Akkor lesz a kötelező erkölcstan helyett hittan, ha minimum hét gyerek igényli, és ha az adott egyház megszervezi. Eddig a katolikus és a református egyház jelezte, hogy minden iskolában ott kíván lenni.
A köznevelési törvény idén szeptembertől 1. és 5. évfolyamon, majd később felmenő rendszerben „egy olyan kötelező órát vezet be, amelynek tartalma főszabály szerint erkölcstan, de választható helyette hittan is”. A szülő dönt, de korántsem biztos, hogy talál a saját felekezetének megfelelő hittant, ugyanis – mint lapunknak Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár mondta - egyik egyház sem kényszeríthető arra, hogy megszervezze azt. A szülő abból az „étlapból” választhat, amit elé tesznek, amennyiben nincs kedvére való, akkor a gyerek erkölcstant fog tanulni.
Ha egy osztályból hét gyerek jelentkezik egy adott felekezeti hittanra, már az már elvileg elindulhat, azaz az állam biztosítja a szükséges finanszírozást. Ezzel kapcsolatban egy hétvégi konferencián Donáth László evangélikus lelkész úgy fogalmazott, hogy „az állam úgy kitolt velünk, mint annak a rendje: az képtelenség, hogy csak akkor tud valaki az iskolában saját hite szerint papot választani, ha egy osztályból legalább heten kérik ezt. Erre többnyire csak a katolikusoknak van esélyük a kisebbségeknek nem”.
Nem lesznek oktatók
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már valóban bejelentette az összes iskolának, hogy szeretne élni a lehetőséggel (sőt, ők azért aggódnak, hogy azokban az iskolákban, ahol már most is van órarendbe illesztve heti két hittanóra, ez ne csökkenjen), de a reformátusok is jelezték a Klebelsberg Iskolafenntartó Központnak (KLIK), hogy „minden magyarországi oktatási intézményben tervezi megszervezni a hit- és erkölcstanoktatást”.
Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója, Kákay István szerint nem kaptak elég időt a felkészülésre. Szerinte még a legnagyobb egyháznak sincs elegendő jól képzett hitoktatója erre a feladatra, az evangélikusoknak biztosan nincs. Ezért, mint azt az evangelikus.hu-nak elmondta, „könnyen lehet, hogy lesznek olyan helyek, ahol igény mutatkozik evangélikus hitoktatásra, de egyszerűen nem lesznek oktatók”. Ez a probléma a kisebb egyházaknál általánosnak mondható.
Egyházbarát oktatásirányítás
Kákay egyébként azt is kifejtette, hogy a hit- és erkölcstanórák ügyével kapcsolatos egyeztetés már két éve megkezdődött, és igen konstruktív, nyitott és baráti légkörben zajlott. „A jelenlegi Oktatásért Felelős Államtitkárságon valamennyi vezető beosztásban levő munkatárs egyházi iskola kötelékéből került a minisztériumba – tehát teljes mértékben egyházbarát volt a tárgyaló fél.”
Kamarás István vallásszociológus, az erkölcstan elődjének számító ember- és erkölcsismeret nevű tárgy egyik kidolgozója nem azt tapasztalta, hogy kellően előkészített lenne a kötelező órakeretbe illesztett erkölcstan/hittan előkészítése. Prominens egyházi személyek körében végzett tavalyi vizsgálata szerint a megkérdezettek 70 százaléka elve nem tartotta szerencsésnek, hogy választania kell a családoknak a hittan és erkölcstan között. Az „egyházi elit” 65 százaléka úgy véli, a hittannak a legmegfelelőbb helye a gyülekezetben lenne, és csak 50 százalékuk mondta, hogy – kötelező módon - az iskolában vagy ott is. Mindezek azt mutatják, hogy nem volt egyeztetés a témáról még az egyházi vezetőkkel sem.
Bizonytalan vallásosság
Hogy hányan fogják választani a hittant, azt vallásszociológusként sem tudta megbecsülni. „Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy hazánkban az egyháziasan vallásos és rendszeres vallásgyakorlók aránya 13-16 százalék körül van (sőt az 5-8. évfolyamos gyerekek szülei körében még alacsonyabb), akkor legfeljebb átlagosan 15-20 százaléknyi hittanosra lehetne számítani. Míg 1991 és 2008 között 36-ról 28 százalékra csökkent a legalább havonta templomba járók aránya (ami a 15-29 évesek körében már csak 10 százalék), addig 7-15 százalékkal nőtt az Istenben, a túlvilágban és a bűnben hívők aránya. Hogy a transzcendencia iránti érdeklődés növekedése, mint kereslet milyen mértében találkozik majd a hittannal, mint kínálattal, ezt is igen nehéz megjósolni. Továbbá hatással lehet a választásra a kultúrharc aktuális és helyi állása, és a hittanoktatás minősége is” – mondta Kamarás István.
