanút hallgatott meg, közülük négyen dolgoztak a IX, es szivattyúházban szivattyúkezelőként a 2010. október 4, én bekövetkezett katasztrófa idején, valamennyien csaknem két évtizedes munkatapasztalattal rendelkeznek. A kezelők felügyelték a szivattyúmotorok működését. Ezekkel juttatták vissza a gyárba a működő iszapkazetták tetején összegyűlt, gyártáshoz felhasznált lúgos folyadékot, illetve a tározók környezetében összegyűlt csurgalékvizeket a működő kazettára szivattyúzták. A szivattyúkezelők mérték a kazettába betöltött vörösiszap szintjét, naplózták a szivattyúk üzemidejét, és a vörösiszapot szállító csővezetéket naponta kétszer ellenőrizték.
A tanúk szerint a heti 2, 3, esetleg 5 centiméteres vízszintemelkedés a tározóban normálisnak számított, ezt hetente mérték. Vallomásuk szerint ezt a töltöttségi szintet minden héten hétfőn beírták a műszaknaplóba. Ezzel szemben az ügyész ismertette a szivattyúkezelők felettesének, a hatodrendű vádlott P. F., nek a vallomását, miszerint ezt ő jegyezte be a naplóba.
Mindegyikük elmondta azt, hogy az áramszünetet mindig jelezték a diszpécsernek, mert egy hosszabb áramkimaradás veszélyeztette a timföldgyár termelését. Abban eltért a tanúk vallomása, hogy áramszünet esetén működött, e a szivattyúház vezetékes telefonja. Két vádlott is jelezte, hogy áramszünetben nem lehetett onnan telefonálni, mire egyikük visszavonta a vallomását. A katasztrófát megelőző napon és éjszaka szolgálatban lévő tanúk egyike sem tapasztalt rendellenességet, a szivattyúk akkori üzemideje szerintük normálisnak számított. A szivattyúk átlagos üzemidejét eltérően becsülték meg, egyikük szerint "a retúrvizes (szivattyú) folyamatosan ment, mert kellett a gyárban a víz", míg egy másik szerint óránként 20 percet működött. Egyikük fenntartotta a tanácsvezető által felolvasott nyomozati vallomását, miszerint "ennyi csapadék nem volt, mióta itt dolgozom, a kenyerestanyai szivattyúk folyamatosan mentek, két pár is egyszerre". A rendellenes működést vagy áramszünetet mindig jelezték a diszpécsernek, de egyikük úgy fogalmazott ilyen helyzetben "saját szakállára" nem intézkedett volna, megvárta volna a felettese utasítását.
A kenyerestanyai szivattyúházban - amely a X, es kazetta mellett van - található három pár szivattyú működési mechanizmusát illetően a tanúk vallomása eltért egymástól, és a hatodrendű vádlott, illetve a tizennegyedrendű vádlott is más, más észrevételt tett ezzel kapcsolatban a tárgyaláson. Egyebek mellett ennek az ellentmondásnak a tisztázása miatt a bíróság csütörtökön és pénteken a Mal Zrt. ajkai telephelyén helyszíni bizonyítást tart az előre meghatározott vádlottak, hatósági szereplők, védők, illetve tanúk részvételével. (A nyilvánosságot a hétfői közlés szerint az áprilisi tárgyalási napokon tájékoztatják majd az ott elhangzottakról.)
A bíróság szerdán helyt adott a negyedrendű vádlott védője kérelmének, hogy egy újabb tanút hallgassanak meg a büntetőper tárgyalásán.
A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X, es számú vörösiszap, kazettánál 2010. október 4, én bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 emberrel szemben. A tárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött, a vádlottak között vannak diszpécserek, továbbá a gátszakadáskor szolgálatot teljesítő szivattyúkezelő is.
A per április 8, án újabb tanúk meghallgatásával folytatódik a Veszprémi Törvényszéken.
0 Megjegyzések