Hogy végül a diákok hány százaléka választja a hittant (az erkölcstan alternatívájaként), hamarosan kiderül. Az elsősök szülei a beiratkozáskor nyilatkoznak a kérdésben, a jövőre 5. osztályba lépők igényeit az iskoláknak május 20-ig kell összegyűjtenie.
Ha egy osztályból hét gyerek jelentkezik egy adott felekezeti hittanra, már az már elvileg elindulhat, azaz az állam biztosítja a szükséges finanszírozást. Ezzel kapcsolatban egy hétvégi konferencián Donáth László evangélikus lelkész úgy fogalmazott, hogy „az állam úgy kitolt velünk, mint annak a rendje: az képtelenség, hogy csak akkor tud valaki az iskolában saját hite szerint papot választani, ha egy osztályból legalább heten kérik ezt. Erre többnyire csak a katolikusoknak van esélyük a kisebbségeknek nem”.
Nem lesznek oktatók
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már valóban bejelentette az összes iskolának, hogy szeretne élni a lehetőséggel (sőt, ők azért aggódnak, hogy azokban az iskolákban, ahol már most is van órarendbe illesztve heti két hittanóra, ez ne csökkenjen), de a reformátusok is jelezték a Klebelsberg Iskolafenntartó Központnak (KLIK), hogy „minden magyarországi oktatási intézményben tervezi megszervezni a hit- és erkölcstanoktatást”.
Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának igazgatója, Kákay István szerint nem kaptak elég időt a felkészülésre. Szerinte még a legnagyobb egyháznak sincs elegendő jól képzett hitoktatója erre a feladatra, az evangélikusoknak biztosan nincs. Ezért, mint azt az evangelikus.hu-nak elmondta, „könnyen lehet, hogy lesznek olyan helyek, ahol igény mutatkozik evangélikus hitoktatásra, de egyszerűen nem lesznek oktatók”. Ez a probléma a kisebb egyházaknál általánosnak mondható.
Egyházbarát oktatásirányítás
Kákay egyébként azt is kifejtette, hogy a hit- és erkölcstanórák ügyével kapcsolatos egyeztetés már két éve megkezdődött, és igen konstruktív, nyitott és baráti légkörben zajlott. „A jelenlegi Oktatásért Felelős Államtitkárságon valamennyi vezető beosztásban levő munkatárs egyházi iskola kötelékéből került a minisztériumba – tehát teljes mértékben egyházbarát volt a tárgyaló fél.”
Kamarás István vallásszociológus, az erkölcstan elődjének számító ember- és erkölcsismeret nevű tárgy egyik kidolgozója nem azt tapasztalta, hogy kellően előkészített lenne a kötelező órakeretbe illesztett erkölcstan/hittan előkészítése. Prominens egyházi személyek körében végzett tavalyi vizsgálata szerint a megkérdezettek 70 százaléka elve nem tartotta szerencsésnek, hogy választania kell a családoknak a hittan és erkölcstan között. Az „egyházi elit” 65 százaléka úgy véli, a hittannak a legmegfelelőbb helye a gyülekezetben lenne, és csak 50 százalékuk mondta, hogy – kötelező módon - az iskolában vagy ott is. Mindezek azt mutatják, hogy nem volt egyeztetés a témáról még az egyházi vezetőkkel sem.
Bizonytalan vallásosság
Hogy hányan fogják választani a hittant, azt vallásszociológusként sem tudta megbecsülni. „Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy hazánkban az egyháziasan vallásos és rendszeres vallásgyakorlók aránya 13-16 százalék körül van (sőt az 5-8. évfolyamos gyerekek szülei körében még alacsonyabb), akkor legfeljebb átlagosan 15-20 százaléknyi hittanosra lehetne számítani. Míg 1991 és 2008 között 36-ról 28 százalékra csökkent a legalább havonta templomba járók aránya (ami a 15-29 évesek körében már csak 10 százalék), addig 7-15 százalékkal nőtt az Istenben, a túlvilágban és a bűnben hívők aránya. Hogy a transzcendencia iránti érdeklődés növekedése, mint kereslet milyen mértében találkozik majd a hittannal, mint kínálattal, ezt is igen nehéz megjósolni. Továbbá hatással lehet a választásra a kultúrharc aktuális és helyi állása, és a hittanoktatás minősége is” – mondta Kamarás István.
Hogy végül a diákok hány százaléka választja a hittant (az erkölcstan alternatívájaként), hamarosan kiderül. Az elsősök szülei a beiratkozáskor nyilatkoznak a kérdésben, a jövőre 5. osztályba lépők igényeit az iskoláknak május 20-ig kell összegyűjtenie.
0 Megjegyzések